Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-19 / 140. szám, hétfő
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2017JUNIUS 19. GYÓGYHÍREK- HIRDETÉS 11 Leküzdheti félelmét a daganatos beteg Óriási lelki traumát jelent, amikor elhangzik a diagnózis: rák. Az orvos mondatai rémületet és félelmet váltanak ki. A beteg ilyenkor sérülékeny, sebezhető. Mindenki ugyanúgy reagál erre a hírre, vagy vannak különbségek a reakciók között? - kérdeztük dr. Silvia Schmidtmayerová pszichológustól. B ár minden beteg más, gyakran tapasztalom, hogy az első reakció a sokk, amire mindenki másképpen reagál. Van, aki úgy érzi: összedőlt a világ, van, aki sírógörcsöt kap, van, aki túl józanul és észszerűen kezd gondolkodni, és az első útja a bankba vezet, hogy rendezze pénzügyeit. Ez az a pillanat, amikor a betegnek minden megbocsátható, hiszen a helyzet, amibe hirtelen belekerült, élet- veszélyes is lehet. Nem lehet rá felkészülni. Egyik betegem ezt így fejezte ki: „Nem vártam, bár vártam.” Tapasztaltam, hogy a diagnózis közlése olyan súlyos helyzet, hogy mindenki viszonylag pontosan emlékszik rá. Legtöbben azt is tudják, mikor és ki közölte velük, hogy rákjuk van. Az ezután következő körforgás - kezelés, műtét, rehabilitáció és még sok minden más, ami az életben először történik a beteggel - ellenére a rákkal való első találkozás emléke örökre megmarad. • Viszonylag kevés idő telik el a diagnózis közlése és a kezelés megkezdése között. A beteg gyorsan bekerül a standard kezelési folyamatba: műtét, kemoterápia, radioterápia, hormonterápia. Megváltoznak a szokások, a viselkedési szabályok. A folyamat vége sokszor reménytelenül távolinak tűnik.... Fel lehet erre készülni? Ha igen, hogyan? Elméletileg fel lehet rá készülni. Körülbelül tudja a beteg, milyen műtét vár rá. Ám előfordulhat, hogy operáció közben előreláthatatlan körülmények adódnak, és például egy kis » Amikor valaki daganatos beteggé válik, valójában életveszélyes helyzetben van, s ez mindenkit megvisel hegre számít, s csak ébredés után veszi észre, hogy egyik emlőjét eltávolították. Vagy a vastagbélműtét után tudja meg, hogy kivezették a végbelét, ami természetesen — legalábbis az elején - gyökeresen megváltoztatja az életét. Bár azt már mindenki tudja, hogy a kemoterápia után kihullik a haj, gyakran találkozom azzal, hogy a beteg reménykedik: vele ez nem történhet meg, neki nem hullik ki a haja. Ha nagyon kitart reménye mellett, óriási csalódás éri, amikor azt tapasztalja, hogy neki is csomókban hullik ki a haja. Ez a helyzet az egész család életén nyomot hagy. Nagy felelősség hárul a partnerre, aki még jobban aggódik a családért, a szeretett személyért. • Az orvos szemszögéből mi a jobb: az úgynevezett jó beteg, aki passzív, szófogadó, semmit nem kérdez, vagy az aktív beteg, aki mindenre kíváncsi, s ha valamit nem ért, megkérdezi? Minden az orvos temperamentumától és személyiségétől függ. Általában jobban lehet dolgozni a tájékozott beteggel, aki nyitott a kezelésre. A tudatlanság vagy az orvos iránti bizalmatlanság hatására előfordulhat, hogy a beteg elutasítja a kezelést és alternatív megoldásokat keres. • Milyen az ideális beteg-orvos kapcsolat? Személyes. Bizalmas. Az orvos sokszor nincs könnyű helyzetben: a beteggel kellemeden dolgokat kell közölnie, például azt, hogy romlottak a véreredményei vagy hogy nem tudják, hogyan folytassák a kezelést. Mindezt bizalmas légkörben lehet csak megbeszélni, nem pedig szorongva, az idő szorításában. Sajnos a valóság az, hogy a daganatos betegek száma sokkal gyorsabban növekszik, mint az onkológusok száma, és ez feszültséghez, szorongáshoz, idegességhez vezethet a betegek, időhiányhoz pedig az orvos részéről. • Amikor véget ér a több hónapos kezelés, a beteg a megszokott otthoni környezetben van, mégis fél, hogy visszatér a betegség, fél a társult diagnózisoktól, a mellékhatásoktól, az újonnan kialakuló betegségektől... Néha az egyszerű megfázás, emésztési zavar is félelmet kelt. Mit ajánlana ez ellen? Ismét azt kell mondanom, hogy minden ember más. Van, aki nem beszél a betegségéről, még véletlenül sem hozza szóba. Ám ez nem jelenti azt, hogy nem gondol rá. Van, aki beszél róla, sőt úgy érzi, valamit tennie kell, ezért valamelyik szervezetben vagy olyan társaságban kezd el dolgozni, ahol daganatos betegek vannak. A mindenütt jelen lévő félelem érthető. A daganatos beteg fél kimondani, hogy „gyógyult vagyok”, nehogy a betegség visszatérjen. Akinek rákja van, valójában életveszélyes helyzetben van, s ez mindenkit megvisel. Néha az egyszerű náthát is halálos betegségként éli meg, de utána azt mondja, hogy a kemoterápiát, a radioterápiát vagy a műtétet is túlélte, így valószínűleg a náthát is legyőzi. • A testi és lelki problémák enyhítésében a család rendkívül fontos szerepet játszhat, de a túlzott együttérzés és empátia nem árthat? Mindig sérül a családi élet, ha valamelyik tagja megbetegszik. Fontos, hogy ki a beteg családtag: az apa, az anya, a gyerek vagy a nagyszülő. Mindenki saját stílusának megfelelően igyekszik megélni a helyzetet. Még magának a betegnek sem csak egyetlen érzése van. Néha azt gondolja, hogy mindent le tud győzni, máskor viszont rosszullét gyötörheti és még a legszemélyesebb művelet elvégzéséhez is segítségre van szüksége. Fontos, hogy megértsük a beteget, és megfelelően reagáljunk aktuális szükségleteire. Ha figyelünk rá, ő maga mondja meg, hogy az együttérzés vagy empátia meddig kellemes számára, s mi az, ami már ingerli, ami kellemetlen. • A rák okozta stressz hosszú ideig tart. Melyek azok a módszerek, amelyekkel ezt a hosz- szú folyamatot le lehet rövidíteni? Sok olyan tevékenységi forma van, ami segít elfeledtetni a betegséget. Sok függ attól, hogy az ember mivel foglalkozott a betegség előtt, mi szerzett neki örömet. Van, aki olvasni szeret, van, aki kertészkedni vagy a barátokkal találkozni. Fontos, hogy megtanuljon a betegséggel együtt élni. Arra is van lehetősége, hogy segítséget kérjen vagy igénybe vegye a pszichoterápiát. A betegek gyakran érzik úgy, hogy változtatniuk kell életükön, úgy gondolják, hogy a betegség jelzés volt, hogy valamit másképpen kell tenniük. Am gyakran maguk sem tudják, hol és hogyan kezdjék el. Ilyen esetben hasznos lehet a pszichológus segítsége és támogatása. Kovács Hona Tudta? Tíz évig is elhúzódhat egy klinikai vizsgálat Világszerte kilencezernél is több klinikai vizsgálatot végeznek, melynek közel a fele Európában zajlik. Hosszú évekig is eltarthat, míg egy gyógyszerről kijelenthetik, hogy hatásos és biztonságos is. Az elmúlt hatvan év során az Európai Unió tagországaiban közel egy évtizeddel nőtt a várható élettartam. Az egészségügy fejlődése és az orvosi innovációk számos, korábban gyógyíthatatlannak bélyegzett betegséget tettek kezelhetővé. A nyolcvanas években a HIV-vírus okozta fertőzés még egyenlő volt a halálos ítélettel, ahogy a daganatos betegségek bizonyos típusai is. Előbbi esetében 80 százalékkal csökkent a halálozási arány, míg a daganatok miatt húsz százalékkal kevesebben veszítik életüket évente. Az innováció a gyógyszeriparban is óriási léptékű fejlődést eredményez, ugyanakkor egy-egy készítmény piacra kerülését hosszú vizsgálati és engedélyeztetési folyamat előzi meg. A gyógyszercégek világszerte több mint 9000 klinikai vizsgálatot végeznek, ebből 4000 Európán belül zajlik. A legtöbb ilyen jellegű kutatás Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban folyik. Országhatárokon átívelő, nemzetközi összefogással zajlanak ezek a projektek, melyeknek elsődleges célja a legtöbb halálesetért felelős betegségek - úgy mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a daganatok - leküzdése. Egy ilyen klinikai vizsgálat azonban rengeteg munkát jelent, akár 10- 12 évig is elhúzódhat, és a gyógyszer előállítási költségének tetemes részét (58,6 százalékát) teszi ki. Legnagyobb arányban a biotechnológiával foglalkozó cégek fektetnek be ezekbe a kutatásokba. Az első fázisban egészséges páciensek bevonásával vizsgálják a gyógyszerhatóanyagot. Ilyenkor arról gyűjtenek információt, hogy mekkora dózist visel el a szervezet, milyen mellékhatásokat okozhat a készítmény, és hogyan, illetve mennyi idő alatt ürül ki a szervezetből. Összességében ezek az anyagok adják az adott gyógyszer farmakokinetikáját, azaz a szervezetben lezajlott folyamatát. A második fázis során már nem egy beteget, hanem egy egész betegcsoportot figyelnek a gyógyszer hatásának kutatásához. Ilyenkor állítják be az adag optimális mértékét, illetve a szervezetre gyakorolt terápiás hatását is vizsgálják a szernek. Ugyanezen adatokat erősíti meg vagy bírálja felül a harmadik fázisban végzett vizsgálatok eredménye, melynek során már a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát és a lehetséges mellékhatásokat is nagy bizonyossággal megállapítják. A harmadik fázis vizsgálatait követően a gyógyszert már forgalomba hozhatják, annak hatását azonban még hosszú ideig nyomon kell követniük. Ez már valójában a negyedik fázis, melynek során a gyógyszer hatását más, már régebb óta forgalomban lévő, és biztonsággal alkalmazott készítményekkel hasonlítják ösz- sze. Legtöbbször itt már csak az extrém ritka esetben előforduló mellékhatásokra derítenek fényt. (hazipatika)- Komárom - Dunaszerdahely - Jóka - - Naqumequer - Bős - Alistál facebook.com/orosopti voguE A környék egyik legnagyobb napszemüveg választékával várjuk kedves Vásárlóinkat üzleteinkben. MP170364
