Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-10 / 133. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. június 10. KOZELET 3 Brexit lesz, de nem tudni mikor, és milyen Arlene Foster, az észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője hajlandó koalícióra lépni a konzervatív pártiakkal, aminek köszönhetően Theresa May minimális többséget szerezhet a parlamentben (TASR/ap) DEMECS PÉTER Brüsszel. Míg a brit parlamenti választások előtt csak az volt kárdésos, mikor árhetnek vágót Nagy-Britanniánakaz Európai Unióból való kilépéséről, a brexitről folytatott tárgyalások, jelenleg már az is kérdőjeles, mikor kezdődhetnek el. Az előrehozott parlamenti választások legnagyobb tétje az volt, sikerül-e kellő fölénnyel nyernie a konzervatív párti Theresa Maynek. Egy ilyen győzelem után ugyanis sokkal erősebb mandátummal tárgyalhatott volna a szigetország kilépésének feltételeiről. Charles Tannock, az Európai Parlament brit konzervatív párti képviselője szerint a jelentős fölény nélküli győzelemmel sokkal nehezebb lesz elhallgattatni a Konzervatív Párt kemény magját, amely a kemény brexitet követeli. „Bár May is úgynevezett kemény brexitről beszélt, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy a népszavazás előtt azok közé tartozott, akik az uniós tagságot támogatták. Kellő többséggel a konzervatívok visszafogott magja, amely szerintem a többséghez tartozik, sokkal könnyebben meggyőzhette volna a miniszterelnököt arról, hogy számtalan olyan terület van, ahol a brexit után is szoros kapcsolatban maradhatunk az unióval” - mondta Tannock, akinek szlovák állampolgárságú felesége van, és határozottan ellenezte az unióból való kilépést. Ennek ellenére állítja, a népszavazás eredményeit tiszteletben kell tartani, s mindent el kell követni annak érdekében, hogy London a lehető legjobb megállapodásra jusson az Európai Unióval. Képtelenek tárgyalni Brüsszelben nyílt titokként kezelik, hogy London végképp nincs felkészülve a kilépési tárgyalásokra. Bár Theresa May mögött olyan, a jelenlegi kormány tagjait is magába foglaló szakértői csoport áll, amely korrekt tárgyalásokat folytathat az unióról, az eddig lebonyolított egyeztetésekből is egyértelmű, hogy a britek nem is sejtik, milyen kemény fába vágták fejszéjüket. Bár a miniszterelnök kész folytatni az egyeztetéseket, kérdéses, meddig bírja ki, ugyanis jelentős parlamenti többség nélkül rendkívül nehéz dolga lesz - ráadásul, a Munkáspárt már most azonnali lemondását követeli. A helyzeten az sem segítene, ha a Munkáspárt vezetője, Jeremy Cor- byn kerülne a miniszterelnöki posztra és megszerezné a többséget a parlamentben. Corbyn csapata ugyanis még annyira sincs felkészülve a kilépésről szóló tárgyalásokra, mint a konzervatívok képviselői. „May elejétől fogva azt állította, hogy a brexit csak és kizárólag brexitet jelent, más kiút nincs. A munkáspártiaknak sokkal tovább tartott, míg valamilyen állásfoglalásra jutottak ebben a kérdésben” - vélekedik Tannock. Fontos a brexit számlája Londonnak hivatalosan 2019 tavaszán kellene elhagynia az uniót, ám egyre biztosabb, hogy az alig kétéves időszak alatt lehetetlen lesz egyezségre jutni. Leegyszerűsítve elmondható, hogy London először azt akarja tisztázni, miképp alakul a szigetország kapcsolata az unióval a brexit után. Az EU viszont nem enged, s először a kilépés feltételeit akarja tisztázni, ezt követően hajlandó tárgyalni a további együttműködésről. May