Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-01 / 151. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2017. július 1.1 www.ujszo.com Rosencrantz lesz Ophelia történetében (Jozef Jakubčo felvétele) Czuczor Noéi amerikai filmben kapott szerepet TALLÓSI BÉLA Pozsony. Az Ophelia című készülő amerikai produkcióban kapott szerepet Czuczor Noéi. Az érsekújvári születésű fiatal színész olyan nagyágyúkkal játszik együtt, mint Daisy Ridley, Naomi Watts, Clivé Owen és Tom Felton. A film Hamlet dán királyfi történetét meséli el, ám ezúttal másként, Ophelia szemszögéből. Czuczor Noéi kérdésünkre elmondta, videocasting eredményeként jutott be a produkcióba. A stúdiótól kapott egy szöveget, erről kellett felvételt készítenie, amit visszaküldött, majd a hosszú várakozás időszaka következett. „Természetesen nagyon szerettem volna olyan produkció részese lenni, amelyben Naomi Watts és Clivé Owen alakítja a főszerepeket. De mindig két lábbal álltam a földön, s mivel két hónap után sem kaptam választ, nagy reményeket nem fűztem ahhoz, hogy lesz valami a dologból - mesélte. - Időközben megtalált egy másik, nagyon érdekes ajánlat is. A pince című szlovák, orosz és cseh koprodukcióban készülő filmben egy nagyon izgalmas, testhez álló figura megformálását bízták rám. Ez is nemzetközi produkció, Jean- Marc Barr világhírű francia színész játssza benne a férfi főszerepet, és az orosz Igor Voloshin rendezi. Javában készültem az itthoni forgatásra, amikor jelentkeztek az Opheliatól, mégpedig a legnagyszerűbb hírrel, bogy enyém a szerep. Majd kiugrottam a bőrömből, úgy megörültem. Egy héttel később már Csehországban forgattunk, közel három hétig, am it új abb felvételek követtek. Nagyszerű élmény és csodálatos tapasztalat, amit ettől a forgatástól kaptam, de részleteket egyelőre nem árulhatok el.” Az amerikai filmes lehetőség elnyerése azonban lemondással is járt. Mivel az Ophelia és A pince felvételei egy időben zajlottak, az utóbbiban a fiatal színészt nem láthatjuk majd. Az Op- heliában viszont igen, Hamlet gyerekkori barátja, Rosencrantz szerepében. Czuczor Noel korábban Alice Nellis A hollóvá változott hét fivér című meséjében az egyik fivért keltette életre, Peter Bebjak A takarító című lélektani drámájában pedig a főszerepet alakította. Ez utóbbi filmmel megkapta a legjobb férfi főszereplőnekjáró Igric- díjat. A somorjai Csali Gyermek-néptáncegyüttes - a 2016-os Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató verseny néptáncegyüttesek kategóriájának győztese - két hétre Tajvanra, a Yilan International Children's Folklore Festivalra utazott. A fesztivál a Folklórfesztiválok Nemzetközi Szervezete, a CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folk Árts) egyik legnagyobb gyermek-néptáncfesztiválja, kétévente rendezik meg, és a világ szinte minden szegletéből fogadja a gyermekegyütteseket. A Csali és a Fölszállott a páva vetélkedő további döntősei egy 50 fős delegációval képviselik Magyarországot Tajvanon. (Fotó: a Csali képarchívumából) A jövő, nélküled Mit hoz az út, amely során a Homo sapiens Homo deusszá válik? SÁNTA SZILÁRD Yuval Noah Harari, a neves jeruzsálemi egyetemi tanár új könyve - nagy örömünkre - viszonylag gyorsan a magyar olvasókhoz került. Korábbi műve, a parázs vitákat és zajos sikert hozó Sapiens - Az emberiség rövid története is sok fejtörést okozott provokatív kijelentéseivel párosuló logikus okfejtéseivel; kevesen mesélték el korábban az ember történetét ilyen éleslátással. A Homo Deus - A holnap rövid története minden szempontból folytatásnak is tekinthető, hiszen középpontjában - egyszerre történelmi, társadalmi, kulturális, biológiai stb. konstrukcióként - az ember áll. A könyv végigkalauzol azon a kacska- ringós és kalandos úton, amely során a Homo sapiens elindult, hogy Homo deusszá váljon. Az isteni pozíció elfoglalása együtt jár majd a mindentudás és a halhatatlanság elérésére törekvéssel; az éhezés, a járványok és a háború felett aratott győzelmek mámora új célok elérésére sarkallja az emberiséget. A várható élettartam fokozatosan növekszik, a gén- és nanotechnológiai fejlesztések és beavatkozások korábban elképzelhetetlen távlatokat nyitnak meg. A következő célhoz, a tartós boldogság eléréséhez a biokémiai ismeretek gyarapodása vezethet el, a kellemes érzetek kiváltása is szabályozható. Ez a projekt alaposan átszabja az embert, ugyanis az evolúció folyamán nem a permanens boldogság keresése volt az egyik fő cél. A biológiai tervezés és kiborggá