Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-10 / 133. szám, szombat
KOZELET 2017. június 10.1 www.ujszo.com Adriana Šklíbová, a Szlovák Földalap új igazgatója (TASR-feivétei) Martvon kipakolt Pozsony. Kilép a Smerből Anton Martvoň, aki a 2012-2016-os választási ciklusban parlamenti képviselő volt, legutóbb viszont választási listára viszont már nem került fel. Mivel a párt nem támogatja Zsolna megyefőnöki ambícióit, kiteregette a szennyest. Elmondása szerint a Smert az oligarchák irányítják. „Juraj Širokýval többször találkoztam a parlament smeres elnökének irodájában” - mondta Martvoň, további konkrétumokat azonban nem árult el. Állítja, több oligarcha hozzátartozója képviselői asszisztensként dolgozik a smeres képviselők mellett. Kifogásolta, hogy a Baš- temák és a zsolnai CT botrányokban senkit sem vontak felelősségre. Véleménye szerint a Smer az SDKÚ és a HZDS nyomdokaiba lépett. Martvoň szerint a párton belül egy egységes meleg (LGBTI) közösség is van. Martvoň szerint Robert Fico kormányfő egy nagyon szűk csoporttal vette körbe magát, akik senkit sem engednek közel hozzá, és döntéseiben is befolyásolják. „Nem került fel a választási listára, és megsértődött. 17 ezres tagság mellett reagáljak egy kisfiú sértődéseire? Ha a párt támogatása nélkül is indulni akar a megyei választásokon, akkor ez egy normális lépés” - reagált Fico Martvoň szavaira. (SITA, ie) Négy év elteltével nő a létminimum Rakétasebességű karriert futott be a Szlovák Földalap új elnöke, aki három hónap után került az igazgatói posztra. Az új igazgató korábban két olyan cégónéi is dolgozott, melyek csalás gyanújába keveredtek. A mezőgazdasági tárca kiáll az új elnök mellett. A kormány a héten nevezte ki a Szlovák Földalap új vezérigazgatóját, az OEaNO-Nova azonban máris a fejét követeli. Az eddigi igazgató, Dušan Háčko tavaly júniusban vette át az alap vezetését Gabriela Mateč- nától, akit a tavaly felálló harmadik Fico-kabinet a földművelésügyi tárca vezetésével bízott meg. Háčko azonban egészségügyi okokra hivatkozva a napokban lemondott, Matečná pedig Adriana Sklíbovát jelölte a helyére, amire a kormány szerdai ülésén rá is bólintott. Pályázat nélkül Az ellenzéknek már az sem tetszett, hogy a poszt betöltésére nem írtak ki versenypályázatot, ráadásul a jogász végzettségű Šklíbová rendkívül rövid ideje van az alapnál, és semmilyen tapasztalata nincs a mezőgazdaságban. Az ellenzék szerint mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy a kinevezését követően nem tették közzé az életrajzát. Vitatható múltú elnök Veronika Remišová, az OĽaNONOVA parlamenti képviselője szerint azonban az életrajz közzétételét a kormány nem csupán a jelölt tapasztalatlansága miatt halasztotta el. „Egy Adriana Šklíbová nevezetű személy ügyvezetője volt egy olyan cégnek, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgált, mivel visszaélt az uniós támogatásokkal” - mondta Remišová. Szerinte a pozsonyi Gestus Investments társaságról van szó, amely 1,2 millió eurós uniós támogatáshoz jutott. Az OLAF Remišová szerint azt ajánlotta Szlovákiának, hogy követelje vissza a támogatást az említett cégtől. „Šklíbová vezette azonban az Afin Brokers társaság egyik részlegét is abban az időben, amikor rendőrségi nyomozás folyt a cég ellen, mivel ez az ügyfeleinek milliós károkat okozott. Ä cseh jegybank emiatt elvette az Afin engedélyét” - tette hozzá Remišová. „Ha kiderül, hogy a Szlovák Nemzeti Párt egy ilyen személyt jelölt a Szlovák Földalap élére, az az egész kormánykoalíció számára hatalmas szégyen” - mondta Remišová, aki épp ezért azt követeli, hogy tegyék közzé Šklíbová életrajzát, és ha bebizonyosodnak a vele kapcsolatban elhangzott vádak, hívják vissza a posztjáról. Kiváló menedzser Lapunk a földművelésügyi tárcát is megszólította, amely nyilatkozatban válaszolt az ellenzék felvetéseire. Eszerint a minisztérium azért döntött Šklíbová mellett, mert „gazdag projektmenedzseri tapasztalatai” vannak. A szaktárca nem tagadja, hogy Šklíbová korábban a magánszektorban dolgozott, a Remišová által említett Gestus Investment esetében szerintük azonban a vizsgálat végül nem tárt fel semmilyen hiányosságot, és a minisztérium tagadja az ellenzék többi vádját is. Időközben közzétették az életrajzát is, amelyből kiderül, hogy Šklíbová idén márciustól dolgozik a Szlovák Földalapnál, így nagyjából három hónap alatt sikerült felküzdenie magát a vezérigazgatói posztra. (mi, SITA) „Magyarország menekültügyben abszolút szolidáris” Pozsony. Négy év „kihagyás” után, július elsejétől emelkedik a létminimum összege. Igaz, csak minimális mértékben, 0,7%-kal, 1,39 euróval, 199,48 euróra, vagyis még így sem éri majd el a 200 eurót. A második figyelembe vett személy esetében a növekedés 97 cent, amivel az összeg 139,16 euróra emelkedik. A létminimum legutoljára 2013. július elsején emelkedett. Az emelkedés mértékét az infláció határozza meg, és mivel azóta gyakorlatilag nem mértek pénzromlást, a létminimum összege sem emelkedett. A létminimumhoz több támogatás összege kapcsolódik, vagyis az emelkedésével nő más támogatások összege is. A gyermekek után járó adóbónusz ugyancsak 0,7%-kal, vagyis 15 centtel emelkedik, így júliusban már 21,56 euró lesz. Azonos mértékben emelkedik majd a gyes és a családi pótlék is. Abszolút értékben kicsit nagyobbat ugrik az adómentes jövedelemrész, amely az elmúlt három évben szintén nem változott. 2018-ban már 3830,02 euróból nem kell adót fizetni, ez 26,69 euróval magasabb a jelenlegi összegnél. Ugyanekkora arányban emelkedik majd a minimális korengedményes nyugdíj összege, amt azonban hátrány a nyugdíjasoknak. Július elsejétől az mehet korengedményes nyugdíjba, akinek a kiszámított járadéka meghaladja a 139,4 eurót. Ez 1,60 euróval magasabb a jelenlegi határnál. (Ipj, SITA) LAJOS P. JÁNOS Molnár Balázs Péter, a magyar Miniszterelnöki Hivatal európai ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint nem Magyarország tehet arról, hogy rossz az imidzse az unióban, akivel az EU jövője a V4- es országok perspektívájából címmel rendezett konferencián beszélgettünk. A legtöbb megszólaló politikus arról beszél, hogy az eurózóna lehet az a mag, amely felgyorsíthatja az integrációt. Nem tart attól, hogy Magyarország annyira lemarad a fontosabb, gazdasági témákban, hogy az már a későbbi csatlakozást is nehézzé, vagy akár lehetetlenné teszi? Ettől nem tartok, a csatlakozási szerződésünkben az szerepel, hogy nekünk is be kell vezetni az eurót, Magyarország folyamatosan azon dolgozik, hogy teljesítse a maast- richti kritériumokat. Egy kivételével már mindet teljesítjük. Ha ez meglesz, akkor már csak egy politikai döntés kell arról, hogy mikor csatlakozunk az eurózónához. A mi esetünkben ez a mikor kérdése. Éppen ezért mi érdekeltek vagyunk egy erős eurózónában. Macron francia elnök által felvázolt több elképzelés is nehézséget jelenthet a számunkra. Például egy erős eurózóna költségvetés például nagymértékben hatna a kétsebességes Európa irányába. Aki nem lenne az eurózóna tagja, az teljesen lemaradhatna a magtól, és a perifériára szorulna. Molnár Balázs Péter (Képarchívum) A V4-es államoknak általában nincs jó imidzse az unióban, Magyarországnak pedig különösen rossz, főleg, ha az utóbbi időszakot, Orbán Viktor európai parlamenti meghallgatását, a CEU-törvényt vagy az előkészületben lévő civiltörvényt nézzük. Ön szerint viszont az imidzsel nincs gond. Én azt mondtam, hogy nem mi tehetünk arról, ha rossz az imidzsünk. 