Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-28 / 173. szám, péntek
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 101 2017. július 28. | www.ujszo.com Yellowstone: hat hét alatt 1400 földrengés A csapvíz igenis kiváló vízforrás, ez is tartalmaz ásványi anyagokat, nyomelemeket, persze mindenütt eltérő mennyiségben (Képarchívum) Vízből is megárthat a sok TUDOMÁNY A június 12. óta eltelt hat hétben nagyjából 1400, többségében apró földrengést mértek az Egyesült Államok nyugati vidékén elterülő YellowstoneNemzeti Parkban. A földmozgássorozatot a Montana délnyugati részén fekvő Hebgen-tó környékén észlelték. Ezt a vidéket 1959-ben rázta meg egy hatalmas erejű földrengés, amely 28 ember halálát okozta. A területet megfigyelő geológusok szerint azonban ilyen erejű rengésre nem kell számítani a közeljövőben - olvasható a New Sci- entist tudományos hírportálon. „Ekkora erejű földrengést megelőzően általában nincs ilyen rezgéssorozat, ráadásul 1959 óta nem halmozódott fel elég energia a mélyben egy újabb hatalmas földmozgáshoz” - mondta Jacob Lo- wenstem, a Kaliforniában működő amerikai földtani intézet (USGS) munkatársa, aki a Yellowstone Vulkánmegfigyelő Intézet vezetője is egyben. A szakember szerint nagyjából 200 évre vagy még többre van szükség ennyi energia felhalmozódásához. „Ez egy nagyszabású rengéssorozat, de nem a legnagyobb, amelyet eddig észleltünk a parkban” — MTI-HfR Kínai kutatók kifejlesztettek egy karkötőt, amely begyűjti a csukló mozgásakor keletkező biomechanikus energiát, amelyet át lehet alakítani elektromossággá, és fel lehet használni elektronikai eszközök akkumulátorának feltöltéséhez. Vu Zsi-ji és munkatársai a Csunkgingi Műszaki Egyetemen és szecsuáni Kínai Műszaki Fizikai Akadémián az Applied Physics Letters tudományos folyóiratban tették közzé tanulmányukat a fejlesztésről. Az energiabegyűjtő karperecét fel lehet használni a különféle tevékenységek megfigyeléséhez használt nyomkövetők, okosórák akkumulátorának és az egészségi állapotot figyelő applikációknak a töltéséhez - mondta el Vu a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálnak. A karperec az elektromágneses kölcsönhatás alapelvén működik, jegyezte meg Jamie Farrell, a Uta- hi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a területen „egészen megszokott” ez a természeti jelenség. A szakember szerint nagyon kicsi az esély arra, hogy a rengések a park felszíne alatt húzódó szuper- vulkán aktivitására utalnak. „A lényeg, hogy a látogatóknak egyáltalán nem kell tartaniuk attól, hogy esetleg vulkánkitörés következik be a Yellowstone Nemzeti Parkban” - húzta alá a szakember. Lo- wenstem szerint a rengések még várhatóan egy hónapig folytatódnak. A Wyoming, Montana és Idaho területére is kiterjedő Yellowstone Nemzeti Park a világ egyik legnagyobb ősi szupervulkánján fekszik. Ezek a képződmények nem rendelkeznek a megszokott heggyel a kráterük körül, így nem is észlelhetők könnyen. A szuper- vulkánok átlagosan több mint ezer köbkilométer anyagot lövellnek ki egyetlen kitörés során. A Yellowstone föld alatti tűzhányójának legpusztítóbb kitörése kétmillió évvel ezelőtt volt. A kitörés nyomán Észak-Amerika mintegy felét beterítette a hamu, és a prehisztorikus állatok egészen a mai Nebraskáig terjedő területen elpusztultak. (MTI) amikor egy vezetőben elektromos feszültség indukálódik. A karperec külső burkában elektromosságot vezető réztekercs forog egy belső burok körül. Ebben a belső burokban helyeztek el két mágnest, amely forog a viselő csuklómozgására. Ahogy a mágnes a réztekercsen áthalad, az elektromágneses indukciónak köszönhetően feszültséget termel. Farady törvénye szerint a megtermelt feszültség mennyisége egyenesen arányos azzal, ahányszor a mágnes megfordul a karkötőben. Minél gyorsabb a mozgás, annál nagyobb áramot termel a karkötő. A kutatók bemutatták, hogy egyetlen csuklórázásból a karkötő képes feltölteni egy kicsiny akkut körülbelül egy volttal a másodperc törtrésze alatt, és több mint egy milliwatt áramot termelni. A karkötő legnagyobb előnye, hogy képes átalakítani a haladó mozgást minden irányban rotációs mozgássá - magyarázta Vu. CSIBRÁNYI ZOLTÁN A vízpótlás egész évben fontos, nyáron pedig kifejezetten oda kellene figyelnünk rá. A túlzott vízfogyasztás ugyanakkor komoly veszélyeket rejt. A felnőttek súlyának 60 %-a víz (a vér bő 90%-a, az agy 75%-a, a csontok bő 20%-a). Az egész testnek kell, a méreganyagokat is segít kimosni, ezért a vízveszteség pótlása létkérdés. Vizet számos úton veszít az ember, más mellett vizelet- és székletürítéssel, lehelettel. A pillanatnyi vízigény függ az aktuális anyagcsere-minőségtől, az egészségi állapottól, az aznapi táplálék- beviteltől, a végzett tevékenységtől, a ruházattól, a külső hőmérséklettől. Az agy hipotalamusza figyeli a vér vízszintjét, s ha az alacsony, jelet küldve „szól”: szomjasak vagyunk. Ha ilyenkor iszunk, visszaáll az egyensúly; addig pedig a vesék igyekeznek kevesebbet átengedni, emiatt egy ideig sötétebb, sűrűbb a vizelet. Mennyi az elág? Vannak azt mutató kutatások, hogy az egészségeseknek szükségtelen napi 2 és fél litert inni, a mérsékelt égöv egészséges, de keveset mozgó, fizikailag alig megterhelő ülőmunkát végző férfijainak napi ennyi lehet, hogy sok is. Az amerikai National Geographie magazin 2010. októberi számának egyik cikke szerint az USA hadseregének kutatója, Mike Sawka úgy véli, hogy egy, a rágcsálók vízigényével foglalkozó, a múlt század első felében írt tudományos munka alapján terjedhetett el, kb. napi 2 és fél liter folyadékkal ellensúlyozható a testből ürített víz. Fárasztó munka vagy edzés közben viszont még a 2 és fél liter is túl kevés lehet; a súlyfelesleggel küzdők melegben sok folyadékot párologtatnak el testhőjük szinten tartásáért, nekik is többet kell inni. A Mayo Klinika honlapján olvasható: az amerikai Orvostudományi Intézet (IOM) szerint a mérsékelt égövön élő egészséges férfiaknak napi 3 litert, a nőknek 2,2 litert kell inni (terhesen 2,3 litert, szoptatási időszakban 3,1 litert). Minden élelem szabad és/vagy kötött víztartalma beleszámít a bevitt összes vízmennyiségbe. így a 90%-ban vízből álló görögdinnye is kiváló vízpótló. Intenzív sportolás mellett a csapvíz mellé ásványi- anyag-pótló ital ajánlott; ám az emberek többsége nem sportol(ó), nekik egy tányérnyi leves, egy tálka saláta, egy bögre kakaó, egy fürt szőlő, néhány kocka csoki, egyéb értékeiken túl, bár kevesebb, éppúgy értékes vízbevitel, akárha csapvízből, a természet legeslegjobb szomjoltójából isznak. A kávé is vízhez juttat, mert bár a koffein enyhén vízhajtó, az egészséges szervezet visszatart kellő vízmennyiséget, s kávéból a tiszta víznél úgyis kevesebbet iszunk. Mi a vízmérgezés? A vízivás is túlzásba vihető. Ha rövid időn belül a kelleténél többet iszik valaki, veséi egy idő után nem győzik