Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-19 / 215. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. szeptember 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A Vatikán legjobb séfje Konyhaművészetnek szentelt könyv Ferenc pápától napokban robbant a hír, hogy Ferenc pápának szakácskönyve jelenik meg. Mivel mégiscsak a katolikus egyház fejéről van szó, „gasztronómiai biográfiaként” jellemezte a készülő művet a Vatikán. A borítón sem a pápa lesz feltüntetve szerzőként, hanem Roberto Alberg- hetti, az egyházfő életrajzírója. Ferenc pápáról eddig kevesen tudták, hogy Buenos Aires-i évei alatt gyakran és szenvedélyesen főzött, azt pedig még kevesebben, hogy nagyszüleinek étterme volt az olaszországi Asti közelében, mielőtt 1929-ben kivándoroltak Argentínába. Pápává választása előtt remek szakács hírében állt, gyakran látott vendégül egyházi vezetőket. A könyv Ferenc séf címmel jelenik meg, és a milánói Mondador, Silvio Berlusconi korábbi olasz kormányfő kiadója adja ki. Állítólag a pápának az étkezéshez fűződő viszonyát tálja fel, és bőven lesznek benne olyan fotók, melyeken az egyházfő fakanállal a kezében látható. Az ötlet zseniális, egy nagyon is aktuális trend meglovagolása, hiszen manapság százával jelennek meg a konyhaművészetnek szentelt könyvek, nem csak híres séfek tollából. Szinte minden magára valamit is adó celeb, színész, ismert közéleti ember szerepelt már valamilyen főzőműsorban, és ha sokadszorra is sikert aratott a képernyőn, kiadta saját szakácskönyvét. A gasztronómia divatos lett, egyre gyakrabban foglalkoznak vele kulturális értelemben is. Az internetes hírportálok legtöbbje például a kultúra rovatban közöl étteremkritikákat, a régebben csak bennfentesek érdeklődésére számot tartó szakácsversenyek pedig igazi fesztiválokká váltak. A „szakácsművészet” szó ma már ugyanolyan előkelőén hangzik, mint mondjuk a „táncművészet”. Jó látni, hogy a katolikus egyház ennyire halad a korral. Botorság Jett volna nem meglovagolni ezt a trendet, főleg, ha van egy kiváló szakácsművész a Vatikánban. A könyvről szóló hírekből sejteni lehet, hogy többnyire egészséges fogások szerepelnek majd benne, hiszen „Ferenc séf’ állítólag ifjú korától ezeket kedveli. A hívek (és nem csak ők) pedig nyilván kíváncsiak, milyen lehet például a Bagna Cauda nevű pie- monti specialitás, egy szardellával összefűzött fokhagymás mártogatós, amelyben zöldségeket furösztenek. A pápa szívesen készít töltött tintahalat, fehér rizst hagymával és par- mezánnal, valamint csirkét is, különböző módokon. Az olasz konyha találkozik nála az argentin ízekkel, ami izgalmas fogásokkal kecsegtet. Eddig is tudtuk, hogy Ferenc pápa, amellett, hogy vallási kérdésekben gyakran forradalmian modem nézeteket vall, nem akármilyen egyéniség, a „munkáján” kívül más is érdekli, és két lábbal áll a földön. Most remélhetőleg azt is demonstrálja nekünk, hogy jókat enni és a konyhában pepecselni nem ördögtől való dolog. Kíváncsian várjuk az 2018-as tavaszi könyvtermés talán legizgalmasabb kötetét! Bár állnánk csehül - uniós mag és perifériák GÁL ZSOLT a valós adatokat (és nem a politikusok nyilatkozatait) nézzük, akkor paradox módon a leginkább euro- szkeptikus Csehország áll legközelebb az EU magjához a visegrádi négyek közül. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó nemzeti termék - a gazdasági fejlettség legfontosabb mérőszáma - cseh szomszédainknál tavaly elérte az uniós átlag 88 százalékát, ez nemcsak a szlovák (77), lengyel (69) és magyar (67) szintet haladja meg, de fölötte van a görög, portugál és ciprusi szintnek, és erősen közelít a spanyolhoz (92). Amit meg is haladna, ha Katalónia függetlenedne Spanyolországtól (de természetesen lehagyná a külön kezelt Dél-Olaszországot is). Csehország júliusi, mindössze 2,9%- os munkanélküliségi mutatója egyenesen a legkedvezőbb az egész unión belül, akárcsak a relatív szegénység és szociális kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, amely 2016-ban szintén itt volt a legkisebb (13,3%). A 20-64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája (76,7%) nemcsak a visegrádi és a mediterrán országoknál kedvezőbb, de jónéhány nyugat- és észak-európai országét is eléri, illetve meghaladja. Ez igaz a közpénzek állapotára is. Az államadósságot tekintve például a visegrádiak (Magyarország részleges kivételével) jóval jobban állnak az uniós átlagnál és a tagországok túlnyomó többségénél - és a csoportban megint csak Csehország viszi el a pálmát a legalacsonyabb GDP-arányos államadóssági mutatóval (tavaly 37,2%). Az is elmondható, hogy a V4-ek gazdaságilag (kereskedelem, beruházások) sokkal jobban integrálódtak az uniós maghoz, mint a mediterrán periféria, vagy több északi ország. Sorolhatnánk tovább a különböző gazdasági mutatókat, de a végeredményen ez nem változtatna: bár a V4-ek közül egyedül Szlovákia tagja a közös pénzt használó euróövezetnek, s így formálisan is az integráció legbelsőbb köréhez tartozik, a gazdasági mutatókat nézve Csehország áll a legközelebb az uniós maghoz. Szlovákia nagy jóindulattal is csak a félperifériához sorolható. Ez több szempontból is paradox helyzet, hiszen Csehország a legeuroszkeptikusabb állam a térségben, itt a legalacsonyabb az EU-tagság és az eurózónához való csatlakozás támogatottsága. Ez persze összefügg a politikai elit tevékenységével (Klaus, Zeman). Szlovákiában viszont a jelenlegi kormány új mantrája az uniós maghoz való tartozás, bármi áron, bármit is takarjon a „mag”. Csakhogy a gazdasági mutatók alapján legfeljebb a félperiférián vagyunk. És akkor még nem beszéltünk a társadalmi, kulturális értékekről, az emberek politikai, gazdasági nézeteiről. Mert az egy dolog, hogy a Kelethez való tartozás, vagy az unió elhagyásának népszerűsége továbbra is minimális, a liberális demokrácia támogatottsága (az autokráciával szemben) pedig nagy. Csakhogy ez mit sem ér, ha az emberek kritikus többsége (minimum a legnagyobb csoportja) gyakran vagy rendre olyan pártokaťkormányokat választ, amelyek a gyakorlatban aláássák a demokráciát, a jogállamot és a piacgazdaságot, és ezzel kifelé húzzák az unióból országaikat, nem mellesleg a gazdasági felzárkózást is megakasztva. Bár ezek a tendenciák Csehországot is rendre megérintik, mégis ott a leggyengébbek. A cseh igazságszolgáltatás a legfüggetlenebb, a cseh közmédia tartós függetlensége példátlan a régióban, a gazdasági populizmus is rendre ott a legvisszafogottabb, a szélsőséges populista pártok támogatottsága meg a legalacsonyabb. A velejéig korrupt, túszul ejtett állam, ha úgy tetszik, a maffiállami praktikák alkalmazása ott még mindig csak gyerekcipőben jár Magyarországhoz vagy Szlovákiához képest (amelyekhez a jelenlegi lengyel kormány gyors léptekkel zárkózik fel). Igen, az Andrej Babiš vezette ANO várható győzelme a közelgő parlamenti választásokon mindezt megkérdőjelezheti, de hosszú távon az értékek, ideológiák, demokratikus és jogállami normák terén is a csehek álltak a legközelebb a nagybetűs Nyugathoz és az uniós maghoz. Donald Trump mégsem rúgja fel a párizsi klímaegyezményt? Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok mégsem lép ki a párizsi klímaegyezményből Donald Trump elnök júniusi bejelentése ellenére. Egyes források szerint Washington inkább a megállapodáson belül próbálná növelni a mozgásterét - írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap. A cikk szerint több amerikai kormányzati tisztségviselő is arról számolt be egy hétvégi kanadai klímakonferencián, hogy az Egyesült Államok kilépés helyett olyan kompromisszumos megoldást szeretne, amelynek értelmében jelentősen enyhítenék az országra vonatkozó szerződéses kötelezettségeket. „Az Egyesült Államok képviselői azt közölték, hogy nem próbálják újratárgyalni a párizsi egyezményt, hanem megpróbálják felülvizsgálni, milyen feltételek mellett maradhat részese az ország a megállapodásnak” - mondta Miguel Arias Canete uniós klíma- és energiaügyi biztos a politikai-üzleti lapnak. Á klímaegyezmény hatása valamelyest így is csökkenne, de legalább továbbra is megmaradna a nemzetközi közösség egysége a megállapodás mögött. A Fehér Ház egyik szóvivője tagadta a cikk állításait, mondván, hogy az amerikai álláspont változatlan, ugyanakkor kiemelte, hogy nincsen kőbe vésve az elnök véleménye a kilépésről. Donald Trump júniusban jelentette be, hogy felmondja a párizsi globális klímaegyezményt, amelynek keretében az Egyesült Államok még Barack Obama elnöksége alatt vállalta, hogy 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti károsanyagkibocsátását 2005-höz képest. Igaz, Trump hozzátette, hogy kormánya kész tárgyalni az újbóli belépésről, vagy részt venni egy teljesen új megállapodás kimunkálásában. A hosszú tárgyalásokat követően 2015-ben tető alá hozott egyezményben 195 ország vállalta, hogy 2 Celsius-fok alatt tartják a Föld légkörének felmelegedését az iparosodás előtti mértékhez képest. A szerződéshez a világ országai közül csak Szíria és Nicaragua nem csatlakozott. (MTI) FIGYELŐ Krími forgatókönyvet vizionálnak Kárpátalján Összefogásra szólítja fel a nacionalista erőket az „ukrán Kárpátalja” szeparatistákkal szembeni megvédése érdekében a Karpatsz- ka Szics (KSZ) félkatonai szervezet, mert szerinte a felerősödött az „orosz- és magyarbarát szeparatista erők” államellenes provokatív tevékenysége. Az ukránellenes erők kihasználják a Moszkva ellen vívott kelet-ukrajnai háborút, céljuk a krími forgatókönyv megismétlése —állítja a KSZ. A csoport szerint az ellenség, a magyar soviniszták pénzzel szólják tele az ukrán földet, árulókat toboroznak, hídfőállást készítenek, ukrán területen már földalatti fegyveres magyar egységek működnek, amelyek évente kétszer a magyar hadsereggel gyakorlatoznak. Emellett Kárpátalján sok a kettős ukrán-magyar állampolgár. A Karpatszka Szics 2015 áprilisában likvidálással fenyegette meg a Jobbik kárpátaljai aktivistáit, 2016 márciusában a szervezett ungvári fáklyás felvonulásán vonulók azt kiabálták, „Késhegyre a magyarokkal!”. A csoport kiképzőtábort működtet Kárpátalján. Idén júniusban a szervezet egy Munkács környéki táborban az ifjúsági és sportminisztérium, valamint a Kárpátalja megyei ifjúsági és sportföosztály védnöksége mellett pedagógusok, ifjúsági szakemberek és a kelet-ukrajnai terrorellenes művelet (ATO) veteránjainak részvételével szervezett kétnapos katonai kiképzést. (MTI)
