Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-02 / 202. szám, szombat
6 I KULTÚRA 2017. szeptember 2. | www.ujszo.com „A művészi szó erejével": Mécs József halálára Életének 87. évében, csütörtökön elhunyt Mács József Madách Imre-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Látszólag szárazán zörögnek az életrajzi adatai. Pedig ha belegondolunk, nem csupán egyéni kálváriáját, megpróbáltatásait tükrözik, hanem sok-sok hazai magyar sorstársáét is. Mács József 1931. április 18-án született Bátkában, Rimaszombatban járt protestáns gimnáziumba, a második világháború után édesapjával Sárospatakra menekült, maj d Miskolcon folytatta tanulmányait. Végül Pozsonyban szerzett magyartörténelem szakos pedagógusi diplomát. Tudtommal sosem állt katedrára. Publicistaként, szerkesztőként és íróként írta fel a nevét a szlovákiai és az egyetemes magyar szellemi élet lapjaira. Valamikor a prágai tavasz idején, újságíróbojtárként találkoztam vele először a Csemadok pozsonyi székházában. ízes gömöri tájszólására figyeltem fel, aztán egyre inkább a határozott politikai és közösségi nézeteire. Ahol megfordult, hangot is adott annak a követelménynek, hogy a csehszlovákiai magyar közösség végre jogi szempontból is egyenrangú és ne megtűrt, nacionalisták által megalázott polgára legyen ennek az országnak. Gondolkodó és gerinces szerkesztőként múlhatatlan érdemeket szerzett a Hétben, amelyben neki is köszönhetően - elsősorban a Fórum mellékletben és a Beszélő múlt sorozatban - közösségi életünk időszerű gondjai és tennivalói, illetve az egyes régiók már-már feledésbe merülő hagyományai elevenedtek meg a fiatalabb nemzedék azonosságtudatát is erősítve. Sokáig dacolt a Husák-rezsimmel, amellyel sosem békült meg. Az újságírói-szerkesztői taposómalom és sokféle nyűg realitásait ismerve máig csodálkozom azon, vajon miként maradt energiája, ideje húsz regény és novelláskötet megírására, melyek közül néhány Mács József (1931-2017) (Somogyi Tibor felvétele) szlovák fordításban is napvilágot látott. Ezek közül az emlékezetemben leginkább az Adósságtörlesztés című, 1968-ban végre megjelent műve villan fel, amely a hontalanság éveinek évtizedekig hivatalosan tabunak nyilvánított egyéni és közösségi tragédiáit tárta elénk. Ugyanez a téma szinte végigkíséri az életét, alighanem emberi és morális parancsnak tekintette dokumentálni és esztétikai eszközökkel is hitelessé tenni eleink meghurcolását. Jómagam ilyen szempontból a Temetőkaput tartom az egyik kiemelkedő írói teljesítményének. A leányanya meg- őrülésének lélektanilag is kimunkált ábrázolásával döbbenetesen összefonódik, egymásba gabalyo- dik a kis és a nagy közösség kálváriája, amelynek hátterében ott morajlik a történelem. Nyilván az utókor dönti majd el, helyénvaló-e a szubjektív értékrendem. Abban Alighanem emberi és morális parancsnak te- kintette esztétikai eszközökkel is hitelessé tenni eleink meghurcolását. viszont már most igaza van Kö- vesdi Károlynak - amint az egyik honlapon írt nekrológjában kifejtette -, hogy Mács József az egyik legolvasottabb írónk volt. Hadd tegyem hozzá: ezt a rangot nem olcsó szerelmi történetekkel vívta ki, hanem alkotásainak témájával, a történelmi tények bátor felmutatásával és a művészi szó erejével. Irodalmi és közéleti munkásságát a rendszerváltás után számos magyarországi és hazai kitüntetéssel, nívós díjjal méltatták. Az elcsatolt vagon című alkotása három éve megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának díját. Mács József értékrendjére, elhivatottságára talán az a legjellemzőbb, amiről a 85. születésnapja alkalmából, Ha- ják Szabó Mária által készített rádiós portréműsorban vallott: jóleső érzéssel töltötték el ezek az elismerések, de a legboldogabb talán akkor volt, amikor 1969 elején titkos szavazással beválasztották őt a Csemadok elnökségébe. Az interjú hallgatása közben a méltatlanul elfeledett vagy elhallgatott Sütő András jutott az eszembe, aki az egyik míves esszéjében, aNagye- nyedi fügevirágban így vallott: „Nem folfele: lefele török, Uram, vissza azok közé, akik könnyeikkel egész rózsakerteket