Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-13 / 109. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2017. május 13. | www.ujszo.com RÖVIDEN Macron hétfőn Berlinbe látogat Párizs. Berlinbe utazik bemutatkozó látogatásra Emmanuel Macron francia elnök hétfőn, beiktatása után egy nappal. Angela Merkel kancellár késő délután tárgyal majd az új francia államfővel, akit katonai tiszteletadással fogadnak. Macronnak a berlini lesz az első hivatalos útja elnökként. Az új francia elnök mindenekelőtt gazdasági kérdésekről tárgyal majd a német kormányfővel. Merkel a független, centrista jelölt megválasztása után rögtön jelezte, hogy Németország támogatja a francia gazdasági reformokat. (MTI) Több tucat brókert tartóztattak le Ankara. Az isztambuli tőzsde egykori alkalmazottai közül eddig 57 embert vettek őrizetbe annak gyanújával, hogy kapcsolatban álltak a hálózattal, amelyet Ankara a tavaly július 15-ei puccskísérletért felelőssé tesz. Az érintettek egy részét az incidens után menesztették munkahelyéről, míg egy másik része azt a By Lock nevű titkosított üzenetküldő alkalmazást használta, amelyet a puccsisták is az államcsínykísérlet előkészítésekor. A török vezetés azt állítja, hogy az Amerikában élő Fethul- lah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalma áll az összeesküvés hátterében. (MTI) Venezuela: mér 44 halálos áldozat Caracas. A venezuelai elnök azzal vádolta meg április eleje óta tüntető ellenzékét, hogy orvlövészeket vet be a civil lakosság ellen a demonstrációkon, amelyeknek egyes jelentések szerint már 44 halálos áldozatuk van. A hadseregtől több tucat tisztet bocsátottak el, ami arra utal, hogy megosztottság jelentkezett az államfőt támogató fegyveres erők soraiban. A Maduro- kormány stabilitása szempontjából kulcsfontosságú a 60 ezer fős hadsereg lojalitása. A katonaságot az államfő az elmúlt években különféle előnyökkel és juttatásokkal halmozta el, miközben az országban három számjegyű az infláció. (MTI) Bulgária befejezi a határkerítóst Szófia. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök harmadik kormánya befejezi a migránsok feltartóztatását célzó bolgár-török határkerítést, amelyből csak 21 km hiányzik - közölte Valentin Radev bolgár belügyminiszter. Az összesen 259 km hosszú határon, amely egyben az Európai Unió külső határa is, további 30 km-en hiányoznak a kerítéshez vezető utak. Az EU 160 millió eurót különített el Bulgária számára határvédelem jogcímén. Az unió legszegényebb országának számító Bulgáriában kb. 4500 migráns él fogadóközpontokban. (MTI) Macron a kormányán dolgozik Macron pártjába elképesztően sokan jelentkeztek, a jelöltek bő fele a civil szférából jött MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Emmanuel Macron megválasztott francia köztársasági elnöknek a La République en marche (A köztársaság lendületben) névre átkeresztelt politikai mozgalma nyilvánosságra hozta azoknak a névsorát, akik a párt színeiben indulhatnak a júniusi nemzetgyűlési választásokon. Az 577 képviselőjelölti helyre olyan sok pályázat érkezett, hogy egyelőre csak 428 jelöltet, 214 nőt és ugyanennyi férfit nevezett meg az illetékes bizottság, a jelentkezések elbírálása jövő szerdáig folytatódik. Minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnökét holnap iktatják be a hivatalába, s Macron várhatóan hétfőn megnevezi a miniszterelnökét és a kormányának tagjait, akik a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokig vezetik a kampánykormányt. Az alig éve alakult politikai mozgalom januárban pályázatot írt ki a képviselőjelölti helyekre, amelyekre közel 19 ezren nyújtottak be pályázatot. A párt a kétharmados elnökválasztási győzelmet követően a siker áldozata lett: további 1600-an pályáztak képviselőjelöltnek, a 10 tagú bizottság négy napja éjjel-nappal ülésezik, de eddig nem volt ideje minden jelentkezést elbírálnia. Egy választókörzetbe átlagosan 20-25 jelentkezés érkezett. A képviselőjelöltek 52 százalékuk a civil társadalomból érkezik és nem rendelkezik semmilyen politikai múlttal, a közélet erkölcsössé tétele érdekében valamennyien büntetlen előéletűek és családtagjaikat soha nem alkalmazták. A kiválasztott 428 jelölt 95%-a még soha nem járt a nemzetgyűlésben, 24-en voltak korábban szocialista színekben képviselők. Ajelöltek 93%-ának van állása, 2%-a álláskereső, 4%-a nyugdíjas és 1% diák, az átlagéletkoruk 46 év. Az internetes jelentkezéseket követően, amelyekhez részletes életrajzot kellett benyújtani, a kiválasztottaknak egy munkafelvételi beszélgetéshez hasonló 3-4 órás meghallgatáson