Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-19 / 114. szám, péntek

6 KÜLFÖLD 2017. május 19.1 www.ujszo.com Trump egyre nagyobb pácban Különleges ügyészt neveztek ki Washingtonban az orosz befolyásolási kísérlet vizsgálatára Atámadhatatlan Robert MuellervoltFBI-igazgatóállítjamegTrumpot?(TASR/AP) RÖVIDEN Szorul a hurok az Iszlám Állam körül Rákká. Az Egyesült Államok támogatta Szíriái Demokratikus Erők nevű lázadószervezet egyre szorosabbra vonja a hurkot az Iszlám Állam terrorszervezet körül; az utóbbi egy hétben 350 négyzetkilométernyi területet foglalt el a szervezettől, amely fokozatosan elszigetelődik kelet-szíriai központjában, Rakkában - közölte az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció szóvivője. Az Iszlám Államnak 3000—4000 harcosa lehet Rak­kában. Folyamatosan építik vé­delmi rendszerüket a várható ostromra készülve, a koalíciós légierő viszont folyamatosan bombázza az erődítéseket. (MTI) Propagandafüzetek Dél-Koreában Kangnung. Több ezer észak­koreai kommunista propagan­dafüzet foglaltak le a hatóságok Dél-Korea keleti részén, Kang­nung városában. A rendőrség közölte: a mintegy ötezer szóró­lapot egy építési terület közelé­ben találták, és arra utal, hogy a bezárkózó hadikommunista dik­tatúra ismét propagandakam­pányra készül Dél-Koreában. A füzetek Pák Gun Hje leváltott elnököt bírálják, és Kim ír Szent, az észak-koreai állam alapítóját, Kim Dzsong Un jelenlegi diktá­tor nagyapját éltetik. (MTI) Manila nem kér már az EU pénzéből Manila. A Fülöp-szigetek kor­mánya úgy döntött, a továbbiak­ban nem fogad el segélyt a Rod­rigo Duterte elnök drogellenes kampányát bíráló Európai Unió­tól, és ezzel 250 millió eurótól eshet el - mondta Franz Jessen uniós nagykövet. Duterte több­ször kifogásolta, hogy az EU-ból minden szintről folyamatosan bírálják drogellenes kampányát, amely ezrek életét követelte ta­valyjúnius óta. A rendőrség 2700 emberrel végzett Duterte hiva­talba lépése óta, míg ismeretlen fegyveresek támadásai 1800 ál­dozatot követeltek. (MTI) Berlini merénylet: hibázó hatóságok Berlin. A berlini tartományi kormány szerint valószínűleg megelőzhető lett volna a német fővárosban 2016 decemberében egy karácsonyi vásáron elköve­tett terrortámadás, ha a tarto­mányi bűnügyi hivatalban (LKÁ) nem követtek el volna mulasztást. Az LKA-ban a me­rénylet után megpróbálhatták eltussolni a hibát, a kormány ezért feljelentést tett. A 12 ha­lálos áldozatot követelő me­rénylet elkövetője, az elutasított tunéziai menedékkérő Anis Amri ellen ugyanis már 2016 novemberében elegendő terhelő adat volt az LKA birtokában ahhoz, hogy letartóztassák. Tudniillik a merénylőt drog­ügyekkel, bűnszövetkezetben elkövetett visszaéléssel vádol­ták, de nem tartóztatták le. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai igaz­ságügyi tárca bejelentette, Robert Mueller volt FBI-igaz- gató személyében különleges ügyészt nevezett ki „az orosz kormánynak a 2016-os elnök- választás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek" vizsgála­tára. Állítólag Trump tanács­adói legalább 18-szor léptek kapcsolatba Moszkvával. Rod Rosenstein, az igazságügyi tárca miniszterhelyettese azt írta, úgy döntött, hogy a köz érdekét szolgál­ja, ha jogkörével élve különleges ügyészt nevez ki, aki magára vállal­hatja a felelősséget a vizsgálatért. „Döntésem nem jelenti annak meg­állapítását, hogy bűncselekmények történtek volna, vagy hogy bármi­lyen bűnvádi eljárás indulna” - hangsúlyozta Rosenstein. Donald Trump elnök republikánus kormá­nya a kinevezéssel az ellenzéki de­mokrata politikusok azon erősödő követelésének engedett, hogy az igazságügyi minisztériumtól füg­getlen személy kezébe adják ezt a politikailag rendkívül érzékeny vizsgálatot. A lépésre egy nappal az­után került sor, hogy kiderült, James Comey, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nemrég elbocsátott igazgatója