Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-19 / 140. szám, hétfő

10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2017. junius 19. www.ujszo.com Tények Amit az elhanyagolt magas vérnyomás okoz Gyakori tévedés, hogy sokan a magas vérnyomásra csak mint egy értékre tekintenek. Holott az állandó­sult, kezeletlen magas vérnyomás évek alatt súlyos szövődményekkel járhat. íme a nagyon súlyos be­tegségek, amelyeket el lehetne kerülni. Agyérelmeszesedés Kezdetben semmiféle tünet, később csak kisebb feledé- kenység hívhatja fel a figyel­met az agy kis ereinek me- szesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és következményként jelenik meg a memóriaromlás. Sztrók A szélütés tünetei - a magas vérnyomással szemben - na­gyon is feltűnőek. Erős, hirte­len megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszmélet- vesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agy­vérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki, a sztrók miatt elhunytak 60- 80 százalékánál bizonyosodik be a korábban jelen lévő hi­pertónia. Agyi vagy szívinfarktus Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működéskép­telenné válik, ez maga az agyi infarktus. A tünetek leg­többször hirtelen jelentkez­nek, és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet egyebek mellett beszédzavar, látászavar, vég­tagbénulás, a száj félrehúzó- dása. Ha a szívben záródik el egy koszorúér, szívinfark­tusról beszélhetünk, ami ijesztő tünetekkel jelentke­zik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Angina pectoris A szív koszorúereinek el- meszesedése miatt a be­szűkült erek kevesebb oxi­gént képesek átereszteni, így időrőlidőre szorító mellkasi fájdalom léphet fel. Mindenképpen azon­nali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy ki­derüljön, nem szívinfark­tus áll-e a háttérben. Szívelégtelenség Amikor a szív kisebb erei el- meszesednek, és ennek kö­vetkeztében be is szűkül­nek, a szív vér- és táp­anyagellátása természete­sen romlani fog. Erre a folyamatra számos tünet hívhatja fel a figyelmet, amelyek eleinte meglehető­sen általánosak, mint példá­ul a fáradékonyság, a ne­hézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen betegség esetén a szív ereje, teljesítőképes­sége tovább romlik, és kife­jezettebb tünetek jelentkez­nek, vagyis már kisebb ter­helést is nehezebben vise­lünk, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. A vese és a szem betegségei A vesében a magas vér­nyomás miatt károsodhat­nak az erek, csökken a ki­választás hatékonysága, végső soron veseelégte­lenség alakulhat ki, ami kezeletlenül végzetes is lehet. A szem bevérzései is előfor­dulhatnak magasvérnyomás- betegeknél, de maga a be­vérzés nem feltétlenül utal magas vérnyomásra. Ha pi­ros bevérzéseket tapaszta­lunk, annak háttérében az állhat, hogy az emelkedett vérnyomás megterheli az erek falát, a hirtelen kiugrás pedig akár azok megrepedé- séhez is vezethet. Forrás: Kardioközpont A Í zületeink az utazások során tartósan egy helyben, szinte mozdulatlanul pihennek, az ilyen természetellenes pozí­cióban azonban a véráram­lás lelassul, gerincünk pedig kény- szertartásban kénytelen egyensú­lyozni a szűk helyen, az ülésben. Az utazás végére szinte észrevéde- nül derék-, hát-, térd- és csípőfáj­dalom alakulhat ki, sőt, a sofőr lábfejében idegnyomás miatti zsibbadás, súlyosabb esetben bé­nulás is tapasztalható. Vezetés közben ugyanis lábunkat a minél kényelmesebb vezetés miatt neki­támasztjuk a műszerfalnak, így a szár kapocscsont alsó részére tartós nyomás nehezedik. Mozogjunk utazás közben is Egy, másfél óránként érdemes az autóval megállni, vonaton, repü­lőn felállni és megmozgatni vég­tagjainkat, egyéb testrészeinket, így serkentve a lelassult vérkerin­gést, megmozgatni a megfeszült, letapadt izmokat. A buszos uta­kon használjuk ki a pihenőket. Számítsunk arra, hogy esetleg utasként elszunyókálunk: egy nyakpárna tehermentesíti a nya­kat és a gerincoszlopot az eler- nyedt állapotban. Ügyeljünk