Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-19 / 215. szám, kedd
6 KÜLFÖLD 2017. szeptember 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Unió: csökkent a migrációs nyomás Brüsszel. Az év első nyolc hónapjában az Európai Unió külső határait érintő négy fő migrációs útvonalon - a nyugat-balkáni, a Földközi-tenger keleti, középső és nyugati medencéjében - a regisztrált illegális határátlépések száma az előző év azonos időszakához képest közel kétharmadával, mintegy 143 ezerre csökkent - írta az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex). Augusztusban, az unió külső határait érintő fő migrációs útvonalakon mintegy 12 200 illegális határátlépést észleltek. Az Olaszországba érkező bevándorlók száma mintegy kétharmaddal csökkent az előző hónaphoz képest. (MTI) Amerikai iszlamista adta meg magát Washington. Az Iszlám Állam terrorszervezet soraiban harcoló amerikai állampolgárságú terrorista adta meg magát Szíriában az amerikaiak támogatását élvező koalíciónak. A Pentagon jelentette be, hogy egy amerikai férfi megadta magát a Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű fegyveres emyőszervezetnek. Korábban egy virginiai férfit fogtak el, aki Szíriában és Irakban harcolt velük, de 2016-ban az észak-iraki kurd erőknek ő is megadta magát. (MTI) Ultraortodox zsidók harca a rendőrökkel Jeruzsálem. Ultraortodox zsidó tüntetők csaptak össze a rendőrséggel Jeruzsálemben, egy katonai sorozáson megjelenni nem hajlandó fiatal letartóztatása ellen tiltakozva. A rendőrség egy vízágyút is bevetett, és lovas rendőrök oszlatták fel az erőszakossá vált tüntetést a hadse- regjeruzsálemi sorozóirodája közelében, amely az izraeli főváros egyik ultraortodox negyedének a szélén található. Bár az ultraortodox iskolák diákjai többségükben vallási alapon felmentést kapnak a kötelező katonai szolgálat alól, ezt a felmentést a sorozás folyamatában kell megszerezniük. (MTI) Kurdisztán is függetlenedne Hadgyakorlatot kezdett Torokország az iraki határon, a függetlenedő Kurdisztán közelében Kurd nemzeti jelképekkel díszített portékák. Önállóságra vágynak. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Ankara. Elrendelte az észak-iraki, autonóm kurdisz- táni régióban tervezett függetlenségi népszavazás felfüggesztését az iraki legfelsőbb bíróság. A Kurdisztán régióban szeptember 25-én népszavazást terveznek. Ankara ellenzi a referendumot. „A legfelsőbb bíróság felfüggesztési határozatot bocsátott ki a kur- disztáni elnökség által szeptember 25-re kiírt népszavazás szervezésére vonatkozóan, míg megvizsgálja azokat a beadványokat, melyek szerint a referendum alkotmányellenes” - tudatta tegnapi közleményében Irak legmagasabb szintű igazságszolgáltatási fóruma. António Guterres ENSZ-főtitkár arra kérte Irak minden vezető politikusát, hogy kezeljék „türelemmel és visszafogottsággal” iraki Kurdisztán esetleges függetlenné válásának kérdését, amelyről szeptember 25-re népszavazást készülnek tartani az északiraki térségben. Guterres meggyőződése szerint „bármilyen egyoldalú döntés a referendum mostani megtartásáról elvonná a figyelmet az Iszlám Állam legyőzésének céljáról, valamint a visszafoglalt területek újjáépítésének” és a dzsihádista terrorszervezet által „elüldözött, több mint hárommillió ember biztonságos és önkéntes visszatérésének elősegítéséről” - tudatta nyilatkozatában szóvivője, Stéphane Dujarric. Az észak-iraki Kurdisztán parlamentje pénteken jóváhagyta, hogy szeptember 25-én népszavazást tartsanak a függetlenségről 3 kormányzóságban és a kurdok ellenőrzése alatt álló, de a bagdadi központi vezetés által magának követelt területeken. A népszavazás kiírása határozott nemzetközi ellenállást váltott ki. Az iraki kormány mellett különösen Törökország, Irán és Szíria ellenzi erőteljesen az iraki kurdok függetlenné válását, miután attól tartanak, hogy ez erősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit is. Az Egyesült Államok szintén ellenzi a referendumot, a Fehér Ház arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai kormány megítélése szerint a referendum elvonná a figyelmet az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcról. Hadgyakorlatot kezdett tegnap a török haderő az Irakkal határos délkelet-törökországi Simák tartományban, Kurdisztán közelében. Ankara ellenzi a referendumot, mert szerinte az iraki Kurdisztán önállósodása felélénkítené a Törökországban élő többmilliós kurd kisebbség önállósodási törekvéseit. A törökországi kurdok függetlenségéért 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kur- disztáni Munkáspárt (PKK) főhadiszállása Észak-Irakban található. A török biztonsági erők és a szakadá- rok (PKK) között zajló konfliktusban eddig csaknem 50 ezer ember vesztette életét. EP-ellenőrzés Felcsúton Folytatódott a múlt heti londoni metrómerénylettel összefüggésben őrizetbe vett két fiatal férfi kihallgatása, és a házkutatás is abban a két londoni elővárosban, ahol a két őrizetes nem hivatalos értesülések szerint lakik. London. A brit média tegnap megnevezte az egyik őrizetest: sajtóértesülések szerint a másodikként elfogott 21 éves férfi Yahyah Faroukh, aki a Heathrow repülőtér közvetlen közelében fekvő Stanwell városnegyedben él. A The Times c. brit napilap azt írta, hogy Faroukh szíriai, korábban Damaszkuszban élt és legalább 4 éve lakik Londonban. A lap információja szerint korábban Faroukh is élt abban a házban, ahol egy köztiszteletben álló idős brit házaspár - a 88 éves Ronald Jones és 71 éves felesége, Penelope Jones - az elmúlt évtizedekben nevelőszülőkként 268 mostoha sorsú gyermeket és fiatalkorút fogadott be, nagy többségben briteket, de néhány menekültet is. E tevékenységükért II. Erzsébet királynő 2010-ben személyesen tüntette ki őket. Brit sajtóértesülések szerint ugyanitt lakott a londoni metrómerénylettel összefüggésben elsőként elfogott 18 éves, iraki származású férfi, akit a délkelet-angliai Dover kompkikötőjének indulási csarnokában vettek őrizetbe szombaton. Az ő neve egyelőre nem ismert. A brit sajtó szerint a hatóságok az elsőként elfogott 18 éves őrizetest gyanúsítják annak a pokolgépnek az elhelyezésével, amely a péntek reggeli csúcsforgalomban működésbe lépett a londoni metró egyik szerelvényében. A szerkezet nem robbant fel, csak nagy erővel lángra kapott, de a támadásban így is 30 utas könnyebben megsérült. A brit terrorkészültségi szintet vasárnap este visszaállították a korábban érvényben volt második legmagasabb szintre. Ez azt jelenti, hogy az elhárító hatóságok már nem tartanak azonnali újabb támadástól. (MTI) Budapest. Tegnap érkezett Budapestre az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának küldöttsége. A tényfeltáró út programjának előkészítése olyan mértékű ellenállásba ütközött az Orbán-kormány részéről, amilyet hasonló utaknál eddig még nem tapasztaltak az Európai Parlamentben. A kormány igyekezett pártpolitikailag motiváltnak beállítani az utat, leginkább amiatt, hogy a programban szerepel a felcsúti kisvasút megtekintése. Az Európai Parlament költség- vetési ellenőrző bizottságának elnöke, a néppárti - tehát a Fidesz pártcsaládjához tartozó — Ingeborg Grässle többször hangsúlyozta, az út a 2011-es korábbi ellenőrző út folytatása, amelynek legfontosabb célja az egykori szocialista-szabad demokrata városvezetésnek és kormánynak kellemetlen 4-es metró ellenőrzése. A diplomáciai nyomásgyakorlástól a nyilvános üzengetésig volt minden az ügyben. Például Lázár János kancelláriaminiszter korábban azt írta a testületnek: felháborítónak tartja, hogy éppen a miniszterelnök szülőfalujában elkészült beruházást akarják vizsgálni (a hivatalos nevén Váli- völgyi kisvasútól van szó). Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a tavaszi választásokra utalva kifogásolta a látogatás időzítését, illetve hogy a Felcsútot érintő kis- vasutat is ellenőriznék. Az Európai Parlament költség- vetési ellenőrző bizottsága azt csinálja, amit a neve is mutat: figyel rá, hogy nem csalásokkal, szabálytalanságokkal kísérve vagy értelmetlen célokra megy-e el pénz az uniós kasszából. Terepszemlét viszont csak évente háromszor szokott tartani. Az uniós küldöttség a civil szervezetek képviselőivel is találkozik. Ha valamiben még a kormány támadást láthat, akkor esetleg ez a program lehet az. A le- sorosozott Transparency International, valamint a K-Monitor és a Korrupciókutató Központ képviselőivel találkoznak. (Index, MNO) Izlandi október 28-án választások Reykjavik. Október 28-án tartják az előrehozott parlamenti választást Izlandon - tudatta Gudni Johannesson izlandi államfő. A voksolást az tette szükségessé, hogy a Fényes Jövő párt kilépett a hármas kormány- koalícióból, arra hivatkozva, hogy „súlyosan megrendült a kormányba vetett bizalma” a botrány miatt, amely Bjami Be- nediktsson kormányfő apja körül pattant ki. Kiderült, a miniszter- elnök apja tavaly levélben kérte a hatóságokat, hogy egy barátját töröljék a bűnügyi nyilvántartásból. A férfit, Hjalti Sigutjon Haukssont 2004-ben ítélték el amiatt, hogy 12 éven át szinte minden nap megerőszakolta kiskorú mostohalányát. (MTI) A nemrég újranyitott havannai nagykövetségének bezárását mérlegeli az USA a kubai fővárosban szolgáló diplomatáinak rejtélyes megbetegedései miatt - mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. Tillerson nyilatkozata az eddigi legerőteljesebb jelzése annak, hogy az USA kemény diplomáciai válaszra szánhatja el magát, kockára téve az amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok 2015-ben, Obama elnök által elhatározotttörténelmi újrafelvételét. (TASR/AP) Bombázók Korea felett Szöul/Washington. Két amerikai B-1B Lancer típusú hadászati bombázó és két F-35-ös vadászbombázó gyakorlatozott tegnap a dél-koreai légierő egységeivel közösen a Koreai-félsziget felett, fitogtatva a két hadsereg csapásmérő képességét az atomfegyvereit rohamléptékben fejlesztő Észak-Korea előtt. A dél-koreai védelmi minisztérium szerint a bombázási hadgyakorlaton részt vevő hadászati bombázók a csendes-óceáni Guam szigetén lévő amerikai támaszpontról érkeztek, az F-35-ösök pedig Japánból, és hat dél-koreai vadászgép csatlakozott hozzájuk. Észak-Korea pénteken ismét ballisztikus rakétát bocsátott fel, amely átrepült a japán Hokkaido sziget felett, majd a Csendesóceánba zuhant. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb határozatban ítélte el a rakétakilövést, felszólítva Phenjant a rakétakísérletek haladéktalan leállítására. Észak-Korea augusztus 29-én is ballisztikus rakétát bocsátott fel. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter egy tévéműsorban hangsúlyozta: az amerikai kormány , .konstruktív és termékeny párbeszédet” akar Észak-Koreával és csak a diplomácia kudarca esetén lehet szó katonai megoldásról. Nikki Haley, az USA ENSZ- nagykövete leszögezte, ha Phenjan továbbra is kihívóan viselkedik, az USA-nak meg kell védenie magát és szövetségeseit. „Észak-Korea megsemmisül, és tudjuk, hogy ezt egyikünk sem akarja. Egyikünk sem akar háborút”-mondta. (MTI) Folytatódik a nyomozás
