Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-17 / 112. szám, szerda

6 I KULTÚRA 2017. május 17. I www.ujszo.com Pál Feri előadása első alkalommal Révkomáromban! Fordulat a változás Május 18-án kihagyhatat­lan estét ígér a lélek dolgai iránt érdeklődő közönségnek a nagy sikerű Nyitott Aka­démia sorozat, hiszen első alkalommal találkozhatunk a Matica-házban Magyar- ország egyik legnépszerűbb előadójával, Pál Ferivel. A közkedvelt papot és mentálhigi­énés szakembert ma már nem kell bemutatni, hiszen neve az elmúlt évek során fogalommá vált, és mindenhol különleges esemény­nek számít, ha előadást tart. Öt meghallgatni, élőben találkozni vele, óriási élményt jelent. Azok­ról a kérdésekről beszél, amelyek a legjobban foglalkoztatnak min­ket, és egyszerű szavakkal képes bonyolult összefüggéseket meg­világítani. Sosem elégszik meg olcsó, közhelyes magyarázatokkal - ha valamivel foglalkozni kezd, annak a mélyére ás. Ugyanakkor akár stand up komikusként is meg­kereshetné a kenyerét, olyan fer­geteges humora van. Révkomáromi előadásában az egyik legaktuálisabb kérdéshez nyúl, amellyel napjainkban mindannyian intenzíven és fájdalmasan szem­besülünk. Hiszen a kor, amelyben élünk, a gyökeres változásokról szól. Az önmagukban is megren­dítő globális történések pedig óha­tatlanul kihatnak egyéni életünkre és kapcsolatainkra is, melyek szin­tén változnak, és sokszor egyálta­lán nem úgy, ahogyan szeretnénk. (Olykor azonban mozdíthatatlanok maradnak, amikor pedig nagy szük­ség lenne változásra.) Vajon hogyan lehet ép lélekkel elviselni a nehéz változásokat, és miként idézhetjük elő magunk a megújulást, amikor beszorultunk egy fullasztó helyzetbe? Ezekkel a fontos kérdésekkel foglalko­zik előadásában Pál Feri, a tőle megszokott lebilincselő stílusban. Az előadást Magyarország minden pontján vastapssal köszönte meg a közönség. A Nyitott Akadémia helyszíni standján - számos egyéb, pszicho­lógiai és spirituális témájú mű mel­lett - meg lehet majd vásárolni Pál Feri könyveit is, melyeket a szerző kérésre szívesen dedikál. A május 18-i komáromi előadásra jegyek kaphatók a Diderot Könyvesboltban (Palatínová 41.) és a Madách Könyvesboltban (Jókaiho 25.) MP170284 Jászberényi Sándor kapta a Libri irodalmi díjat Budapest. A lélek leg­szebb éjszakája című novelláskötetéért Jász­berényi Sándor vehette át a Libri irodalmi díjat hétfőn este Budapes­ten. A Libri irodalmi közönségdíjat Világkép című könyvéért Kepes András kapta. Az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazó elismeréseket 20ló­ban adta át először a könyv­kereskedelmi vállalat. A dí­jat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forintot kapnak, valamint 25-25 millió forint értékű médiatámogatást. A szakmai zsűri és a kö­zönség szavazataiért tíz döntős alkotás versenghe­tett, amelyet idén 35 kiadó 132 könyv közül a magyar kulturális élet több mint 80 képviselőjének javaslatai alapján választottak ki. A döntős kötetek között volt Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér, Nádas Péter Az élet sója, Németh Gábor Egy mormota nyara, Szabó T. Anna Törésteszt, Térey János Őszi hadjárat, Varró Dániel Mi lett hova?, Závada Pál Egy piaci nap és Zoltán Gábor Orgia című könyve is. „Jászberényi Sándor al­kotása merész könyv (...), a mai magyar irodalomban nem nagyon van páija. Be­szédmódja, poétikája, stílu­sa egyedi. Olyan formát tölt meg élettel, amelyről már azt hihettük, használhatatlan. Egy ijesztő, vad, ugyanak­kor szánandó, menekülő pa­sas lelkének finom rezdülé­seit követhetjük, aki reme­kül elbeszélt történeteivel egyébként a világ elképesz­tő háborús bugyraiba is el­vezet minket” - emelte ki Károlyi Csaba irodalomkri­tikus. Mellette Fullajtár Jászberényi Sándor (Fotó: 24.hu) Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András és Beck Zol­tán volt a zsűri tagja. Jászberényi Sándor A lé­lek legszebb éjszakája című, a Kalligramnál megjelent második novelláskötetéről lapunkban is olvashattak: „A most tárgyalt opust a Jászbe­rényire jellemző kemény, ér- zelmességet és giccsroman- tikát kerülő, erős mondatok­ból felépített, izgalmasan bravúros szövegek teszik ki. Hősünk, ha illethető ezzel a megnevezéssel, az altatók és alkoholok veszélyes szer­pentin) én közlekedve a (nem) mindennapi élet fenyegetően süllyedő mélységeibe merül alá és bukkan fel a józanság egy másik pontján, hogy ön­magát mintegy kellékként használóan hírt adjon az egyiptomi napokról vagy a szürke háború sújtotta öve­zetek színes forgatagáról, a nemi szerve környékén megcsonkított prostituáltról, valamint az ISIS-ről. Jászbe­rényi húst és vért kölcsönöz a hideg tényeknek, emberi ar­cot húz a sorsokat alakító és megnyomorító események vázára” - írta Penge című kritikai rovatunkban Ayhan Gökhan. A szakmai bizottság által kiválasztott 10 könyvből ál­ló rövid listára az olvasók is leadhatták szavazataikat, voksolhattak, melyiket tar­tották a legfontosabbnak, melyik volt rájuk a legna­gyobb hatással. E téren nem született meglepetés: Kepes András Világkép című kö­tete, amely egyszerre tud könnyen érthető, de tudo­mányos igényességgel megfogalmazott iránytűként szolgálni egyebek mellett a menekültkérdésben, a sze­relemben, a gasztronómiá­ban, 2016. októberi megje­lenése után rögtön az eladási listák élére ugrott - most pe­dig megkapta a Libri irodal­mi közönségdíjat is. (MTI, ú) Ami felnőtté tesz Az első nemi aktus kortárs magyar írók szemével JUHÁSZ KATALIN A Menő Könyvek felkért tizennégy kortárs szer­zőt, hogy írjanak novel­lát a szüzessóg(ük) elvesztéséről. Vannak köztük fiatalabbak és idősebbek, nők és fér­fiak, olyanok, akik eddig főleg gyermek- és ifjú­sági könyveket írtak, és „felnőtt" szerzők is. Ha azt imám, hogy Az első című antológia hiánypótló kötet, nem lennék pontos. A forradalmi jelző sem adja vissza a lényeget. Ezt az anto­lógiát ugyanis szerintem kö­zépiskolai tananyaggá kellene tenni. Gyönyörű a borító, a fényes és a matt papír kombinációjá­nak köszönhetően az ablakok kiragyognak a fekete háttér­ből. Akiadói ajánlás szerint 17 és 3/4 év felettieknek szól a kötet, de ez nyilván vicc - vagy ravasz csali, hiszen így a 14-15 évesek is garantáltan ráharap­nak. A mostanában fiatal fel­nőtteknek (Young Aduit) ne­vezett korosztály ugyanis alapból kíváncsi. Hát még, ha olyan témáról van szó, amiről szinte senkivel nem mernek/ tudnak kommunikálni. Az ötlet első blikkre me­résznek