válás, valamint a rapid technológiai átalakulás a Homo sapiens eltűnését eredményezi. A könyv három nagy része világosan mutatja a megtett utat: a Homo sapiens meghódítja a világot, értelmet ad a világnak és elvesziti az irányítást. Az elmúlt 70 000 év alatt az ember teljesen megváltoztatta a bolygó ökoszisztémáját, uralma alá hajtotta a flórát és a faunát. Csak a sapiens képes „interszubjektív jelentéshálót” szőni, olyan entitásokkal, melyek a képzeletében léteznek. A kognitív forradalom elősegítette a történetmesélést; az írás feltalálása A történelem akkor kezdődött, amikor az emberek feltalálták az isteneket, és akkor érvéget, amikor az emberek válnak istenekké - véli Yuval Noah Harari (Képarchívum) YUVAL NOAH HARARI H§MO DEUS A HOLNAP RÖVID TÖRTÉNETE pedig a hálózatosodás és a szervezettség kereteit teremtette meg. Az értelemadás egyik legfontosabb állomása a modemitás. Az ember többé nem elszenvedője az eseményeknek, nem egy hatalmas, isteni terv része. Az emberbe és a jövőbe vetett hit hozta el, hogy a tudományos haladás és a gazdasági növekedés összeforrt. Az új világkép kialakulását a humanista forradalom szállította azzal, hogy az embert állította a középpontba. A tudomány a 21. században - úja Harari - szertefoszlatja azt a liberális meggyőződést, hogy létezne szabad akarat és individualitás. Az organizmus, az ember is különböző algoritmusok összessége, nincs Iényegisége vagy belső magja. A nagy adat- mennyiséggel és algoritmusokkal dolgozó technoóriások, a Google vagy a Facebook már most pontosabban meg tudják ítélni egy ember személyiségét, döntéseit vagy politikai preferenciáit, mint a barátai, az élettársa vagy ő maga. A közeljövő egyik legfontosabb kérdése az lesz, mit tegyünk akkor, ha az intelligens, tudattalan algoritmusok majdnem mindenben jobbak nálunk. Az élet több területén, így a munkaerőpiacon is, az algoritmikus gyors terjeszkedés már megkezdődött. Egy új technovallás, a dataizmus nem az emberi vágyak, akaratok és tapasztalatok világára épít, hanem az információt imádja. Az információ- áramlás, az adatgyűjtés és -feldolgozás korában vajon kihez kerül a hatalom? Mi történik, ha az emberiség „egyetlen adatfeldolgozó rendszerré” áll össze, és az emberi tapasztalatok, érzelmek adathalmazokra és -mintázatokra cserélődnek? A szerzőtől távol áll, hogy próféciákat fogalmazzon meg vagy kinyilatkoztasson, egyértelmű állásfoglalást sem találunk a jövővel kapcsolatban; sok helyen azonban mégsem tudja elrejteni pesszimizmusát. Az utolsó lapon azt írja: „Régen a hatalom az adatokhoz való hozzáférést jelentette. Ma a hatalom annak a tudása, hogy mire ne figyeljünk.” Nos, Hararira továbbra is figyeljünk, akkor is, ha több pontban nem értünk vele egyet. Párbeszédet folytami vele ugyanis intellektuális csemege. Yuval Noah Harari: Homo Deus - A holnap rövid története. Fordította: Torma Péter. Animus Kiadó, Budapest, 2017.368 oldal. Radnóti Zsuzsa kapja a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját Radnóti Zsuzsa dramaturg kapja idén a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. Az elismerést szeptember 21-én adják át a Színikritikusok Díjának gálaestjén. Budapest. A színikritikusok céhe hetedik alkalommal ad át életműdíjat, amelyet olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művésznek ítél oda, aki sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, színvonalának emeléséért, hozzájárult a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához. Radnóti Zsuzsának az 1970-es évek óta elévülhetetlen érdemei vannak a kortárs magyar drámák bemutatása terén. Több mint harminc évig a Vígszínház dramaturgjaként olyan emblematikussá vált darabokat segített színpadra, mint Szako- nyi Károly Adáshiba, Örkény István Macskajáték és Pisti a vérzivatarban, Weöres Sándor Kétfejű fenevad című műve, valamint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Kőműves Kelemen és a Jó estét, nyár,jó estét, szerelem. „Ha ő nincs, talán nincs A padlás, A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk, nem kerül fénybe Esterházy Péter drámaírói életműve, Nádas Péter Takarítása, Márton László Nagyratörő-trilógiája vagy Borbély Szilárdtól Az Olasz- liszkai” - olvasható a Színházi Kritikusok Céhének méltatásában. Mint írják, a sor szerencsére folytatható, hiszen Radnóti Zsuzsa életműve nem lezárt. Továbbra is elképesztő energiákkal olvas, szervez, hallatja hangját a fontos szakmai kérdésekben; kötetei, szakcikkei etalonnak számítanak, véleménye megkerülhetetlen. (MTI)
