Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-15 / 110. szám, hétfő

6 KÜLFÖLD 2017. május 15.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Merkel CDU-ja összekapta magát Berlin. Az Angela Merkel kan­cellár vezette Keresztényde­mokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a németor­szági Észak-Rajna-Vesztfália tartományban tartott helyi tör­vényhozási választáson a sza­vazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmé­rések (exit poll) szerint. A CDU a szavazatok 34,5 százalékát gyűjtötte össze. A Martin Schulz vezette szociáldemokrata párt (SPD) 30,5 százalékkal a máso­dik helyen végzett, így a ke­reszténydemokraták nélkül valószínűleg nem lehet kormá­nyozni. (MTI) Politikai válság Bócsben Bécs. Az osztrák kancellár szerint a két kormánykoalíciós párt között vége az együttmű­ködésnek. Christian Kern, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke utalt pártja és a kisebbik koalíciós erő, a kon­zervatív néppárt (ÖVP) közötti kapcsolatra. A kancellár szerint Ausztriában még idén előreho­zott választások lesznek. Se­bastian Kurz külügyminiszter, az ÖVP elnökesélyese pénteken az előrehozott választás mellett állt ki. (MTI) Zeman likvidálná az újságírókat Prága/Peking. Több cseh po­litikus bírálta Miloš Zeman cseh államfőt, aki egy pekingi sajtó- tájékoztató előtt megjegyezte, hogy „likvidálni kellene” az új­ságírókat. Zeman Vlagymir Pu- tyin orosz elnöknek mondta ezt, a párbeszédet egy orosz újságíró rögzítette. Putyin erre úgy felelt: „nem szükséges eltüntetni őket, elég korlátozni őket”. Ľubomír Zaorálek cseh külügyminiszter Zeman szavaira reagálva azt mondta: „rettenetesen rossz vicc volt”. (MTI, SITA) Babiš megosztja a cseheket Prága. Többé-kevésbé egyfor­ma nagyságú táborra osztj a a cseh közvéleményt Andrej Babiš kormányfőhelyettesnek, pénzügyminiszternek, a koalí­ciós ANO mozgalom elnökének személyisége, aki az immár két hete tartó csehországi kor­mányválság központi alakja - derült ki abból az országos fel­mérésből, amelyet a Kantar TNS ügynökség készített a független baloldali Právo című napilap számára. A szlovákiai szárma­zású multimilliárdos Andrej Babišt adócsalással és a koráb­ban tulajdonában lévő sajtóor­gánumok saját politikai céljaira való törvénytelen felhasználá­sával gyanúsítják, a megkérde­zettek 45,2 százaléka azt szeret­né, ha Babiš véglegesen távozna a cseh politikából. Majdnem ugyanakkora tábor, 45 százalék viszont azt kívánja, hogy Babiš legyen továbbra is aktív a poli­tikai életben. (MTI) Macron átvette a hatalmat Az új francia államfő beszédében azt hangsúlyozta, az országnak szüksége van Európára Párizs könnyezve fogadta az új francia köztársasági elnököt (TASR/AP-feivétei) MTI Párizs. Emmanuel Macron megválasztott francia államfő tegnap ünnepélyesen átvette az elnöki hatalmat Francois Hollandé távozó államfőtől. Az új köztársasági elnök első hivatalos látogatása a Pá­rizshoz közeli Clamart katonai kórházába vezetett, ahol Irakban megsérült francia katonákat látogatott meg. A szigorú protokoll szabályoknak megfelelően az Elysée-palota lép­csőjén Francois Hollandé fogadta a gépkocsin érkező Emmanuel Mac- ront. Franciaország búcsúzó és ér­kező elnöke hosszan kezet rázott, majd egyórás megbeszélésre félre­vonultak az elnöki irodába. Ennek során Hollandé egyebek mellett a francia nukleáris erő titkos kódját és az azzal kapcsolatos bizalmas infor­mációkat adta át utódjának. Minden idők legfiatalabb francia köztársasá­gi elnöke, a 39 éves Emmanuel Mac­ron az egyeztetés után kikísérte elődjét. Ezután Laurent Fabius, az alkot­mánytanács elnöke a díszteremben ünnepélyesen beiktatta hivatalába Macront, aki megkapta a Becsület- rend legmagasabb fokozatát, a Nagy Keresztet. Az ünnepségen az új ál­lamfő felesége, Brigitte Macron férje mellett kiemelt helyen tűnt fel, amely hírmagyarázók szerint új, meghatá­rozó szerepet jelez előre az elnök fe­leségének az Elysée-palotában. A centrista politikust a szavazatok 66,1 százalékával május 7-én válasz­tották meg öt évre köztársasági el­nöknek a 33,9 százalékot elért Mari­ne Le Pennel szemben. A rendkívüli biztonsági intézkedé­sek közepette rendezett beiktatási ün­nepség mintegy háromszáz vendége előtt államfőként mondott első be­szédében Emmanuel Macron leszö­gezte, „semmiben nem enged azok­ból az ígéretekből, amelyeket a fran­ciáknak (a kampányban) tett”, s leg­főbb célja, hogy „visszaadja a fran­ciáknak a magukba vetett bizalmat”. „A munkát liberalizáljuk, a válla­latokat támogatjuk, minden kezde­ményezést ösztönzünk - mondta. - Európát, amelyre szükségünk van, újraalapítjuk és új lendületet adunk neki, mert megvéd minket és lehető­vé teszi, hogy az értékeinket hirdes­sük a világban” - tette hozzá Macron. Az új elnök név szerint megemlé­kezett az V. köztársaság valamennyi őt megelőző államfőjéről. Kiszivárgott értesülések szerint Macron ma nevezi ki az új minisz­terelnököt, délután pedig Berlinbe lá­togat, ahol Angela Merkel német kancellárral folytat tárgyalásokat. A francia-német motor újraindításának szándékára utal, hogy Macron kül­ügyi tanácsadójának Franciaország jelenlegi berlini nagykövetét, a 61 éves Philippe Etienne-t nevezte ki. A június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós választásra kampányok) kormányának tagjait várhatóan hol­nap nevezi meg. Közben Macron mozgalma, a Köztársaság lendület­ben megállapodásra jutott a centrista Francois Bayrou Modem pártjával a képviselői helyek elosztásáról a jú­niusi parlamenti választásokra. Tokió/Washington/Moszkva. Szombaton egy brit kiberbiztonsági szakértőnek sikerült leállítania a példátlan világméretű számítógépes támadást okozó zsarolóvírus további terjedését. Szakértők azonban újabb támadások veszélyére figyelmeztettek. Informatikai biztonsági szakértők szerint a pénteken kezdődött, példát­lan méretű támadást követően újab­bak következhetnek napokon, vagy heteken belül. Ráadásul a fertőzött gépeken kulcsfontosságú dokumen­tumokat zároló, s a zár feloldásáért pénzt követelő zsarolók ultimátuma ma lejár, a fejlesztőknek addig van idejük megpróbálni dekódolni a ví­rust. A támadás hétvégén volt, sok cég csak ma fog ráébredni arra, hogy gondok vannak az informatikai rend­szerével, ahol ugyanis beépült a ví­rus, ott a brit programozó ötlete már nem segít. A számítógépes támadássorozat 104 országot érintett, a legtöbb gép Oroszországban, Ukrajnában és Taj­vanon fertőződött meg, a legveszé­lyesebb helyzet pedig Nagy- Britanniában alakult ki, ahol az egészségügy 248 számítógépes rendszere közül 48-ba hatolt be a ví­rus, de szombat délutánra hat kivéte­lével az összes újra normálisan működött. Szakértők szerint a támadássoro­zatot úgynevezett ransomware vírus­sal követték el, amely láncfertőzést okozott az egymással összeköttetés­ben lévő számítógépes rendszerek­ben. A WannaCryként ismert zsaro­lóvírus továbbfejlesztett változata terjedhetett szét, amelynek készítői 300 vagy 600 dollárnak megfelelő összeget próbálnak kicsikarni a fel­használóktól a bitcoin nevű virtuális valutában, a rosszindulatú program által zárolt adatok hozzáférhetővé té­teléért. A felhasználók háttérképe megváltozik, egy visszaszámlálás je­lenik meg rajta azzal az időtartam­mal, ameddig a gép tulajdonosa kifi­zetheti a váltságdíjat, különben a kiberbűnözők törlik összes adatát. A magát Shadow Brokersnek ne­vező csoport az interneten tavaly óta terjeszti az amerikai Nemzetbizton­sági Ügynökségtől, az NSA-től ello­pott, Eternal Blue-ként ismert hac- kerprogramot. A mostani számítógé­pes támadássorozat elkövetői felte­hetően az NSA-kódokat felhasználva fejlesztették tovább a WannaCry ví­rust. A hackerek a Microsoft Win­dows operációs rendszerének sérülé­kenységét kihasználva intézték tá­madásukat. A hackerek megtámadták az orosz belügyminisztérium és az egészség- ügyi tárca oldalait, a Deutsche Bahn vasúttársaság gépeit, ami fennaka­dást okozott a vasúti forgalomban, az amerikai FedEx csomagküldő cég gépeit, több ázsiai országban, egyes kórházak, iskolák, egyetemek és tan­intézetek számítógépes rendszereit, de érintettek spanyol, portugál, brazil és argentin távközlési cégek is. (MTI) Korea megint provokál Peking/Moszkva/Tokió. Észak- Korea egy addig a típusát tekintve be nem azonosított ballisztikus rakétát indított tegnap reggel. A dél-koreai vezérkar szerint a ra­kéta az Eszak-Korea fővárosától, Phenjantól északnyugatra lévő Ku- szong térségéből szállt fel, és mint­egy 700 kilométert tett meg. A tokiói kormány ezt azzal az értesüléssel egészítette ki, hogy az eszköz 30 per­cig repült, majd belezuhant a Japán­tengerbe. A dél-koreai hírügynökség szerint ez sikernek tekinthető. Az amerikai fegyveres erők csendes-óceáni parancsnoksága sze­rint Eszak-Korea nem interkontinen­tális ballisztikus rakétát próbált ki. A rakéta az orosz területi vizektől 500 kilométerre zuhant le - közölte az orosz védelmi minisztérium. Kína mindenkit önmérsékletre in­tett az újabb észak-koreai rakétatesz­tet követően, és azt kérte, hogy senki se rontson a Koreai-félszigeten jelen­leg uralkodó feszült helyzeten. Donald Trump amerikai elnök az eddigieknél szigorúbb szankciókat helyezett kilátásba Észak-Koreával szemben. (MTI) Orbán Viktor Pekingben a Tienanmen téren megkoszorúzta a kommu­nisták hősi emlékművét. Majd olyan politikusokkal tárgyalt, mint Putyin, Erdogan és Lukasenka. (Fotó: MTI) Lassult a világméretű vírus terjedése

Next

/
Oldalképek
Tartalom