Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-19 / 215. szám, kedd

8 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. szeptember 19.1 www.ujszo.com Százezreket érinthetnek a Ryanair járattörlései London/Pozsony. A fapados légitársaság bejelentette, hogy a következő másfél hónapban napi 40-50 járatot kell törölnie a sze­mélyzet beragadt szabadságai mi­att. A Ryanair szerint az intézke­dés célja, hogy javítsanak a pon­tosságon, amely szeptember első két hetében 80 százalék alatti szintre esett vissza. Ezért a követ­kező hat hétben, amíg nem indul el novembertől a téli menetrend, a Ryanair törli járatainak majdnem a 2 százalékát. A Guardian szerint, ha csak napi 40 járatot törölnek, akkor 90 százalékos kihasznált­sággal számolva, összesen 285 ezer utazót érint az intézkedés. A Ryanair először múlt pénteken ér­tesítette e-mailben az utasokat a változásról. Az intézkedés Szlo­(Vladimír Šimlček felvétele) vákiát is érinti. Múlt pénteken pél­dául az angliai Leeds és Pozsony közötti járatot törölték. Pontos menetrendet egyelőre azonban nem tettek közzé, az utasokat e- mailben tájékoztatják a változá­sokról, felajánlva számukra egy későbbi járatot vagy a menetjegy visszaváltását. (SITA, MTI) Német nugátszelet üvegdarabokkal Berlin. Üvegdarabot talált egy vásárló egy Németországban gyártott bio, vegán, ropogós rizses nugátszeletben - olvasható a ma­(Képarchívum) gyár Nemzeti Élelmiszerlánc­biztonsági Hivatal (Nébih) olda­lán. A termék (márka: enerBIO Vegane Reis-Nougat Crisp, tétel­szám: L17045, vonalkód: EAN 4305615464718, kiszerelés: 80 gramm, minőségmegőrzési idő: 01/2018) Németországon kívül Csehországban és Magyarorszá­gon is forgalomba kerülhetett. A Rossmann üzleteiben a terméket levették a polcokról, a már meg­vásároltakat blokk nélkül is visszaveszik. A Nébih úgy tudja, hogy a gyártó elővigyázatosság­ból az érintett tételen túl más téte­leket is kivonatott a forgalomból. A Nébih felhívja a lakosság fi­gyelmét, hogy aki vásárolt a fenti azonosítókkal ellátott árucikkből, ne fogyassza azt el. (MTI) Több az állásajánlat, vonzóbbak a fizetések Szlovákiában az elkövetkező időszakban is gombamód szaporodnak a kül­földi beruházások (Ján Kroélák felvétele) Pozsony. A tavaszi és nyári hó­napokhoz képest a munkálta­tók az idei utolsó negyedévet tekintve ugyan visszafogot­tabban nyilatkoznak az új alkalmazottak felvételéről, továbbra is érvényes azonban, hogy a szlovákiai álláskeresők számára hat éve nem volt olyan kedvező a munkapiaci helyzet, mint manapság. Az amerikai Manpower munka­erőpiaci társaság által megkérdezett 751 cégvezető 11 százaléka szerint az idei utolsó negyedévben, vagyis az októbertől december végéig tartó időszakban újabb alkalmazottak felvételét tervezi, elbocsátásokkal a megkérdezettek 4 százaléka számol. Ez enyhe romlás az előző negyedév­hez képest, amikor a cégek 14 szá­zaléka tervezett újabb munkaerő­toborzást, és csak 2 százalékuk ter­vezett elbocsátásokat. „Az előző év azonos időszakához képest azonban továbbra is töretlen javulásról szá­molhatunk be” - nyilatkozta Jaro­slava Rezlerová, a Manpower regi­onális vezérigazgatója, aki szerint jövőre tovább javulhat a helyzet. „Szlovákiát továbbra sem kerülik el a nagy külföldi beruházók, a na­gyobb városokban így az elkövetke­ző időszakban is munkahelyek ezrei jöhetnek létre. A húzóágazatnak az elkövetkező időszakban is az autó­ipar és a logisztikai ágazat számít” - mondta Rezlerová. Szerinte jó hír a munkavállalóknak, hogy a cégek egyre nehezebben találnak új mun­kaerőt, emiatt pedig kénytelenek növelni a fizetéseket. A Manpower által most vizsgált tíz ágazatból hatban az idei év utol­só hónapjaiban is újabb munkaerő­toborzást terveznek, az egyes ága­zatok között azonban látványos kü­lönbségek vannak. Rezlerová sze­rint az elkövetkező hónapokban a feldolgozóiparban lehet majd a leg­könnyebben munkát találni, ebben az ágazatban 20 százalékponttal haladja meg az új munkaerő felvé­telét tervező cégek aránya azokét, amelyek elbocsátásokat jeleztek, míg a sor végén kullogó mezőgaz­daságban 12 százalékpontos a kü­lönbség az elbocsátásokat tervezők javára. Ez utóbbi azonban azzal magyarázható, hogy a mezőgazda­ság erősen függ az idénymunkák­tól, vagyis a téli hónapokban rend­szeresen kevesebben dolgoznak az ágazatban. „Látványos különbségek vannak a cégek nagyságát és az egyes régiókat tekintve is” - tette hozzá Rezlerová. Míg a nagy, több mint 250 alkalma­zottat foglalkoztató cégek 31%-a ter­vezi azt, hogy az idei negyedik ne­gyedévben új alkalmazottakat vesz fel, a közepes (50-250 alkalmazott) cégek esetében ez az arány 11, a tíz­nél kevesebb alkalmazottat foglal­koztatók esetében pedig csupán 4%. Ami a regionális lebontást illeti, a legjobb helyzetre a Pozsony megyé­ben élők számíthatnak, ahol 11 szá­zalékponttal haladja meg az új mun­kaerő felvételét tervező cégek aránya azokét, amelyek elbocsátásokat je­leztek. Ugyanez Nyugat-Szlováki­ában 8, Kelet- és Közép-Szlová- kiában pedig 4 százalékpont. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Egyre gyorsabban nőnek az árak Briisszel/Pozsony. Augusztus­ban 1,5 százalékos volt az éves inflációs ráta az euróövezetben és 1,7 százalékos az EU egészében - közölte az Eurostat. Mindkét adat növekedést mutat júliushoz ké­pest (akkor 1,3 és 1,5 százalékos volt), és jóval magasabb, mint egy évvel korábban: tavaly au­gusztusban még csak 0,2 és 0,3 százalékos volt. Az infláció már hosszabb ideje növekvő trendet mutat Európában, de ilyen magas négy éve nem volt. A legalacso­nyabb inflációt augusztusban Ír­országban (0,4 százalék), Cipru­son (0,5), illetve Romániában és Görögországban (0,6) mérték. A legnagyobb ütemben Litvániában (4,6 százalék), Észtországban (4,2) és Lettországban (3,2) nőt­tek az árak. Szlovákiában 1,6 százalékos drágulást mért az Eu­rostat. Az euróövezetben legin­kább a járműüzemanyagok, a lakhatási költségek és a légi köz­lekedés drágulása hajtotta az inf­lációt, olcsóbbak lettek viszont a telekommunikációs szolgáltatá­sok. (SITA) VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA | FORINT Privatbanka 1,22-1,16 26,76-25,45­OTP Bank 1,24-1,14 27,25-24,96 321,91-294,77 Poatabank 1,22-1,15 26,87-25,31 320,63-295,97 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,15 26,79-25,30 322,61-294,82 Tatra banka 1,23-1,15 26,94-25,27 321,15-295,55 ČSOB 1,22-1,16 26,77-25,44­Általánsa Hitelbank 1,23-1,16 26,87-25,30 323,60-295,73 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Horvátország is kiszolgáltatja magát az orosz gázszolgáltatónak Hosszú távú gázszállítási megállapodást írt alá a Gaz­prom orosz gázipari vállalat a legnagyobb horvát földgázim­portőrrel, a Prvo Plinarsko Drustvo (PPD) vállalattal, és ezzel a Gazprom, 2010 óta először, ismét Horvátország kulcsfontosságú gázszállító partnerévé vált. Zágráb/Moszkva. A Gazprom szerint az október 1-jén életbe lépő és tíz évre szóló megállapodás ér­telmében évente egymilliárd köb­méter földgázt szállítanak Horvát­országba. A hosszú távú megállapo­dás felváltja az idei évre szóló egyezményt, amelynek alapján a Gazprom szeptember végéig 1,48 milliárd köbméter földgázt exportál Horvátországba, a negyedik negyed­évben pedig további 250 millió köb­métert. A Kommerszant ágazati for­rásokból úgy tudja, hogy az orosz földgáz Szlovénián keresztül érke­zik majd Horvátországba. Elemzők szerint az utóbbi évek­ben nem volt jellemző az európai pi­acra, hogy ilyen hosszú távú gáz- szállítási szerződést kössön, ami az orosz gáz egyértelmű alternatívái­nak hiányát tükrözi. A megállapo­dással csaknem teljes egészében fe­(Képarchívum) dezni tudják Horvátország import­szükségletét, ez pedig kérdésessé teszi a Krk szigetére tervezett LNG- terminál projektjét. Alekszej Gri- vacs, az orosz Nemzeti Energiabiz­tonsági Alap igazgatóhelyettese szerint a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés azt bizonyítja, hogy még a Balkán északnyugati részén sincs értelmes alternatívája az orosz földgáznak. Ez hatással lesz a na­gyobb fogyasztók viselkedésére is. Horvátországban már egy évtize­de napirenden szerepel, hogy Krk szigetén cseppfolyós földgázt foga­dó terminált építsenek. A költség- csökkentés jegyében tavaly úgy döntöttek, hogy szárazföldi helyett úszó gázterminált létesítenek. Az így is 360 millió euróba kerülő terminál kapacitását 2,6 milliárd köbméterre tervezik. Az év végén kell az előze­tes kapacitásfelmérési, lekötési és értékesítési eljárást lefolytatni, ami­nek eredményeként döntést hozhat­nak a beruházásról. „Még ha meg is valósítják a projektet, csak a pótló­lagos szezonális kereslet fedezésé­nél számolhatnak vele, és összessé­gében alacsony kihasználtsággal fog működni” - vélekedett Alekszej Grivacs. Horvátországban tavaly 1,7 mil­liárd köbméter földgázt termeltek ki, miközben az ország gázigénye 2,8 milliárd köbméter volt. Orosz föld­gázt az 1980-as évek vége óta szál­lítanak Horvátországba, Jugoszlávia szétesése után évente 1,2 milliárd köbméter földgázt exportált a Gaz­prom az országba. Az orosz földgázt a gázkitermelésben monopólium­mal rendelkező INA horvát olajipari vállalat, majd annak leányvállalata vásárolta meg. A 2010-ben lejárt szerződést nem hosszabbította meg Horvátország. A következő két év­ben az olasz Eni szállította a föld­gázt, majd 2013-tól Horvátország vagy rövid távú szerződések révén, vagy az azonnali piacon vásárolt földgázt. (MTI, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom