Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-27 / 222. szám, szerda
2 I KÖZÉLET 2017. szeptember 27. | www.ujszo.com Elkezdődött a megyei háborúzás J v , '% HOGYAN. \ / / \ DŐLT A LE a korlorBaiomba!? Váltsuk le Mikust Berényivel együtt! A Téma indította el a Nagyszombat megyei kampányt (Demecs Péter felvétele) RÖVIDEN Az R2-es miatt bírálják Érseket Pozsony. Nem tetszik az ellenzéki OĽaNO képviselőinek, hogy Érsek Árpád (Híd) közlekedésügyi miniszter prioritásként kezeli a déli R2-es gyors- forgalmi út megépítését. „Szakértőkkel együtt kellene meghatároznia, mit kezeljünk prioritásként. Hogy ne a Híd minisztere válogassa ki a prioritásokat aszerint, hol élnek a választói” - mondta az OĽaNO képviselője, Ján Marosz. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint az OĽaNO ezzel a kritikával csak igazolta, milyen mélyre lehet süllyedni, s emlékeztetett, a Híd soha nem az északi közlekedési projekteket, például az epeijesi körgyűrű megépítését. (dp) Kotlebáók az 5. helyre estek vissza Pozsony. A Median ügynökség legújabb felmérése alapján a parlamenti választásokat 27,5%- os támogatottsággal a Smer nyerné meg, 15,5%-kal az SaS a második, a harmadik helyen pedig 11,5%-kal az SNS végzett. Őket 9%-kal az OĽaNO-Nova, 8,5%-kal Marian Kotleba ĽSNS pártja követi. A KDH 8, a Sme rodina és a Híd 6-6 százalékkal lépné át a parlament küszöbét, míg az MKP 4,5 százalékkal továbbra sem jutna be a törvény- hozásba. A felmérés július 24. és augusztus 20. között készült. Az adatok felét a koalíciós szerződés SNS általi felmondása előtt, nagyobbik részét pedig Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter visszahívása előtt vették fel. (TASR, le) FINTA MÁRK Nincs megnemtámadási megállapodás a Híd és az MKP között, Rigö Konrád, a Híd megyefőnökjelöltjének támadása után Berónyi József az MKP jelöltje cáfolt, és élesen bírálta vetólytársát sajtótájékoztatóján. A Nagyszombat megyei kampány első komolyabb csörtéjét a Téma elnevezésű kiadvány hozta el a napokban. Rigó Konrádot, a Híd jelöltjét és kampányfőnökét azonban lapzártánkig nem tudtuk elérni telefonon a lappal és a kampánnyal kapcsolatos kérdéseinkkel. Bugár Béla, a Híd elnöke azonban az Új Szónak azt mondta, nem létezik megnemtámadási szerződés az MKP és a Híd között, hiszen a megyei tárgyalások kudarcba fulladtak. Elmondása szerint az ideális az lett volna, ha a Híd és az MKP nem indít egymás ellenjelölteket a déli megyékben, de ebből nem lett semmi. Rámutatott, van olyan megye, ahol az MKP-nak ugyan nincs saját jelöltje, mégis egy szlovák párt jelöltjét támogatja a Híd magyar jelöltjével szemben. Ez Kassa megye, ahol az MKP Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere helyett a smeres Richard Raši mögé állt be. Nyitra megyében ugyanakkor fordított a helyzet, ott ugyan Farkas Iván, az MKP gazdasági al- elnöke indul a megyeelnöki posztért, a Híd mégis koalíciós partnerei jelöltjét, a jelenlegi megyefőnököt, Milan Belicát támogatja. Berényi eddig pozitív volt Berényi József tegnap sajtótájékoztatót tartott a Téma című kiadvány kapcsán. Leszögezte, ő eddig csak pozitív kampányt folytatott, és a továbbiakban is ehhez tartja majd magát, ám élesen bírálta a Hidat és vetélytársát, Rigó Konrádot is. Berényi pontról pontra igyekezett cáfolni a Téma állításait. Elmondása szerint nem igaz, hogy bár a megye lakosságának 40 százaléka él a magyarlakta Dunaszerdahelyi és Galántai járásban, mégis csak a megyei fejlesztések 20-25 százaléka érkezik ide. Szerinte ugyan nem helyes a lakosság arányából kiindulva