2004-ben csatlakoztunk, tudjuk az érdekeinket, és ezekért hajlandóak vagyunk felemelni a hangunkat. Ha ezt a „régi tagok” sértésnek veszik, akkor nem velünk van a probléma. Az a dolgunk, hogy saját érdekeinket jól tudjuk érvényesíteni. Mi úgy gondoljuk, hogy konstruktívak vagyunk. Az unió nagy része, még a Fidesz partnerszervezetei is úgy gondolják, hogy például a menekültkérdésben a minimális szolidaritást sem hajlandó vállalni Magyarország, vagy olyan törvényeket fogad el vagy készül elfogadni, amelyek szakértők és politikusok szerint sem egyeznek az EU értékeivel. Példa erre a CEU-törvény és a civil törvény. Nem lehet az, hogy mégis Magyarországgal van a baj? Nem. Menekültügyben Magyar- ország abszolút szolidáris a többi tagállammal. Hatalmas összegeket, erőforrásokat fordítunk a külső schen- geni határ védelmére. Nekünk biztosítanunk kell azt, hogy a schengeni zóna nyitott maradhasson, ne kelljen belső határellenőrzéseket bevezetni. A szolidaritás nem csak azt mutatja, hogy a relokációs mechanizmus keretében befogadjuk a ránk eső pár ezer migránst. Ráadásul a relokációs mechanizmus megbukott. A törvényekkel kapcsolatban az Európai Uniónak jó mechanizmusai vannak, ha úgy gondolja, hogy egy törvény nem felel meg az uniós jognak, akkor kötele- zettségszegési eljárást fog indítani ellenünk. Ezt a felsőoktatási törvény esetében már meg is tette, ha nem sikerül megegyezni, akkor a bíróság fog dönteni. Magyarországnak sokan azt is felróják, hogy nemcsak az uniós menekültelosztási rendszert nem tartja be, hanem a korábbi menekültügyi egyezményeket sem, a menekültekkel embertelenül bánik. Magyarország nem bánik rosszul a menekültekkel. Csak bebörtönzi őket. Nem igaz. Nincsen Magyarországon bebörtönzés, a tranzitzónában vannak menekültek. A tranzitzóna egy teljesen biztonságos harmadik ország, Szerbia felé nyitva áll, aki nem akaija kivárni a tranzitzónában a menekültkérelmének az elbírálását, az Szerbia irányába bármikor elhagyhatja azt. Tehát ez a vád nem igaz. Ezt sokan mégis úgy értékelik, hogy ezek bebörtönzött menekültek. Ez rossz értékelés, Magyarországon nincsenek bebörtönzött menekültek, sosem voltak, minden nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségnek eleget teszünk. A menekültek börtöne Az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik az, ahogy Magyarország a menedékkérőkkel a határ mellett felállított tranzitzónákban bánik - mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ates- tülethez két bangladesi férfi fordult, akiket a magyar hatóságok- panaszuk szerint- menedékkérelmük elutasítása után, a fellebbezés idején a röszkei tranzitzónában fogva tartottak, majd visszaküldték Szerbiába. Bár a hivatalos magyar álláspont az, hogy a tranzitzóna szabadon elhagyható Szerbia felé, a strasbo- urgi bíróság kimondta, hogy a két férfit a tranzitzónában jogellenesen fogva tartották, és a jogorvoslathoz való jogukat sem tudták érvényesíteni. Gyanús a Földalap új elnöke
