Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-13 / 211. szám, szerda
www.ujszo.com I 2017. szeptember 13. KÖZÉLET I 3 „Nem adnánk politikuskézbe az Új Szót" Alexej Fulmek, a Petit Press vezérigazgatója (Gabriel Kuchta felvétele) CZAJLIK KATALIN Alexej Fulmek, a lapunkat kiadó Petit Press vezérigazgatója szerint elegendő garanciát kaptak arra, hogy a Penta nem spekulatív célból akarja megvenni az Új Szót. A múltban is voltak már próbálkozások lapunk megvételére, ám a vevők nem voltak megbízhatók. Pár hete jelentették be, hogy a Petit Press ldadó eladja az Új Szót és a Vasárnapot a Pentához tartozó News and Media Holdingnak (NMH). Mi volt a döntés oka? Peter Mertus, az NMH igazgatója először januárban érdeklődött afelől, hogy beszélhetünk-e a Vasárnap és az Új Szó eladásáról. Elkezdődtek a tárgyalások az elvi feltételekről, amelyek mellett elképzelhetőnek tartottuk a két magyar médium eladását. E tárgyalások során Jaroslav Haščák, a Penta és Peter Vajda, a PSIS tulajdonosai abban egyeztek meg, hogy a PSIS 5%-kal megerősíti a pozícióját a Petit Pressen belül, és erre az 5%-ra nem lesz a Pentának opciója (elővételi joga - a szerk. megj.). Ennek fejében a Petit Press eladja a magyar divízióját az NMH-nak. Ez úgy is értelmezhető, hogy a Petit Press úgy döntött, fontosabb számára a Sme napilap, illetve annak nagyobb függetlensége a Pen- tától, és ennek érdekében feláldozta az Új Szót. Mindenki emlékszik arra, mi történt itt, amikor 2014-ben a Penta belépett a Petit Pressbe - több, mint negyven ember elment a Sme napilaptól. Azóta folyamatosan próbáltuk megerősíteni a pozíciónkat a kiadóban. Az 50-50%-os modell - azaz, hogy a cég 50%-a a Sme-t megalapító PSIS-é, és 50% más tulajdonosé, jól működött a német tulajdonos esetében, aki nem avatkozott bele a tartalomba, csak a gazdasági eredmények érdekelték. A Penta belépése új helyzetet teremtett. Ebben közrejátszott az is, ahogyan ez a folyamat lezajlott: a Penta közvetlenül a német tulajdonossal egyezett meg anélkül, hogy előtte a PSIS-szel tárgyalt volna. Ez az eljárás bizonyos aggodalmakat ébresztett bennünk, ezért 2014-ben a legnehezebb tárgyalások épp a Penta kisebbségbe vonulásáról szóltak. Ezt végül sikerült elérnünk, s a mostani tranzakció csupán logikus kicsúcso- sodása ennek a folyamatnak, hiszen így a PSIS-nek sikerült 60%-ot szereznie a Petit Pressben. S igen, ennek fejében a kiadó a magyar divízió eladása mellett döntött. 2014 óta viszont eltelt három év, amely alatt a kiadó megtapasztalhatta, hogy milyen az együttműködés a Pentával. Megpróbált a Penta beavatkozni tartalmi kérdésekbe, ezért akartak nagyobb függetlenséget? Nem voltak beavatkozások a Penta részéről, s azt kell mondanom, hogy a viszonyunk nagyon korrekt. Ám a PSIS, mint alapító részvényes részéről logikus a törekvés, hogy meg akaija erősíteni helyzetét a kiadóban úgy, hogy már ne állhasson vissza az 50-50%-os felállás. A PSIS tehát kihasználta a lehetőséget, hogy az NMH előállt az Új Szó és a Vasárnap megvételéről szóló ajánlattal. Stratégiai szempontból a két magyar médium jól áll, mert az olvasói lojalitása erős. Persze itt is látunk csökkenést, de az sokkal kisebb, mint a szlovák lapok esetében. Ez ugyan pozitív dolog, ám a magyar médiumok gondja az, hogy itt nem látunk semmilyen reális online alternatívát. Mondjuk a Sme vagy a regionális lapjaink esetében dolgozunk a gazdaságilag is életképes online alternatíva kiépítésén, ám az Új Szó helyzete más, mert az online piacon a magyarországi szerverek a versenytársai. Ez a szempont fontos szerepet játszott nálam, amikor a PSIS-nek elmondtam az álláspontomat a kérdésben. Az érdekelte önt, mi lesz az Új Szó további