vizsgálni a beruházások arányát, hiszen a mérvadó az, hogy ezekben a járásokban milyen megyei fenntartású intézmények vannak. Ám elmondása szerint a Téma számai még így sem ülnek. Az általa prezentált számok (melyeket a megyei zárszámadás alapján mutatott be) szerint a magyarlakta járásokban a megyei lakosság 38 százaléka él, az elmúlt négy év idáig megvalósult tőkeberuházásainak 36,1 százalékát kapta a Dunaszerdahelyi és Galántai járás, a folyó kiadásoknak pedig 39,1 százaléka érkezett ezekbe ajárásokba. Azt az állítást is cáfolni igyekezett, hogy az útfelújításokkal és a kerékpárutak építésével csak a kampányban áll elő a megye vezetése. Elmondása szerint igaz, hogy az út- felúj ítások elsődlegesen az utolsó két évben zajlottak, ám már korábban is azzal vádolták a megyei vezetést, hogy 2015-ben azért foglalkoztak az utakkal, mert 2016-ban parlamenti választások lesznek. „Mindig vannak valamilyen választások. Az utakat azonban nem szedjük fel utána, és nem visszük el, tehát teljesen mindegy, mikor készülnek” - mondta. A kerékpárutakkal kapcsolatban azt mondta, valóban nem épített még a megye kerékpárutakat, és igaz, hogy most különített el erre a célra csaknem másfél millió eurót. Hozzátette azonban, hogy az állam eddig egyetlen kilométer kerékpárutat sem épített, ami épült, azt a települések önkormányzatai építtették uniós forrásból. „Számonkérik rajtam a doborgazi kerékpárhidat is a kiadványban, ám ehhez a megyének semmi köze” - mondta hozzátéve, ez a Híd-vezette környezetvédelmi minisztériumhoz tartozó Vízgazdálkodási Vállalat ügye, az ő pályázatukról van szó, így Rigó Komádnak államtitkárként Sólymos Lászlón és Érsek Arpád közlekedési miniszteren kellene ezt számon kérni. Bombázás ás súlytalanság Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a megyei vezetőség eladósítja a megyét, úgy válaszolt, a számok nem ezt mutatják: utoljára 2015-ben vettek fel kölcsönt, melyet a megyei közgyűlés összes jelenlévő tagja támogatott. A megye adóssága az elmúlt években folyamatosan csökkent, jelenleg 34 százalék, míg a kormányé 52 százalék. Berényi hozzátette azonban, az adósság aránya az év végére a korábban felvett kölcsön miatt 40 százalékra ugorhat az év végére. Az MKP jelöltje azzal támadta Rigó Konrádot, hogy hiába kulturális államtitkár, nem tesz semmit az ellen, hogy az „államnyelvrendőrség bombázza a településeket, intézményeket”. „Ez azt mutatja, hogy teljesen súlytalan a minisztériumban, és nem is tudja, mit csinál a tárca” - mondta hozzátéve, Rigó Kontódnak előbb a minisztériumban kellene bizonyítania, mielőtt megyefőnöki ambíciókat táplálna. Lassan, de beindult a termékek összetételének egységesítése Véra Jourová, az Európai Bizottság (EB) fogyasztóvédelemért felelős biztosa szerint a leghatékonyabb az emberek nyomásgyakorlása; ha egyszerűen nem vesznek olyan terméket, amelyről kiderül, hogy rosszabb a minősége nálunk, mint Nyugaton (Gabriel Kuchta felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Központilag akarja az Európai Unió vizsgálni a tagállamokban forgalmazott álelmiszerek ás egyób termákek minőságát; az egyságes tesztelósi mechanizmusra egymillió eurót költenek - közölte tegnap Véra Jourová, az Európai Bizottság (EB) fogyasztóvédelemért felelős biztosa. BrUsszel/Pozsony. Jourová tegnap ismertette, milyen intézkedésekkel akaija megakadályozni az EB azt, hogy a gyártók eltérő minőségű élelmiszereket forgalmazzanak az egyes tagállamokban. Számtalan ellenőrzés igazolta az elmúlt hónapokban, hogy sok nyugat-európai élelmiszer sokkal