azt mondta május végén, hogy London a június 8-i előrehozott brit parlamenti választások után 11 nappal akarja megkezdeni a tárgyalásokat Brüsszellel Nagy- Britannia kilépéséről az Európai Unióból, vagyis június 19-én kellene megkezdődnie a tárgyalássorozatnak. Az unió azt akarja Londontól, hogy fizesse ki a brexit úgynevezett számláját, magyarán azt az összeget, amelynek befizetésére a 2020-ig tartó költségvetési időszakban elkötelezte magát. Azt, hogy mekkora összegről van szó, még nem tudni pontosan, ami biztos, hogy több tíz- milliárd eurós számláról. A gond azzal van, hogy London nem hajlandó fizetni. Azzal érvel, hogy az uniós költségvetéshez sokkal nagyobb összeggel járulnak hozzá mint amennyit visszakapnak Brüsszeltől, így egy centtel sem tartoznak. Az unió viszont állítja, ha nem egyeznek meg az összegen, nem nyitják meg a Nagy-Birtannia és az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatáról szóló tárgyalásokat sem. A kemény brexit szerint London távozna a közös piacról és saját kereskedelmi egyezséget akarna kötni az unióval. Ez sem lesz egyszerű folyamat. Például az unió és Kanada közti kereskedelmi egyezségről, amely több mint kétezer oldalas és súlya eléri a hat kilót, tíz éven át tárgyaltak. Bíznak a sikerben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke bízik abban, hogy a brit parlamenti választások eredménye nem lesz hatással a brexitről szóló tárgyalásokra, így azok minél hamarabb megkezdődhetnek Nagy-Britannia és az Európai Unió között. „Várjuk a brit küldöttséget. Először az elválás formájáról kell megállapodnunk, utána pedig a jövőbeni kapcsolatok szerkezetéről” - idézte az MTI az EB elnökét. Arra a kérdésre, hogy elég lesz-e a szabályokban meghatározott két év a tárgyalások befejezésére, Juncker azt válaszolta: erről most nem érdemes beszélni, hiszen a tárgyalások még el sem kezdődtek. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében közölte, nem tudjuk, mikor kezdődhetnek meg Nagy-Britanniával a kilépési tárgyalások, csak azt, mikor kell befejeződniük. Tusk hozzátette, a feleknek mindent meg kell tenniük olyan helyzet elkerülése érdekében, ami a tárgyalások hiányában elmaradó megállapodást eredményezne. Michel Bamier, az Európai Bizottság brexit-ügyi főtárgyalója is hangsúlyozta, a kilépési tárgyalások menetrendje és az Európai Unió álláspontja a kérdésben világos. „Egyesítsük erőinket, hogy megállapodásra jussunk” - fogalmazott. Mayák vékony többsége elolvadhat Magyarics Tamás szerint törékeny a többség (fotó: eiteoniine.hu) FINTA MÁRK Theresa May helyzete a brexit-tárgyalásokon jóval bonyolultabb lesz, miután a toryk egy kényelmes többséget játszottak el a brit választásokon. A Munkáspártnak van ugyan oka örömre, ám kórdóses, kitarthat-e a lendületük. Magyarics Tamást, az ELTE docensét kérdeztük a helyzetről. Benne volt a pakliban, hogy ennyire szoros lesz a vége? Meglepte a választások eredménye? Meglehetősen sovány ez a többség, amit a toryk az é§zak-ír Demokratikus Unionista Párttal (DUP) alkotnak majd. A toryknak az eredmény mindenképpen vereség és óriási csalódás, egyértelmű többséget adtak fel egy koalíciós helyzetért. Ez gyengíti a konzervatívok és Theresa May pozícióját is. Az eredmény bizonyos szempontból meglepő, hiszen ugyan igaz, hogy a konzervatívok nagy, 22 pontos előnye fokozatosan csökkent, de még a választások előtti napon is a legtöbb közvéleménykutató a végeredménynél nagyobb konzervatív