egy feljegyzésében azt írta, Trump elnök arra kérte őt, hogy állítsa le a volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn orosz kapcsolatainak ügyében zajló vizsgálatot. Mueller, a támadhatatlan Robert Mueller volt FBI-igazgató kinevezését a független vizsgálat vezetésére általában kedvezően ér­Nicolas Maduro venezuelai elnök parancsot adott a had­seregnek, hogy 2600 katonát vezényeljen a nyugati Táchira államba az ott kialakult össze­csapások megfékezésére, mi­közben újabb halálos áldoza­tot követeltek az április eleje óta tartó országos tüntetések. Caracas.„Kétezer katonának és a különleges alakulatok 600 tagjának átdobására adtam parancsot” - jelen­tette ki Vladimir Padrino Lopez vé­delmi miniszter, aki az elnök kérésé­re cselekedett. A szocialista államfő előzőleg ismét meghosszabbította a dél-amerikai országban tavaly január óta érvényben lévő rendkívüli álla­potot, amely lehetővé teszi számára az alkotmány adta jogok korlátozását és rendkívüli intézkedések megho­zatalát a szociális szféra, valamint a gazdaság, a politika és az igazság­szolgáltatás terén. Szerdára virradó éjjel Táchira államban üzletek tucat­jait fosztották ki, és felgyújtottak két rendőrkapitányságot. Zavargások voltak az ország más régióiban is, köztük a fővárosban, Caracas keleti felében is. Padrino Lopez tábornok fegyveres felkelésnek bélyegezte a történteket: „Az elképzelés az, hogy Venezuelát Szíriává változtatják, Táchirát pedig egyfajta Aleppóvá.” Egy 15 éves fiú halálával 43-ra emel­tékelték Washingtonban. Jason Chaffetz, a képviselőház befolyásos vizsgáló bizottságának republikánus elnöke nagyszerű választásnak ne­vezte a „támadhatatlan múltú” Muellert. Egyébként Trump elnök Mueller kinevezésének nyilvános­ságra hozatala előtt 25 perccel érte­sült a döntésről. Az elnök tegnap a történelem „legnagyobb egyéni bo­szorkányüldözésének” nevezte az orosz befolyásolási kísérlet ügyében indított vizsgálatot. Kapcsolat a Kremllel Michael Flynn lemondatott nem­zetbiztonsági főtanácsadó és Donald Trump választási kampányának több más tanácsadója a választási kam­pány utolsó hét hónapjában legalább 18-szor telefonált vagy e-mailezett orosz tisztségviselőkkel vagy má­sokkal, akik kapcsolatban álltak a Kremllel - mondták meg nem neve­zett volt és jelenlegi tisztségviselők a Reuters hírügynökségnek. Ezek a korábban nem ismert kapcsolatfel­vételek is tárgyai azoknak a vizsgá­latoknak, amelyeket az FBI, illetve kongresszusi biztosok folytatnak a választásokba történt feltételezett orosz beavatkozás és annak az ügyé­ben, hogy Trump kampánycsapatá­nak volt-e kapcsolata Oroszország­gal. Az eddig nem ismert kapcsolat- felvételek közül hat telefonbeszélge­tés történt Szergej Kiszljak washing­toni orosz nagykövet és Trump ta­nácsadói - köztük Flynn - között. Törököt fogtak Flynn-nel Amerikai médiumok szerint Do­nald Trump stábja - a Fehér Ház ko­rábbi állításával ellentétben - mégis tudott arról, hogy Törökország lob­bistája volt az amerikai elnök első nemzetbiztonsági tanácsadója, az az­óta lemondatott Michael Flynn. Venezuela április óta lángol (Tasr/ap) kedett az erőszakos összecsapások halálos áldozatainak száma. A napról napra súlyosbodó, a gazdasági összeomlás által kiváltott venezuelai helyzet egyre inkább nyugtalanítja a nemzetközi közös­séget, és az USA kérésére első ízben az ENSZ Biztonsági Tanácsa is na­pirendjére tűzte a kérdést. Brazília aggodalmát fejezte ki a határon át érkező venezuelai menekültek nö­vekvő száma miatt. (MTI) Mindezt a Fehér Ház márciusban még tagadta, holott erről maga Flynn tá­bornok, majd az ügyvédei is tájékoz­tatták Donald Trump átmeneti csa­patát - olvasható a The New York Ti- mesban. A lap szerint Michael Flynn már akkor is szövetségi vizsgálat alatt állt, amikor még ki sem nevezték, és erről Trump munkatársainak tudo­másuk volt. A tábornok ellen azért in­dítottak