jobb minőségű, mint azok, amelyeket kelet-európai országokban árulnak. Ugyanazon gyártótól származó, ugyanabban a csomagolásban árult termék összetételében jelentős különbségek lehetnek: a hústermékekben levő alacsonyabb hústartalomtól kezdve a kevésbé jó minőségű csokoládékon át egészen a kevesebb aktív hatóanyagot tartalmazó mosóporig. Vásárlók nyomása Az uniós fogyasztóvédelmi biztos ugyan nem szólított fel a tisztességtelen gyártók termékeinek bojkottjára, ám jelezte, hogy ha nem hagynak fel ezekkel a praktikákkal, nyilvánosságra fogja hozni a konkrét termékeket és azt, mely országokba szállítottak a gyártók rosszabb minőségű árut. Jourová jelesbe, hogy a fogyasztók nyomása ezen a téren rendkívül hatékony lehet. „Például ha nem fognak olyan termékeket vásárolni, amelyekről a tesztek során kiderül, hogy eltérő az összetételük és rosszabb a minőségük a szlovák és cseh piacon, mint Nyugaton” - pontosított Jourová. Európai tesztelés Azt, hogy pontosan miképp zajlik majd az egységes tesztelési mechanizmus, Jourová a kettős élelmiszerminőségről szóló, Pozsonyban tartott európai konferencián akaija elárulni október 13-án. Ezt követően kezdődik a nagy európai tesztelés, amelyet minden tagállamnak önállóan kell elvégeznie, ám a kiadásokat Brüsszel fogja fedezni, az eredményeket pedig központilag fogják begyűjteni és kiértékelni. Jourová megismételte, Brüsszel a kettős élelmiszerminőség miatt nem dolgoz ki új jogszabályt, viszont kiad egy útmutatót. „Ez az útmutató segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségű termékeket értékesít. Felsorolja, valamint részletesen kifejti, melyek azok az uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírások, amelyeket a hatóságoknak a kettős termékminőség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venniük” - tájékoztatott tegnap az uniós biztos. Első változások Néhány gyártó - főleg a visegrádi országok kritikája után - önszántából megváltoztatta termékeinek összetételét. Például az édes kekszeket gyártó Bahlsen társaság már a keleteurópai piacra szánt termékeibe is vajat kever a korábban használt olcsó és rosszabb minőségű pálmaolaj helyett. A bébiételeket gyártó Hipp társaság pedig közölte, megvizsgálja egységes-e az unióban forgalmazott termékeiben a zöldségtartalom, egyes vizsgálatok ugyanis eltéréseket észleltek a gyártó bébiételeiben. Korábban felmerült, Brüsszel kötelezővé teszi a termékek speciális jelölését a csomagolásokon, hogy egyértelmű legyen, nem azonos gyártmányról van szó, még akkor sem, ha azonos a csomagolás. Jourová ezt nem tartja a legszerencsésebb megoldásnak, ám nem határolódik el tőle. „Olyan esetekben el tudnám képzelni, amikor a gyártók nem lennének hajlandók egységesíteni termékeik összetételét azzal a magyarázattal, hogy a keleteurópai piacon forgalmazott árucikkek árát emiatt emelni kellene” - mondta Jourová. Eddig Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon, Horvátországban és Lengyelországban igazolták a vizsgálatok a kettős élelmiszer-minőséget. Ezekhez az országokhoz legutóbb Litvánia is csatlakozott, miután 33 élelmiszerből 23-nál beigazolódott, hogy a Nyugaton árult termékkel összehasonlítva rosszabb a minősége és eltérő az íze. „Azt, hogy Németországban a kávénak jobb az aromája, a csokoládé pedig ízletesebb, eddig mendemondának tartottuk. Most beigazolódott az eltérő minőség. Sajnálatos, hogy tizenkét évvel uniós csatlakozásunk után még mindig ilyen problémákkal kell szembenéznünk” - mondta Bronius Marka- uskas litván földművelésügyi miniszter. (dem, TASR)