tűnik, hiszen sok a csapda. Ismemi kell például a mai fiatalok hangját, azt a nyelvet, amelyet ők hitelesnek éreznek. Ha ugyanis megszi­matolják a szövegben a min­dentudó felnőtt oktató-nevelő attitűdjét, sutba vágják a könyvet. Az írónak bele kell bújnia a tinik bőrébe, vissza kell idéznie azt a zavart bi­zonytalanságot, ami az első nemi aktust kíséri. A testről, a szexualitásról szóló irodalmi szöveg pedig nem lehet se vulgáris, se gügyögős, se túl „biológiai”. Jobban belegondolva azon­ban akár evidensnek is tűnhet az antológia ötlete, hiszen a szüzesség elvesztése életünk egyik legfontosabb forduló­pontja. „Az elsőre” mind­annyian jól emlékszünk, akár pozitív élmény volt, akár ne­gatív. Viszont kevés az eszkö­zünk az első nemi aktust kísé­rő érzések leírására. Hiszen ez tabu, nem beszélünk róla - esetleg annyit tudatunk a leg­jobb haverokkal, hogy meg­volt, túl vagyunk rajta, elvesz­tettük azt, aminek elvesztésé­vel felnőttkorba léptünk. A két szerkesztő, Csapody Kinga és Nagy Boldizsár nem tudhatta, sikerül-e a kiszemelt alkotóknak megbirkózniuk a nem mindennapi feladattal. Nos, nemcsak, hogy sikerült, hanem annyira változatos, színes anyag jött össze, hogy simán, mindenféle szerkesz­tési hókuszpókusz nélkül, ábécésorrendben lehetett kö­zölni az írásokat, Dragomán Györgytől Tasnádi Istvánig. Nincs két hasonló történet, nincs két hasonló nézőpont. Közös konklúzió azonban van: a mai tinik szinte ugyan­olyan keveset tudnak a szex­ről, mint a szüleik tudtak. Ezért ez a könyv akár a segítő pár­beszéd alapja is lehet. A novellák közül szerintem kiemelkedik Garaczi Lászlóé, akinek hőse a Karinthy-féle bukott férfi elszántságával ké­szül épp öngyilkosságra, és az áhított lánynak címzett búcsú­levele a végén több füzetet ki­tesz. (Lám, így válik valaki íróvá!) Mészöly Ágnes bébi- szitterét az apuka erőszakolja meg, a szikár szövegből csak úgy süt a borzalom. Lakatos Levente úgy ír a védekezés fontosságáról, hogy egy per­cig sem szájbarágós. Molnár T. Eszter története talán mind közül a legszebben prezentál­ja a fiatalok gondolkodás- módját, az őket érő benyomá­sok feldolgozásának lelki fo­lyamatát. Nagy Ildikó Noémi­nél érezni a leginkább, hogy személyes élményből merít, Grecsó Krisztiánnál a még ki­alakulatlan személyiség mu­tatkozik meg, Dragomán György pedig az elhallgatás művészetét fejleszti tökélyre. Az első aktus „titokzatos, megfejthetetlen, ösztönszerű és százszor megtervezett, év­ezredek óta egyforma és min­dig más” - úja az előszóban Nyáry Krisztián. A téma tehát kimeríthetetlen. Ezért akár egy második részt is el tudnék képzelni ebből a kötetből, to­vábbi szerzőkkel. Az első. Menő Könyvek, 2017.220 oldal. Az antológia szerzői: Dragomán György, Fiala Borcsa, Garaczi László, Gi- mesi Dóra, Grecsó Kriszti­án, Háy János, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orso­lya, Lakatos Levente, Mé­szöly Ágnes, Molnár T. Esz­ter, Nagy Ildikó Noémi, Né­meth B. Eszter, Nyáry Krisztián,Tasnádi István. GYÁSZJELENTÉS Május 14-én, életének 71. évében elhunyt BILEK GÁBORNÉ SEBŐK MÁRTA. Május 19-én, pénteken 12.30-kor veszünk tőle végső búcsút a po­zsonyi krematóriumban. A gyászoló család MR170977

Next

/
Oldalképek
Tartalom