Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-13 / 211. szám, szerda
KÜLFÖLD 4 I 2017. szeptember 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Tesztelik Macront, tüntetések Franciaországban Aszad Szíria 85 százalékát ellenőrzi Moszkva. A Szíriái kormányerőknek már a polgárháborús közel-keleti ország területének 85 százalékát sikerült visszafoglalniuk.- közölte Alekszandr Lapin altábornagy, a Szíriában állomásozó orosz erők vezérkari főnöke a Latakia tartománybeli hmejmími orosz légi támaszponton. Szakértők szerint mindez a szíriai háborús helyzet jelentős változását jelzi, mióta 2015 szeptemberében Oroszország úgy döntött, hogy beavatkozik Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje oldalán, és légi csapásokkal támogatja a kormányerőket ellenzéki és dzsi- hádista fegyveres csoportok elleni harcában. (MTI) Marad a norvég miniszterelnök * Oslo. A konzervatív Höyre pártot vezető Erna Solberg norvég miniszterelnök a parlamenti választások győztesének nyilvánította magát és a kormányzó koalíciót. „Úgy tűnik, ez egyértelmű győzelem. A megoldásaink jók, munkahelyeket hoztunk létre” - jelentette ki. A szavazatok 97%-ának össze- számlálása alapján Solberg pártja, a Höyre és koalíciós partnere, a jobboldali populista Haladó Párt (FrP), valamint a koalíciót kívülről támogató centrista liberálisok és a kereszténydemokraták összesen 89 helyet kapnak majd a 169 fős parlamentben. (MTI) Török puccskísérlet: újra letartóztatnak Ankara. Elfogatóparancsot adtak ki Törökországban a nemzeti hírszerzés (MIT) 45 korábbi alkalmazottja ellen azzal a gyanúval, hogy tagjai a tavalyi puccskísérletért felelőssé tett Fethul- lah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózatnak. A hatóságok körözést adtak ki az egykori titkosszolgálati dolgozókkal kapcsolatban álló további 18 ember ellen is, akik szerintük a terrorszervezetnek nyilvánított gülenista mozgalom belső köreihez tartoznak. Időközben a nemzeti hírszerzést Recep Tayyip Erdogan elnöki hivatala alárendelték. (MTI) Zeman nemet mond a menekültekre Prága. Miloš Zeman cseh államfő ismételten elutasította az illegális bevándorlók csehországi befogadását. Frank-Walter Steinmeier német elnökkel folytatott tárgyalásai után Zeman újságíróknak kijelentette, a befogadás helyett segítséget kell nyújtani azoknak az államoknak, ahonnan a migránsok származnak. A német államfő szintén fontosnak nevezte a származási országoknak nyújtandó segítséget, viszont leszögezte, hogy az európai uniós tagállamoknak tiszteletben kellene tartaniuk az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését. (MTI) Acélipari dolgozók tüntetése Marseille-ben. Nem kérnek a reformokból. (TASR/ap) Utcai tüntetésekre és sztrájkra szólított fel a francia munkajogi reform ellen a legradikálisabb szakszervezet, a CGT. Tegnap kb. 4000 cégnél hirdettek demonstrációt. Párizs. A megmozdulás az első nagy teszt Emmanuel Macron államfő számára, aki már előzetesen jelezte, hogy a szakszervezeti tiltakozás nem fogja meghátrálásra késztetni. A CGT mintegy kétszáz megmozdulást szervez országszerte, és 4000 vállalatnál tettek közzé sztrájkfelhívást. A tömegközlekedési, az energetikai és az egészségügyi dolgozók egy része is munkabeszüntetést tartott, s a CGT egy második tiltakozási napot is meghirdetett szeptember 21-re, egy nappal azelőtt, hogy a kormány rendeletekben kihirdeti a reformot. A kihívás nagy a CGT számára, miután az előző nagy társadalmi megmozdulások 2016-ban és 2010-ben nem késztették hátrálására az akkor kormányokat. Francois Hollandé szocialista elnök munkajogi reformja ellen mintegy 400 ezren, Nicolas Sarkozy jobboldali államfő nyugdíjreformja ellen pedig több mint egymil- lióan vonultak utcára. Macron korábban azt üzente, „teljesen eltökélt, és nem enged semmiben sem a lustáknak, sem a cinikusoknak, sem a szélsőségeseknek”. A kijelentés heves tiltakozást váltott ki a radikális baloldalon. íean- Luc Mélenchon, a Lázadó Francia- ország vezetője azt kérte „minden cinikustól és lustától”, hogy vegyen részt a tüntetéseken, Philippe Martinez, a CGT elnöke pedig „botrányosnak” nevezte az elnök üzenetét, s azt kérte tőle, „térjen vissza a földié” és vegye észre a növekedő elégedetlenséget. A felmérések szerint a franciák mintegy 60%-a nem támogatja a munkajogi reformot, ám a tiltakozó megmozdulás nem élvez akkora támogatottságot, mint 2016 tavaszán. A legjelentősebb szakszervezetek közül egyetlen sem csatlakozott a CGT felhívásához. A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó reform - amelynek fő intézkedései a végkielégítések maximalizálása és a vállalatokon belül a szakszervezetek nélküli, közvetlen egyeztetések bevezetése - Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a több mint egy évtizede 10%-on stagnáló munkanélküliség csökkentésére. (MTI, ct24.cz) Ismét büntetik Észak-Koreát Phenjan szerint az USA-nak történelme eddigi legnagyobb szenvedésében lesz része MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Phenjan. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) újabb egyhangú határozatban további szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen amiatt, hogy Phenjan szeptember 3- án kísérleti hidrogénbombarobbantást hajtott végre. Az ENSZ-szankciók megtiltják az észak-koreai textilexportot és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. Az USA ennél szélesebb körű és keményebb büntetőintézkedéseket javasolt, de Oroszország és Kína támogatásának megszerzéséhez engednie kellett. 2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világ- szervezet 15 tagú testületé egyhangúlag hozott meg, hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és robbantási tesztjeiért. Az eddigi büntetőintézkedések nem hoztak eredményt, nem sikerült Phen- jant tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. Fájdalmas szankciók A most meghozott szankciók érzékenyen érinthetik az országot. A harmadik legfontosabb exportcikke ugyanis - a feketeszén és az ásványi anyagok után-tavaly a textiláru volt. A textil 80%-át a kínai piacon értékesítették. Az új szankció betiltja a cseppfolyósított gáz importját, évi kétmillió hordóban maximalizálja a finomított olajból készült termékek behozatalát, és a jelenlegi szinten maximalizálja a nyersolaj bevitelét az országba. A Reuters brit hírügynökség szerint Phenjan évente 4,5 millió hordó fmomítottolaj-terméket és 4 millió hordónyi nyersolajat importál. A Biztonsági Tanács voksolása után Nikki Haley amerikai ENSZ- nagykövet leszögezte: „Ezzel befejeztük Észak-Korea ösztökélését, hogy helyesen cselekedjék, mostantól teszünk is annak érdekében, hogy megakadályozzuk a helytelen dolgok elkövetésében”. A szavazás utáni beszédében az amerikai misszióvezető hangsúlyozta, az új szankciók elfogadásának sikere Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök „erős kapcsolatának” köszönhető. Az amerikai nagykövet megismételte a múlt héten Donald Trump és James Mattis védelmi miniszter által kifejtett amerikai álláspontot, miszerint Washington nem akar háborút Észak-Koreával, és „Phenjan még nem lépte át azt a határt, ahonnan nincs visszaút”. Phenjan tovább fenyeget Tegnap visszautasította Eszak- Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsának újabb, ellene hozott szankciós határozatát, és azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy hamarosan soha nem tapasztalt szenvedésben lesz része. „A washingtoni rezsim szítja a politikai, gazdasági és katonai konfrontációt, megszállottja a vad játszmának, s vissza akarja fordítani a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság atomerejének fejlődését, amely már elérte végső szakaszát” - hangoztatta az ENSZ védnöksége alatt zajló genfi leszerelési konferencián Han Te Szong észak-koreai nagykövet. Hozzátette, hogy az általa vezetett küldöttség a legkeményebben és leghatározottabban visszautasítja a BT „törvénytelen” határozatát. Azzal fenyegetőzött, hogy országa hamarosan olyan intézkedéseket tesz, amelyek miatt az Egyesült Államoknak történelme legnagyobb szenvedésében lesz része. Nagyszabású felvonulást tartottak hétfőn este Barcelonában, amelyen a résztvevők megerősítették, hogy október 1-jén Katalónia megtartja a függetlenségéről szóló referendumot a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére. A transzparenseket, zászlókat lengető embertömeg megtöltötte a belvárosi utcákat, amelyek házait a katalán függetlenséget szimbolizáló sárga-piros csíkos és kék alapon fehér csillagos lobogókkal díszítettek. Tegnap felfüggesztette a spanyol alkotmánybíróság azt a frissen megszavazott törvényt, amelyben Katalónia szabályozná a Spanyolországtól történő elszakadásának folyamatát. A határozat még nem a végleges ítélet, annak meghozatalára öt hónap áll az alkotmánybíróság rendelkezésére. (TASR/AP) Nagy lépés a brexit felé London. A várakozásoknak megfelelően, a kormányindítvány elfogadásával zárult a londoni alsóházban a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásának első parlamenti vitája. A tervezetet a parlament a következő hónapokban további eljárási szakaszokban vizsgálja, módosítási javaslatokat is fűzhet hozzá, mielőtt a végleges változat az év vége felé ismét az alsóház elé kerül. A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány, és az alsóház kétnapos általános vita után, tegnap hajnalban 326:290 arányban jóváhagyta. A tervezet a mostani első szavazás után az úgynevezett bizottsági szakaszba kerül, ahol a törvényhozók gyakorlatilag betűről betűre újból megvizsgálják, majd a felső kamara, a Lordok Háza veszi napirendjére. Az indítvány sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe. Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. így a brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Ezért kell a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnéséig visszavonni a brit csatlakozásról született törvényt. A tervezet előirányozza az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetését is a britjogba-19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó —, és a brit törvényalkotás kivonását az unió bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő . külföldi EU- polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át. (MTI)