vizsgálatot, mert kiderült, hogy a tavalyi elnökválasztási kam­pány idején titokban - üzletemberek közvetítésével - a török kormány fi­zetett lobbistája volt. Az ellene folyó vizsgálatról az igazságügyi miniszté­rium értesítette a tábornokot, akinek ügyvédje erről január 4-én beszámolt a Fehér Házban. A McClatchy portál információi szerint Flynn — napokkal Trump beiktatása előtt - megakadá­lyozta egy olyan hadművelet végre­hajtását, amelyet még az előző elnök, Barack Obama rendelt el az Iszlám Állam terrorszervezet ellen, feltéte­lezhetően azért, mert azt Törökor­Megnyugodhat a cseh belpolitika Prága. Ivan Pilnýt, a cseh kép­viselőház gazdasági bizottságá­nak az elnökét jelölte az ANO mozgalom az új pénzügyminisz­ternek. Bohuslav Sobotka szoci­áldemokrata (CSSD) kormány­fő, miután találkozott Pilnývel, közölte: az ANO döntését elfo­gadja, és javasolni fogja az ál­lamfőnek a képviselő kinevezé­sét a pénzügyminiszteri tisztség­be. Az ANO szüleiben politizáló Ivan Pilný Andrej Babišt, az ANO elnökét váltaná a pénzügy- miniszteri bársonyszékben. „Babišnak a kormányból történő menesztésével és az új pénzügy­miniszter kinevezésével befeje­ződhet az a feszültség, amelyet Babiš váltott ki azzal, hogy nem akarta vállalni a politikai felelős­séget korábbi tevékenységéért” - jelentette ki Sobotka. Úgy vélte: Babiš távozásával véget érhet a koalícióban és a kormányban ke­letkezett válságos helyzet. A leg­kisebb koalíciós párt, a keresz­ténydemokrata KDU-ČSL kö­zölte: számára Pilný elfogadható jelölt a pénzügyminiszteri tiszt­ségre. Áz előrehozott parlamenti választás kiírását a 3 koalíciós párt - ČSSD, ANO, KDU-ČSL - elutasította, vagyis minden maradhat a régiben az októberre kiüt választásokig. (MTI) szág ellenezte. A portál úgy értesült: Flynn 500 ezer dollárt kapott Török­országtól arra, hogy képviselje az ér­dekeit, ráadásul a Russia Today orosz tévétársaságtól is kapott pénzt. Milliárdok szálltak el Sokat veszítettek a világ leggazda- gabbjai szerdán, amikor a felerősö­dött amerikai belpolitikai bizonyta­lanság miatt lejtmenetbe kerültek a világ tőzsdéi. Á Bloomberg'hírügy­nökség szerint a világ 500 leggazda- gabbja 35 milliárd dollárral lett sze­gényebb. A vizsgált csoport vagyona így is kb. 4900 milliárd dollár. Az amerikai belpolitikai botrányok miatt szerdán például a frankfurti DAX30 index 1,35%, a New York-i DJIA mutató pedig 1,78% mínuszban zárt. A szerdai tőzsdei lejtmenet miatt a legtöbbet, 1 milliárd dollárt Bill Ga­tes, a világ leggazdagabb embere ve­szített, miután cége, a Microsoft rész­vényára több mint 2%-kal gyengült a New York-i értéktőzsdén. Brit bevándorlás: szigorúbb szabály London. A bevándorlás szabá­lyozásának szigorítása, az Euró­pai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból történő kivonu­lás is szerepel a kormányzó brit Konzervatív Párt választási programjában. A június 8-ára előrehozott parlamenti választá­sokra kidolgozott programot - amely a „Forward, Together” (Előre, együtt) címet viseli - teg­nap hozták nyilvánosságra. Eszerint a kormány - ha a Kon­zervatív Párt megnyeri a válasz­tásokat — a jelenlegi ezer fontról kétezer fontra emeli azt a járulé­kot, amelyet a brit vállalatoknak kell fizetniük az unión kívülről toborzott, szakképesítést igénylő állásokban foglalkoztatott min­den egyes munkavállaló után. A programban Theresa May mi­niszterelnök egyértelművé teszi, a brit EU-tagság megszűnése után az unióból érkező munkavállalók bevándorlásának szabályozása is szigorodik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, az unión belüli szabad mozgás alapelvét a kilépés után, azaz várhatóan 2019 tavaszától Nagy-Britannia nem érvényesíti. May azt a célt is kitűzte, hogy a 200 ezret jóval meghaladó jelen­legi szintről „néhány tízezer fő­re” kell csökkenteni az évenkénti nettó bevándorlást. (MTI) Tüntetések, zavargások

Next

/
Oldalképek
Tartalom