a legkisebbekre is! Egy 50 km/órás sebességű haladásnál bekövetkező ütközésnél a gyere­kek teste testsúlyuk 25-szörös ere­jével csapódik he. 150 centi alatt kötelező a biztonsági gyermek­ülés, és fontos az ötpontos bizton­sági öv is. Ha elbóbiskolnak, te­gyünk a fejük alá kispárnát, hogy ne lógjon tartósan egyik vagy má­sik oldalra. Ha mózeskosárban szállítjuk a picit, azon belül is be lehet a babát szíjazni, de a kosarat is tanácsos rögzíteni. Nem mindegy, hogy mit eszünk Kíméljük vénáinkat is, hiszen arra hajlamosaknál akár trombózis is kialakulhat. Éppen ezért hosszabb AKIK ÁTLAGOSAN 4,7 ÉVIG VÁLTOZTATTÁK TESTSÚLYUKAT, JÓVAL NAGYOBB ESÉLYÜK VOLT A SZÍVINFARKTUSRA Megrövidíti az életet a jojóeffektus A folyamatos fogyással és hízással járó jojóeffektus, amely a káros, rohamszerű fogyókúrák és csodadiéták velejárója lehet, jobban megviseli a szervezetet, mint sokan gondolták. A viszonylag gyors és nagy tömegű fogyás, majd az utána jelentkező visszahízás nem­csak a bőrnek árt, hanem a szív- és érrendszernek is. A szívkoszorúér-betegség a leggya­koribb szívbetegség az Egyesült Államokban, évente mintegy 370 ezer ember haláláén tehető felelős­sé. Ezt a betegséget az érelmeszese­dés jellemzi, vagyis az a folyamat, amely során a szívet vénei tápláló koszorúérben plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok felhalmozódva akadályozhatják a szív vérellátását, amely végső soron akár szívinfark­tushoz is vezethet. Egy, a New England Journal of Medicine című szaklapban publi­kált friss tanulmány szerint a szív­koszorúér-betegségben szenvedők­nél különösen súlyos egészségká­rosodást okozhat a jojóeffektus. Az amerikai mdósok úgy találták, hogy az olyan betegeknek, akik át­lagosan 4,7 évig kitették magukat a nagy súlyváltozásoknak, jóval nagyobb esélyük volt a szívinfark­tusra, a sztrókra és akár a végzetes kimenetelre, mint azoknak, akik­nek a súlya csak csekélyebb mér­tékben változott. A kutatók 9509 férfit és nőt von­tak be a vizsgálatba, akik 35-75 év közöttiek voltak. A szívkoszo­rúér-betegség mellett valamennyiüknek magas volt a koleszterinszintje, ezért koleszte­rincsökkentő terápián is részt vet­tek Az utánkövetéses periódusban 4,7 évig követték őket, azt vizsgál­va, hogyan hat rájuk a testsúlyvál­tozás. Az orvosok végül arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy azok a túlsúlyos személyek, akik a legna­gyobb súlyváltozásokon mentek keresztül - ami 4 kilogramm fel-le ugrálását jelentette -, 117%-kal növelték a rizikójukat a szívinfark­tusra, 136%-kal a sztrókra és 124%-kal a halálozásra azokhoz képest, akiknek csak kevesebbet ugrándozott a súlyuk. További megállapítás volt, hogy a jojóeffektus a cukorbetegség kiala­kulásának esélyét is növeli - bár a kutatók hozzáteszik, hogy a téma egyelőre csak megfigyelésnek mi­nősíthető, és további kutatásokat igényel. (napidoktor) Hogyan utazzunk, hogy egészségesen érjünk célba? Az alig kétórás utazás is megterheli ízüle­teinket, nem beszélve az ennél is hosszabb autó-, busz- vagy repülőútról. Mire figyel­jünk utazás közben? utazás során tanácsos kompressziós harisnyát viselni. Egyes felmérések szerint a repülőkön háromszor na­gyobb a trombózis kialakulásának esélye, mint más közlekedési esz­közön. Mindez magyarázható a nyomáskülönbséggel, illetve a gép utasterének száraz levegőjével, amely dehidratáltságot okoz. Per­sze az sem mindegy, mit eszünk az út folyamán, hiszen könnyen kap­hatunk gyomorrontást vagy szal- monellás fertőzést, ami hányással, hasmenéssel, elgyengüléssel, hasi fájdalommal és magas lázzal járhat. A nem megfelelően tárolt táplálé­... egy nyakpárua teher­mentesíti a nyakat és a ge­rincoszlopot az elemyedt állapotban. kokban baktériumok szabadulnak el. Ha el akarjuk kerülni ezeket a kellemeden tüneteket, az útra olyan ételeket csomagoljunk, ame­lyekben nincsen tojás, friss tej, tej­szín, gomba, de a legtöbb húsféle és felvágott is ide sorolható. (egeszsegkalauz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom