Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-27 / 147. szám, kedd

Katalónia függetlenedése tönkreteheti a Barcát 2017. június 27., kedd, XIII. évfolyam, 26. szám A bírónak már van videója — de ez sem elég jó? A jövő évi világbajnokság főpróbája, a Konföderációs Kupa előtt leginkább két kérdés foglalkoztatta a szurkolókat: egy­részt, mi lesz Cristiano Ronaldóval, aki a tornát megelőző napokban harciasán kije­lentette, az újabb adócsalással kapcsolatos vád miatt nem marad Spanyolországban, másrészt, hogy miképp funkcionál a koráb­ban annyira óhajtott videós játékvezető-asz- szisztens (VAR), vagyis a videóbíró? A videóbíróból koráb­ban már kaphattunk némi ízelítőt, emlé­kezhetünk például, hogy a decemberi klubvilágbajnokságon Kassai Vik­tor a visszajátszások megtekintése után ítélt büntetőt a japán Kashima Anders javára a kolumbiai Adético Nációnál elleni elődöntőn. A bíró kritikusai meg is jegyezték a játék­vezetői szempontból valóban gyá­szosra sikerült Real Madrid-Bayern BL-negyeddöntő visszavágója után, hogy ideje lenne minden nagy so­rozatban bevezetni a VAR-t, és ak­kor nem Kassai hibáin csámcsogott volna a világsajtó. Egy visszajátszás is kevés? Annyi nagy meccs dőlt el bírói hiba miatt, amikor a visszajátszásoknál már mindenki láthatta, hogy a labda a gólvonal mögé pattant, a csatár egyértelműen előrébb állt az indításnál, az ellenfél pedig komoly színészi teljesítmény után hozott össze büntetőt, hogy a VAR-tól a nagy többség azt várta, hogy olyan . lesz, mint Anakin Skywalker a Csil­lagok háborújában, egyensúlyt hoz az erőbe. De ahogy a kiválasztott Jedi-lovag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - sőt, később ő lett a főgonosz, Darth Vader -, úgy a Konföderációs Kupa tapasztalatai alapján a videóbíró sem mondható egyértelmű sikertörténetnek. A visszanézést kérheti a játékvezető vagy a vele rádiós összeköttetésben lévő, a meccset monitorokkal kö­rülbástyázva követő kollégája is, erre négy esetben van lehetőség: góloknál, büntetők, illetve kiál­lítások esetében, valamint akkor, ha a szabálytalanságot elkövető kilétét szeretnék kideríteni, pél­dául tumultuózus jelenetek után. A Németország-Kamerun mécs­esén egyébként az is kiderült, hogy néha a videóbíró is kevés, ugyanis Wilmar Roldan hiába nézte meg a visszajátszást a pálya szélén egy dur­vaság után, először a rossz játékost, Sebastien Sianit állította ki, majd a tiltakozást követően ismét meg­nézte a jelenetet, és végül helyesen Ernest Maboukát állította ki. Látjuk, hogy nézi: de mit? Az egyik legtöbbet kritizált té­nyező a videóbíróval kapcsolat­Wilmar Roldan elsőre rossz játékost állított ki a Németország-Kamerun meccsen (Fotók: képarchívum) A döntéseket továbbra is emberek hozzák, úgyhogy viták ugyanul ban, hogy általában senki, sem a pályán lévők, sem a helyszínen, vagy a meccset a tévében, inter­neten követők sem tudják, milyen incidens miatt csekkolja épp a játékvezető a monitort. Jó példa erre a Portugália-Mexikó meccs. André Gomes kissé eltört lövésé­be Nani szemfülesen belecsúszta­tott, a labda a hálóban kötött ki, az összes portugál egy kupacban ünnepelt a kispadnál, majd a bíró jelezte, visszanézik az esetet. Aztán mutatta, hogy les miatt kifelé jár szabadrúgás, és valóban, nagyjából 20 másodperccel Nani fejese előtt a védők mögé visszaemelt labdánál tényleg elbambult néhány portu­gál, úgyhogy a technika itt jóvá tette a partjelző tévedését, és még a játékosok sem reklamáltak, pe­dig gyanítjuk, nem voltak képben, pontosan miért is vették el a gólt. A portugálok szövetségi kapitánya, Fernando Santos a meccs után el­ismerte, mindenki össze volt zava­rodva az ominózus videóbírózásnál, úgyhogy ezen a téren lenne mit ja­vítani, leginkább a bíró kommuni­kációján a csapatok hányába. Vitának mindig lesz helye A Chile—Kamerun találkozón az­tán kiderült, bizony hiába nézi vissza a vitatott esetet a pályán lévő bíró segítségére lévő három kollégája a monitorokon, még így is születhet vitás döntés. A chilei Eduardo Vargas egyvonalból in­dult az első félidő hosszabbításában szerzett gólja előtt, a szlovén Damir »Már csak Puskás van Ronaldo előtt A hosszú idény ellenére Cristiano Ronaldo számára nem volt kérdés, hogy az Európa-bajnok portugál válogatott színeiben ott legyen a Konföderációs Kupán. A trófeákat, gólokat és re­kordokat megszállott módjára hajszoló klasszissal kapcsolat­ban mindenki azt találgatta, mennyire kell komolyan venni a hírt, miszerint el akarja hagyni a Reált, amellyel idén a Bajnokok Ligáját és a spanyol bajnokságot is megnyerte - a madridi csapat 1958 óta nem tudta összehozni ezt a duplát. Ronaldo egy gólpasszal kezdte a tornát, Mexikó ellen Quaresmát szolgálta ki, aztán az oroszok ellen már ő jelentette a különbséget, korai fejesével nyert az Eb-győztes 1-0-ra. A 32 éves sztár így az összes tornán betalált, amelyen részt vett a portugál válogatottal: négy Eb-n (2004: 2 gól, 2008: 1, 2012: 3, 2016: 3, ő az első, aki négy kontinenstornán is eredményes volt), három vébén (2006: 1, 2010: 1, 2014: 1), valamint a 2004-es athéni olimpián is bekerült a gólszerzők közé a mos­tani Konföderációs Kupa mellett. Mivel az utolsó csoportmecs- csen, Új-Zéland ellen értékesített egy büntetőt, Ronaldo úgy készülhet az elődöntőre, hogy az európai gólvágók közül már csak Puskás Ferenc van előtte (84), és beérte Kocsis Sándort (75) a második helyen. Skominának mégis azt súgták, hogy les volt, és a perdöntő lassítás­ban behúzott vonalaknál végül az jött ki, hogy a csatár térde centik­kel, de belógott. Más kérdés, hogy Chile így is nyert végül 2-0-ra, és Vargas végül visszakapott valamit a VAR-tól, mert 91. percben elsőre nem adták meg a gólját, de a videó­zás után mégis örülhetett. A VAR-t ellenzőknek ez is egy ér­vük a rendszer ellen, mármint hogy megöli a spontaneitást. A futball­ban az egyik legjobb élmény a gó­lok okozta mámor, ahogy a játékos szabadjára engedi a belőre kitörő érzelmeket, ezentúl viszont óhatat­lanul is megfordul majd a fejében: mi van, ha a videósok kiszúrják, hogy fél perccel korábban történt valami stikli? A késleltetett orgazmus esete „Érzelmileg nem könnyű ezt kezelni, hiszen benned vannak a korábbi beideg­ződések, a labda a háló­ban, a partjelző zászlaja nem emelkedik, te pedig elkezdesz ünnepelni. De most mégis elbizony­talanodsz, hogy vajon megadják-e gólt? Persze szem előtt kell tartanunk, hogy ez még csak egy kí­sérlet. És ha hosszú távon eléri a célját, vagyis igazsá­gosabbá válik a játék, akkor mi is hozzászokunk majd a videóbíróval járó változá­sokhoz” - nyilatkozta Juan Antonio Pizzi, a chileiek szö­vetségi kapitánya, aki átélhette mindkét verziót is, amikor el­vettek, és amikor megítéltek egy- egy gólt a csapatának. Ne felejtsük el, hogy a futballban sok esetben a szabály csak egy ke­retet ad a dolgoknak, és az adott pillanatban a játékvezető szubjektív döntésén múlik, mi lesz a kimene­tel, gondoljunk csak a kezezésekre. A német-ausztrál meccsen például a sokadik visszajátszásból sem le­hetett eldönteni, hogy Tomi Juric kézzel vagy mellel tette-e kapura a labdát a második ausztrál gólt meg­előző szituációnál, mindenesetre a videóbírós elemzés után megadták a találatot. Vita vagy igazság kell a népnek? Érdekes módon a közösségi médi­ában a legnagyobb visszhangot ki­váltó eset nem egy „gól vagy nem gól?” témakörhöz kapcsolódott, ha­nem ahhoz a balhéhoz, ami a Mexi- kó-Új-Zéland meccs hosszabbítá­sában tört ki. Az egész egy mexikói mezhúzással kezdődött, majd az eset új-zélandi kárvallottja páros lábbal csúszott oda az egyik közép­amerikainak, amiből szép kis csete­paté lett, volt ott minden, lökdöső­dés, szájkarate, fejelések, ahogy kell. Ez persze önmagában még nem extra, hiszen bármelyik megyei meccsen előfordul hasonló dögi­vei, itt viszont majdnem 5 percet állt a játék, hogy aztán az legyen a vége, hogy a gambiai bíró kiosszon három darab sárgát. Miközben az sem lett volna erős, ha két-két já­tékost mindkét csapatból kiállít az agresszorok közül. Ez az incidens világított rá egy újabb nehézségre, arra, hogy a vi­deózás megtöri a meccs lendületét, perceket állhat a játék, ami nézői szempontból nem kellemes, persze a mérleg serpenyőjében meg ott a másik tábor aduja, hogy az egész a hibák kiküszöbölését szolgálja. Va­lójában, ha jobban belegondolunk, általában éppen a hibák teszik ezt az egészet izgalmassá, lásd a cikk elején említett Real-Bayernt, ahol boldog-boldogtalan azt elemezte napokig, hogy hány Ronaldo-gól született lesről, és hogy járt-e a má­sodik sárga Vidalnak. A romantika romjain Gondolhatnánk, hogy az újításnak a játékvezetők lesznek a nyertesei, hiszen, ha hibáznak is, van kont­roll, meg lehet nézni újra a szituá­ciót, és úgy folytatódhat a meccs, hogy - ideális esetben - jó ítélet születik. Ugyanakkor nem tesz túl jót akár egy bíró, akár egy asszisz­tens renoméjának, ha egy meccsen két-három esetben is felülbírálják a videózós kollégák. Ha egy pályán született ítéletet megváltoztatnak fentről, akkor az esetet megnézi a játékvezető, és ő mondja ki a végső verdiktet, de a kollégáinak sokkal könnyebb dol­guk van, ők négy különböző kame­raállásból felvett visszajátszást is vé­gigpörgethetnek, míg a spori lehet, hogy azt hitte, tökéletes pozícióban látta a szitut, mégis valami rejtve maradt előtte. Az biztos, hogy bár korábban mindenki megváltóként állította be a videóbírót, a megítélése ko­rántsem egyértelmű. A döntéseket továbbra is emberek hozzák, úgy­hogy viták ugyanúgy lesznek, de ahogy a chilei kapitány is mond­ta, fogjuk fel az egészet egy kísér­letnek, rosszat biztos nem tesz a sportágnak, maximum csak a ro­mantikájából veszít egy keveset, ha van még egyáltalán olyanja ennek a mai modern futballnak. Dajka Balázs

Next

/
Oldalképek
Tartalom