előnyt mért. Végletesen nagy győzelmet nem, 10-20 fős többséget azonban lehetett várni. Ez végül nem így lett. Mennyire lehet megbízható partnere a toryknak a DUP? A brexittel kapcsolatban egy hullámhosszon vannak a torykkal. A politikájukat nagymértékben meghatározza, hogy unionisták, mindenképpen szeretnének az Egyesült Királyságban maradni - ellenlábasuk, a Sinn Féin köztársaságpárti, Észak-írország és Írország egyesítéséért küzd. A tory együttműködés a DUP-val így szerintem simább lesz, mint 2010 és 2014 között a liberális demokratákkal volt - ők balra álltak a konzervatívoktól, a DUP- val több a közös pont. Mi várható most a Munkáspárttól? Jobban szerepeltek, mint várható volt, vezetőjük, Jeremy Corbyn személyesen megerősödött, Theresa May-jel ellentétes pályát írt le. Korábban mindenki elképzelhetetlennek tartotta, hogy Corbin a Munkáspárttal választásokat tudna nyerni, vagy potenciálisan kormányfő lehetne. Ettől ugyan még mindig nagyon távol van, de megerősítette a pártban saját pozícióját. Látni kell azt is, hogy nagyon sok fiatal szavazott a Munkáspártra, akik korábban nem mentek el választani, vagy másra szavaztak. Másrészt viszont brit szempontból Corbynék programja nagyon baloldali, jelentős államosítást szeretnének, vagy ingyenes felsőoktatást, ami jelentősen megterhelné a költségvetést, és adóemeléssel járna. Kérdéses, hogy ez a fajta politika megfelelő támogatottságot kaphat-e a következő választásokon. Mennyire lesz kaotikus a helyzet a brexit kapcsán? A brexitnél - ha a jelenlegi koalíció kitart, ami messze nem biztos - a brit kormány gyengébb pozícióból tárgyalhat. Theresa May valószínűleg kénytelen lesz figyelembe venni a 60- 65 fős, kemény brexitet követelő konzervatív blokk kívánságait - a vámunióból és az egységes piacból való távozást, ami nyomán valószínűleg újra kellene tárgyalni az összes kereskedelmi egyezményt. A másik oldalon olyan helyzet is elképzelhető, hogy nem tart ki a nagyon vékony többség, mert nagyon sok ellentmondásos kérdés kerül majd elő a brexit-tárgyalásoknál. Ha újabb választásokat kellene kiírni idén vagy a jövő évben, az nagymértékben hátráltatná a tárgyalásokat, és szinte biztos, hogy nem sikerülne lezárni ezeket 2019 júniusáig. Ez nem hozna teljesen megoldhatatlan helyzetet - Theresa May hangsúlyozta, ha nincs megállapodás, az még mindig jobb, mint egy rossz megállapodás -, és két lehetséges irányt vehetnek az események. Vagy egy nagyon kemény brexit következne be, vagy úgy döntenek az EU vezetői, hogy halaszta- nak egy kicsit. Az elmúlt napok terrortámadásai végül mennyire befolyásolták a választások eredményét? Érdekes módon ez pluszt és mínuszt is jelentett a konzervatív kormánynak. Egyrészt a nemzetbiztonság szempontjából a konzervatívokban jobban bíznak az emberek, mivel úgy gondolják, ők keményebben lépnek fel ezekben a kérdésekben. Másrészt viszont Theresa Maynek nagyon rosszul jött, hogy nemzetbiztonsági minisztersége idején körülbelül 19 ezer rendőrt bocsátottak el. Igaz, ha egy kicsit távolabb nézünk, erre azért volt szükség, mert az előző munkáspárti kormányok kiköltekeztek. A rendőrök leépítését a munkáspárti kampány ki is használta, kiemelve May személyes felelősségét. Az azonban bizonytalan, mennyit profitálhatott ebből a Munkáspárt, mert az emberek többsége ezekben a kérdésekben nagyon szkeptikus velük kapcsolatban. Később biztosan lesznek olyan felmérések, melyek erre a kérdésre koncentrálnak.