nevelhetnének...” . Mács Józsefet végakaratának megfelelően szeretett szülőfalujában helyezik végső nyugalomra. Szilvássy József Elment Makk Károly, a mozgókép mestere irodalmi indíttatású, egyéni hangú, remek humorú filmrendező volt Makk Károly (1925-2017) (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Makk Károlyt, a 20. század egyik meghatá- rozó magyar mozgóképes mesterét gyászolja a művészvilág - a Liliomfi, a Szerelem, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka és számos további, jelentős alkotás Kos- suth-díjas rendezője szerdán, 92. életévében hunyt el. Makk Károly Berettyóújfaluban született 1925. december 22-én. Érettségi után fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban, és beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. A II. világháború miatt megszakadt tanulmányait 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán folytatta, osztályfőnöke Radvá- nyi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmust; végül Nádasdy Kálmán „suba alatt” mégis levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját. Még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott. A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó filmnek csaknem hétmillió nézője volt. A következő években forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt). Irodalmi indíttatású filmrendező volt, többnyire erős irodalmi alkotásokból dolgozott. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törő- csik Mari és Darvas Iván. A forgató- könyv politikai okokból hat évig fiókban hevert, és 1970-ben csak úgy készülhetett el, hogy a történet hőse nem Kádár, hanem Rákosi börtönéből szabadul. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját és még számos magyar és nemzetközi elismerésben részesült, a 12 legjobb magyar film közé is beválasztották. A cannes-i filmfesztiválra egyébként összesen hat filmjét - Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat - hívták meg az Aranypálmáért folyó versenybe. Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar- díjra is jelöltek; hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hu- nyady Sándor elbeszélésének film- változata. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt. Az 1956-os forradalom fiatal mártíij ainak állított emléket az 1990- ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998- ban amerikai-magyar koprodukcióban készült A játékos. 2003-ban rendezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített így, ahogy vagytok című politikai krimijét. Makk Károly az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű tagja, a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége volt. „Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el megint”—fogalmazott Makk Károly halála kapcsán Cserhalmi György színművész, aki a rendező több filmjében is szerepelt. (MTI) Elhunyt Vlado Balco filmrendező Pozsony. Életének 68. évében csütörtökön elhunyt Vlado Balco szlovák filmrendező, forgatókönyvíré. Vlado Balco évtizedeken át elsősorban dokumentum- és rövidfilmeket forgatott, a legnagyobb sikert mégis játékfilmmel, a Peter Pišťanek azonos című kultuszregényéből készült Rivers of Babylonnal (1998) aratta. Utolsó nagyjátékfilmjét 2002- ben mutatták be: a Lelkünk az esőben című dráma egyik főszerepét Öllé Erik alakította. Vlado Balco (1949-2017) (Ctibor Bachratý felvétele) Balco dokumentumfilmesként már egyetemi hallgatóként felhívta magára a figyelmet: Három tonna boldogság című vizsgamunkáját 1980- ban Oberhausenben is díjazták. 1992- es dokuja, a Hoffmann meséi című Offenbach-opera betanulásáról forgatott Opera session szintén számos elismerést gyűjtött nemzetközi fesztiválokon. A jeles filmes az utóbbi közel húsz évben a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója volt, 2002-től a Dokumentumfilmes Műhelyt vezette, fiatal alkotók sorát indítva útnak. (as) aasra FRFDMFNYHIRDFTFS: ünnepi kvíz 50 €-t nyert: Füssy Beáta, Nemesócsa IflíA Áflli I ■ ■ i Könyvet nyert: Bartalos Gábor, Dunaszerdahely Tamási Veronika, Tiszacsernyő Berek Zsóka, N agyöl ved A nyerteseknek gratulálunk!