sorsa? Természetesen. Egyrészt elértük, hogy bekerüljön a szerződésbe, hogy 5 éven belül nem adhatják el lapot, másrészt személyes garanciákat is kaptunk partnereinktől. Mivel ebben a kapcsolatban már kialakult egyfajta bizalom, ezt is fontosnak tartom. Garanciát kaptunk arra is, hogy továbbra is a Petit Press fogja nyomtatni és terjeszteni a lapot. Elértük továbbá, hogy a magyar lapok egy külön leányvállalat alá kerülnek. Ez talán formalitásnak tűnhet, ám fontos abból a szempontból, hogy az Új Szó és a Vasárnap így megőrzi a szerkezeti függetlenségét, ami a Petit Pressen belül is megvolt, ahol a magyar lapok külön divíziót alkottak. Tehát mindenképpen igyekeztünk az Új Szó és Vasárnap számára a lehető legjobb feltételeket biztosítani, azonban a szerződés még nem született meg. Egyelőre csak egy memorandumban rögzítettük a legfőbb elveket. A szerződés előkészítése során kommunikálni fogunk a szerkesztőségekkel a tekintetben, milyen garanciákat szeretnének rögzíteni a dokumentumban a függetlenségük megőrzése érdekében. Voltak már a múltban is próbálkozások az Új Szó megvásárlására? Voltak, ám azok, akik megszólítottak bennünket, nem tűntek elég megbízhatónak, ezért aztán nem is foglalkoztunk vele tovább. Mégis kik voltak azok? Milyen volt a hátterük? Az utóbbit nem tudjuk, a lényeg, hogy úgy értékeltük ki, nem elég megbízható partnerekről van szó. Természetesen a mostani tranzakció során is eszünkbe jutott, vajon a Penta nem csak azért akarja-e megvenni az Új Szót, hogy aztán az Orbán- közeli körök kezére játssza a lapot. Ezért elég sok időt eltöltöttünk azzal, hogy feltérképezzük, nem erről van-e szó. Amikor láttuk, hogy nem, kértünk szóbeli és írásbeli garanciákat a Penta részéről, ennek eredménye az a kitétel, hogy 5 éven belül nem adhatják el a lapot a Petit Press részvétele nélkül. Semmiképp sem szeretnénk, ha az Új Szó magyar kormányközeli körök, vagy akár az MKP vagy a Híd kezébe kerülne. Hogy van-e ilyen igény, azt nem tudom, azt viszont tudom, hogy a médiákkal nem lehet úgy dolgozni, ahogy azt a politikusok elképzelik. Önt mint kiadóigazgatót meg szokták keresni politikusok azzal a céllal, hogy valamilyen formában befolyásolják a lapok tartalmát? Nagyon ritkán. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még gyakoribb volt az ilyesmi, ma már nem jellemző. Inkább üzletemberek jelentkeznek, ha úgy érzik, rossz fényben tüntettük fel őket, főleg olyankor, ha valamilyen állami tenderről van szó. Ilyen esetekben meg kell vizsgálnom, nem hibáztunk- e, s korrektül jártunk-e el. Nevet kapott Beblavý pártja (Jozef Jakubío felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Bár a bejegyzéshez szükséges aláírásokat még nem kezdte el gyűjteni, nevet, lógót és honlapot már kapott Miroslav Beblavý és Jozef Mihál új pártja. A politikai projekt neve Spolu - občianska demokracia (Együtt - Polgári Demokrácia) lesz. A párt megalakítását már hónapokkal ezelőtt, áprilisban bejelentette az SDKÚ-t és a Sieť pártot is megjárt Beblavý, Jozef Mihál, az SaS korábbi gazdasági szakértője, valamint több, elsősorban a jobboldalhoz köthető politikus. A saját projektbe azután fogtak bele, hogy nem sikerült együttműködni a Progresszív Szlovákia, egy másik alakulófélben lévő új párt alapítóival. Mi- hálon és Beblavýn kívül még több, jelenleg független parlamenti képviselő is a kezdeményezés tagja: Simona Petrík, Zuzana Zimenová és Katarína Macháčková a Sieť színeiben szerzett mandátumot, Viera Dubačová és Oto Žamay pedig az OĽaNO listáján került be a parlamentbe. A párt arca egyértelműen Miroslav Beblavý lesz. A politikai projektet elmondása szerint két hónapos belső párbeszéd után nevezték el. „Olyan személyiségek vagyunk, akik összefogtak egy magasabb célért, és minden hasonló embert össze Miroslav Beblavý összefonta köreit akarunk fogni országszerte“ - idézi a Denník N Beblavýt. A névben azért kapott helyet a polgári demokrácia szókapcsolat, mert a pártot ezen értékek mentén alapítják meg. A párt lógója egy piros és egy kék kör, melyek egymásba fonódnak - ezek Beblavý szerint az összetartást hivatottak szimbolizálni. Beblavý korábban többször hangoztatta, bár pártját elsősorban a jobboldalhoz kötik, az ideológiák helyett inkább a szakmai munkára akarják helyezni a hangsúlyt. Az Új Szónak adott interjújában arról beszélt, szerinte a szlovák politikai palettán eltűnt a változás víziója, s azt a korrupció elleni hangoskodás váltotta fel. „A korrupció elleni harc nagyon fontos, de a kormányzás alapjaként kevés” - jegyezte meg. Hozzátette, új pártjának célcsoportja a körülbelül 20 százaléknyi jobbközép, Európa-párti szavazó. Nem ők azonban az egyetlenek, akik ezt a szavazói csoportot igyekeznek megszólítani: a Progresszív Szlovákia is többek közt a fiatal jobbközép és liberális szavazókra pályázik. Ennek ellenére a két alakuló párt vezető arcai úgy nyilatkoztak, rendszeresen találkoznak és egyeztetnek, és a jövőben is szoros együttműködést terveznek. Az Együtt a bejegyzéséhez szükséges 10 ezer aláírást szimbolikusan november 17-én kezdi el gyűjteni. A Progresszív Szlovákia már előbbre jár, ők már a nyáron összegyűjtötték a szükséges aláírásokat. (fm) RÖVIDEN Elodázta a választást a parlament Pozsony. A parlament tegnapi szavazásán elhalasztotta a Bírói Tanács új tagjának megválasztását. Az ügy komoly feszültséget okozott a koalícióban, mivel a Smer az igazságügyi minisztérium államtitkárát, Monika Jankovskát akarta jelölni a megüresedett posztra, ezzel azonban Lucia Zitňanská, a tárca hidas minisztere határozottan nem értett egyet- olyannyira, hogy lemondását is kilátásba helyezte. A miniszter szerint ugyanis nagyon fontos, hogy a tanács mentes legyen a politikai befolyástól. Szeptember elején Bugár Béla, a Híd elnöke azt mondta, a koalíció még nem egyezett meg a jelölésről, és míg nem születik erről megegyezés, a szavazást el fogják halasztani. Jankovská mellett Allan Bőhm is pályázik a posztra, őt az ellenzéki Ondrej Dostál jelölte. (fm, tasr) Bajban van az államtitkár Pozsony. 630 köztisztviselő nyújtotta be vagyonbevallását a parlamenti összeférhetetlenségi bizottságnak. Az összes dokumentum mintegy 10 ezer oldalt tesz ki - mondta tegnap a bizottság ülésén Martin Poliačik (SaS) elnök. Voltak olyan köztisztviselők is, akik nem adták le a dokumentumot, ám csak néhányan, és mivel már korábban lemondtak posztjukról, így nem indulhat ellenük eljárás. Peter Krajňák, az oktatási minisztérium hidas államtitkára ellen azonban folyik eljárás. Bevallotta ugyanis, hogy tagja volt az eperjesi útkezelő és karbantartó vállalat felügyelő tanácsának, amiért fizetést is kapott - ezért akár hathavi fizetését is elvesztheti. (fm, TASR) Ingyenes wifipontok Európa-szerte Strasbourg. Az Európai Parlament Strasbourg! plenáris ülésén megszavazta Európa közterületein ingyenesen használható vezeték nélküli intemethálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját. A Digitális Unió kiteljesítését szolgáló, az EP- képviselők által 582 szavazattal 98 ellenében, 9 tartózkodással elfogadott kezdeményezés célja, hogy a közterületeken és közintézményekben mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez féljen hozzá. Az EU külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein. Az EU az infrastruktúra kialakítását támogatja. Főként a közintézmények és fenntartóik pályázhatnak maj d a támogatásra. (MTI)
