Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-27 / 147. szám, kedd
10 LA LIGA FOCITIPP ■ 2017. JUNIUS 27. www.ujszo.com Katalónia függetlenedése tönkreteheti az FC Barcelonát Aggódhatnak a Real-drukkerek is, és nem csak a világ legnagyobb látvány\ 'nssaaa. miatt J únius elején tízezrek vonultak az utcára Barcelonában, hogy a katalán kormány által október elsejére bejelentett függetlenségi népszavazás megtartása mellett tüntessenek. A referendumot több egykori klasszis labdarúgó, így például Carles Puyol, Xavi vagy a mozgalomhoz csatlakozó Pép Guardiola is támogatja, de a Szovjetunió és Jugoszlávia példáját látva félő, a Spanyolországtól való elszakadás gyakorlatilag az FC Barcelona végét jelentheti. A katalán klub korábbi sikeredzője, a jelenleg a Manchester Citynél dolgozó Pép Guardiola a tüntetésen tartott beszédében felszólította a nemzetek közösségét, hogy védje meg a katalánoknak a politikai szólásszabadsághoz és a szavazáshoz való jogát a spanyol állam „túlkapásaival” szemben. „Minden erőnkkel megvédjük a demokráciát és képviselőinket. Október elsején szavazunk, akkor is, ha ezt a spanyol állam nem akarja - mondta Guardiola a Montjuíc- hegy lábánál összegyűlt demonst- rálóknak, akik a „függetlenség” és a „szavazunk” jelszavakat kiabálták. - Nincs más lehetőségünk, csak ez a szavazás. Felkérünk minden európai demokratát, álljon mellénk, hogy megvédjük a ma Kataló- niában veszélyben lévő jogokat, mint a szabadsághoz, a politikai megnyilvánuláshoz és a szavazáshoz való jog. Azt akarjuk, hogy Katalónia függeden köztársasággá váljon, és mindezt törvényesen, békésen tehesse meg. Madrid úgy fog reagálni, ahogy mindig is tette, hiszen tudja, hogy Katalónia jövedelemforrás, éppen ezért harcolni fog érte.” A tüntetésen a polgármesteri hivatal szerint 30 ezren, az aktivisták szerint 47 ezren vettek részt, köztük a katalán közélet fontos szereplői a sport, a kultúra és a gazdaság területéről. A spanyol kormány hallani sem akar róla Június 11-én több tízezer ember demonstrált az önálló Katalónia mellett A katalán kormány június 9-én jelentette be, hogy október elsején referendumot tartanak arról, hogy Katalónia elszakadjon-e Spanyol- országtól, vagy sem. ,Akarja-e, hogy Katalónia fuggeden köztársaAzt tenném, amit a törvény előír. A Barcelona nem indulhatna többé a La Ligában. ság legyen?” - erre a kérdésre válaszolhat 5,4 millió katalán az október elsejei népszavazáson, mondta Carles Puigdemont katalán elnök. A probléma, hogy a központi spanyol kormány és alkotmánybíróság elutasítja a népszavazást arra hivatkozva, hogy Spanyolország alkotmánya és törvényei nem teszik lehetővé a spanyol nép egységét, szuverenitását sértő referendum megtartását. ,Annyi eseményt szervezhetnek a témában és annyiszor beszélhetnek róla, ahányszor akarnak, de nem lesznek függetlenek” - mondta Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes. Egy másik miniszter szerint ez az egész csak „egy új stratégiai lépés, ami nem vezet sehova”. Három éve már volt az ügyben egy szimbolikus népszavazás, akkor a résztvevők 80%-a voksolt a függetlenségre, de a lehetséges 5,4 millió választásra jogosult katalánból csak 2,3 millióan vettek részt a szavazáson. A mostani közvélemény-kutatások szerint a katalánok megosztottak az elszakadással kapcsolatban, 44,3 százalékuk támogatja, 48,5 százalékuk pedig ellenzi azt. Abban azonban a többségük egyetért, hogy népszavazás döntsön a kérdésről. Miről is van szó? Leegyszerűsítve a helyzetet, Katalónia kulturális, nyelvhasználati, oktatási és önkormányzati autonómiája mellé gazdasági függetlenségét is szeremé kiharcolni, melyet a madridi kormányzatnak (jelenleg a Spanyol Néppárt, a Partido Popular irányításával) soha nem akaródzott megadnia. Tény, Katalónia a gazdasági ereje miatt lényegesen többet fizet be az „közös kasszába”, mint amennyit a fővárosból aztán visz- szaosztanak neki. A régió a spanyol állam egyik legdinamikusabban fejlődő vidéke, mind a mezőgazdaság, mind az ipar (autógyártás, divat) terén kimagasló eredményekkel. Az önálló identitással rendelkező közösség azt nehezményezi, hogy a megtermelt javaikat a szegényebb területek, így Andalúzia vagy Extremadura felzárkóztatására fordítják ahelyett, hogy a katalánok fejlődését biztosítanák belőle. A Barcelona létezése értelmét veszítené (Képarchívum) A Barcelona elvesztésével a spanyol liga ázsiója jócskán visszaesne, de ennél talán még fontosabb, hogy a katalán klub élete is gyökeresen megváltozna. A Real Madrid kiesése, mely a pompa és a hatalom jelképe (azaz tökéletes ellentéte a katalán öntudatnak) azt jelentené, hogy a „Més que un club” mottó, amit a Barcelona szurkolói oly’ büszkén emlegetnek, értelmét veszítené. De nem csak elvi síkon, gazdaságilag is összeomlana a kataJosep Guardiola is szenvedélyesen érvelt a függetlenség mellett A történetbe itt lép be az FC Barcelona, amelynek sportsikerei nemcsak a nemzeti büszkeség megélését szolgálják (El Clásico, nemzetközi sikerek, spanyol válogatottsági tagságok), de sokak szemében a katalán „nemzeti tudat” létezésének kézzel fogható bizonyítéka is egyben. Ahogy a szlogen is mutatja (Més que un club) a Barcelona több mint egy klub, a Barcelona reprezentálja Katalóniát. A fuggeden katalán állam létrejötte, mely önmagában rengeteg kérdést vet fel (EU-tagság, nemzeti valuta vs. euró), a sportéletet is újrarajzolhatja. 2015-ben a Spanyol Labdarúgó-szövetség elnöke, Javier Tebas leszögezte, nem gondolkodik fuggeden Katalóniában, ám ha mégis bekövetkezne az új állam kikiáltása, a Barcelona nem állhatna rajthoz a La Ligában. „Azt tenném, amit a törvény előír. Ha a futball reprezentálja a nemzeti hovatartozást, és Katalónia többé nem lenne része Spanyolországnak, akkor a katalán klubok nem indulhatnának a La Ligában.” esedeges elszakadása a spanyol futball teljes feldarabolásához vezetne. A Barcelona tisztviselői ugyan javaslatot tettek egy új ibériai szuperliga létrehozására, amelyben a portugálok is elindíthatnák csapataikat, de az Európai Labdarúgószövetség (UEFA) már a múltban is ellenezte ezt, amikor a posztszovjet államok szorgalmazták egy egységesített liga létrehozását. A szovjet Vissaja Liga szétszakadása akkor kezdődött, amikor 1990- ben a grúz csapatok elhagyták a bajnokságot. Eleinte még volt egy „nászutas” fázis, amikor a legsikeresebb grúz csapat, a Dinamo Tbiliszi - amelyet egy rövid időre ámeveztek Iberia Tbiliszire - az első hazai meccsét 100 ezer néző előtt játszotta a fuggeden Georgian Umaglesi Ligában, de manapság már csak pár ezer ember jár ki a csapat stadionjába. Ugyanez elmondható a régió más klubjairól is. A szomszédos Örményországban az Ararat Jereván meccseit látogatták a legtöbben a Szovjetunió idején, ma viszont az ádagnézőszám alig haladja meg az ötszáz főt. Egy másik példa Jugoszlávia szét- darabolása, amely a legfontosabb klubok (mint például a Dinamo Zagreb, a Hajdúk Split, a belgrádi Partizán és a Crvena zvezda) bukásához vezetett. Ezek a csapatok a versenyhelyzet hiánya miatt szenvednek a saját bajnokságukban, a legjobb játékosaikat néhány évnél tovább nem tudják megtartani, és pénzügyileg teljesen lemaradtak az európai élmezőnyhöz képest. A függetlenedés után elveszítették a korábban meglévő kulturális támogatottságukat, és az újonnan létrehozott ligákban a játékosok Ián klub: melyik tévétársaság fizetne a katalán bajnokság közvetítéséért, ahol a Barcelona-Espanyol és a Girona-Gimnástíc mérkőzések jelentenék a legnagyobb rangadót? Hogyan tartaná fenn a Barcelona a költségvetését a tévés pénzek kiesése után? Sehogy. El kellene adnia a legnagyobb világsztárjait. Maradna a La Masía, a saját nevelésű futballistákra épülő filozófia és a függetlenségből fakadó melldöngetés, ami előbb-utóbb a holland Ajax szintjére sorolná vissza a klubot. A Barca és a Real szurkolói is aggódhatnak A jogi álláspont szerint Katalónia kiválása egyben a Barcelona kiválását is jelentené a spanyol bajnokságból, és a katalánok tettén felbuzduló többi autonóm közösség is veszítettek értékükből - ennek eredményeként a tehetségesebbek elhagyják klubjaikat, hogy nívó- sabb bajnokságokban szerepeljenek. Az Ararat Jereván, a Dinamo Tbiliszi és a jugoszláv csapatok példája különösen azoknak a katalán szurkolóknak jelent figyelmeztetést, akik támogatják a függetlenedési törekvéseket. A madridi szurkolók is aggódhatnak, hiszen a legnagyobb rivális kiválása a Real gazdasági visszaesését is jelentené (ahogy az orosz topcsapatok is megszenvedték, amikor riválisaik elhagyták a bajnokságot). Elég csak az El Clásicóra gondolni, amit tavasszal 650 millióan néztek 185 országban, és a madridi AS sportnapilap a „Föld legnagyobb látványosságának” nevezett. Kovács Gábor