feladatukat. M. Amin Ama- out, a Massachusettsi Általános Kórház vesével foglalkozó belgyógyásza azt mondja, súlyos vízmérgezés (hyponatremia = elégtelen nátriumszint) hatására agyi duzzanat léphet fel, ami görcsökben, légzésleállásban, kómában nyilvánul meg, és halálhoz is vezethet. Egy 2005-ös tanulmány szerint (New England Journal of Medicíne) a ma- ratonfutók közel hatoda túlhígítja vérét, feleslegesen sokat isznak, bizonyos fokú vízmérgezésig juttatva testüket. Kellőnél nagyobb vízbevitel, ha nem is okoz azonnali panaszokat, megterheli például a szívet. A nyugodt álmot is megzavarja; éjszakára alapesetben az agy veseműködését lassító hormont szabadít fel, ám a lefekvés előtti nagy „ivászat” kellemetlen velejárójaként a kényszerű vizelési szükséglet éjjel többször kikerget az ágyból. Egyesek szerint a klórral fertőtlenített víz sem kockázatnélküli. A vízben levő szerves anyagok és a klór reakcióba lépésének hatására különféle vegyületek keletkeznek, ezekről hallani itt-ott, hogy rákkeltőek. A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) 1991-es értékelése szerint nincs elég bizonyíték a klórozott ivóvizek emberekre gyakorolt rákkeltő hatására. Az ausztrál Rákkutatási Tanács (CCA) honlapján azt írják, nincs bizonyíték a csapvízben, uszodákban használt klór rákkeltő hatására, de figyelmeztetnek, korlátozottan rendelkezésre állnak bizonyítékok, hogy a klóros fertőtlenítés melléktermékei nagyon csekély mértékben növelhetik a rákos megbetegedések kockázatát (miként a klór, a klórgáz is valós veszélyforrás az egészségre nézve). A legjobb a csapvíz A csapvíz igenis kiváló vízforrás, ez is tartalmaz ásványi anyagokat, nyomelemeket, persze mindenütt eltérő mennyiségben. Az ásványvizeket összetételük változatossága miatt váltogatva ajánlják inni, nehogy bármi feldúsuljon a testben, mert az bajt idézhet elő. Az Európai Palackozott Víz Szövetség (EFBW) honlapja alapján a csomagolt és forgalmazott természetes ásványvizek története Európában a 16. század derekán kezdődött. Ma a „kristály- tiszta” s hasonló jelzőkkel népszerűvé tett vizek kelendőségére két tényező hat. A fogyasztó naponta hallja, nem iszik eleget, mintha ezt nála bárki jobban tudhatná. Elterjedt, hogy az olcsó csap vizek szennyezettek lehetnek, a víztisztítási módszerek is veszélyeket rejtenek. Ha lenne is némi igazságalapjuk ezeknek a megállapításoknak, a másik oldalon sem minden tökéletes: sorra születnek a világon laborkimutatások egyes palackos vizekben lelt baktériumokról és a műanyag palackokból kioldódhatnak hormonrendszert megzavaró ftalá- tokról. Nem mellesleg az olcsóbb csapvíz elsőbbrendűségének a jelenleginél erősebb hangsúlyozásával jelentősen csökkenteni lehetne a műanyagszemét mennyiségét - ez pedig egészségünket szolgálná. Több kutató szerint szomj érzet szerint kell kortyolni a kedvencből, de nem cukrosból! A Georgetown Egyetem Endokrinológiai és Anyagcsere Osztálya vezetője, Joseph G. Verbális azt tanácsolja, amíg a szervezet ép, mindenki akkor igyon, ha szomjasnak érzi magát, mert „ez a legjobb jelző”. Egyelőre észszerűség helyett sokszor inkább a reklámok sikerességét tapasztaljuk, mert sokan nyúlfarknyi távot sem tesznek meg ital nélkül. Élethosszon át észben tartandó: a vízivás elengedhetetlen, de a túlzás kerülendő. Energiát gyűjt be és ad tovább a karkötő A Yellowstone föld alatti tűzhányójának legpusztítóbb kitörése kétmillió évvel ezelőtt volt (Képarchívum)