kellett bemutatniuk, hogy mennyire ismerik a körzetüket politikailag, mennyire aktívak a helyi társadalmi életben, valamint alá kellett írniuk egy szerződést, miszerint magukénak vallják Macron mozgalmának programját. A hagyományos politikai pártberendezkedést Macron nagyarányú győzelme rakétaként robbantotta szét, s az új elnök nem titkolt célja, hogy megismételje a sikert a nemzetgyűlési választásokon, ahol a szocialisták és a jobbközép Köztársaságiak rovására kívánja megszerezni az abszolút többséget. Manuel Valis volt francia szocialista miniszterelnök (2014-2016) nem indulhat a júniusi nemzetgyűlési választásokon a La République en marche névre átkeresztelt politikai mozgalmának színeiben, de az államfő pártja nem állít vele szemben jelöltet. Trump megfenyegette az FBI leváltott igazgatóját A Szövetsógi Nyomozóiroda (FBI) ügyvezető igazgatója, Andrew McCabe szenátusi meghallgatásán azt ígérte, hogy elhárítja a Fehér Ház esetleges beavatkozási kísérleteit az Oroszországról folyó vizsgálatokba. Washington. A szenátus hírszerzési bizottsága előtti meghallgatáson McCabe biztosította a törvényhozókat, hogy azonnal informálja őket, ha a Fehér Ház megpróbálna beavatkozni az Oroszországról folyó vizsgálatokba. Az ügyvezető igazgató leszögezte: a Fehér Ház részéről eddig nem történt kísérlet a vizsgálat befolyásolására. Andrew McCabe közölte: a vizsgálat Comey elbocsátása után is zavartalanul folytatódik, az FBI-nak nincs szüksége további dokumentumokra és pénzügyi forrásokra. „Rendkívüli jelentőségűnek” nevezte a nyomozást, és ezzel ellentmondott a Fehér Háznak, amelynek szóvivőnője, Sarah Huckabee Sanders szerdán azt mondta: a nyomozás „valószínűleg az egyik legcsekélyebb” jelentőségű az FBI történetében. Az amerikai elnök lényegében megfenyegette James Comey-t, az FBI héten elbocsátott igazgatóját, óva intve őt a szivárogtatásoktól, s a média munkáját kifogásolva felvetette a fehér házi sajtóértekezletek berekesztésének lehetőségét is. „Comey, mielőtt szivárogtatni kezd a sajtónak, reménykedjen csak, hogy nem készültek felvételek a beszélgetéseinkről” - fogalmazott Twitter-bejegy- zésben az elnök. Donald Trump előtte egy inteijúban úgy fogalmazott, hogy „mindig is szándékában állt az FBI főnökének elbocsátása”. „Tudtam, hogy el fogom bocsátani, bármit is javasoljanak nekem. Ez egy fecsegő, egy szájhős” - minősítette az elnök James Comey volt FBI-igazgatót. Az elnök elmondta: korábban valóban megkérdezte a Szövetségi Nyomozóiroda igazgatójától, hogy az Oroszországgal kapcsolatos nyomozásnak ő is alanya-e, vagyis a vizsgálatok rá is kiteijednek-e. „Tudom, hogy engem nem vizsgálnak. Engem személyesen nem” - szögezte le Trump. Az interjúban hangsúlyozta: a döntést maga hozta meg, s nem kérte ki az igazságügyi minisztérium véleményét. Ugyanakkor szerdán Mike Pence alelnök azt állította, Trump elnök a minisztériummal konzultálva, Rod Rosenstein miniszterhelyettes tanácsára hozta meg döntését. Csütörtöki amerikai sajtóhírek, köztük a Politico című lap információi szerint Rosenstein a lemondását fontolgatja. A képviselőház hírszerzési bizottságának két vezető politikusa közleményben biztosította védelméről a Szövetségi Nyomozóirodát. A két politikus biztosítja, hogy az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatot „semmiféle módon ne akadályozzák meg és ne befolyásolják”. (MTI) CSSD: Babiš helyettese sem felel meg Durva merénylet Pakisztánban Hszi Csin-ping kínai államfő tegnap fogadta Miloš Zeman cseh elnököt, akire otthon ferde szemmel néz Bohuslav Sobotka kormányfő (TASR/AP) A Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) továbbra is azt követeli az államfőtől, hogy fogadja el Bohuslav Sobotka miniszterelnök javaslatát Andrej Babiš kormányfőhelyettes, pénzügyminiszter menesztésére. Prága. Miloš Zeman javaslatai a kormányválság megoldására, amelyek Sobotka leváltásával is számolnak, a ČSSD számára elfogadhatatlanok - döntött tegnap a párt vezetése. Bohuslav Sobotka azt mondta: indokai Babiš menesztésére nyomósak, a legfőbb indok az, hogy a pénzügyminiszter eddig nem tisztázta az adócsalás gyanúját, illetve azt, hogy saját érdekeire, politikai ellenfelei lejáratására használta fel a tulajdonában lévő médiát. „Releváns okokról van szó, a javaslat a Hradzs inban van, és elvárjuk, hogy a köztársasági elnök az alkotmány szerint jáijon el. Az elnök javaslatairól (a válság megoldásra) nem vitáztunk, azok a szociáldemokraták számára elfogadhatatlanok. Követeljük az általunk választott alkotmányos út betartását” - jelentette ki a szociáldemokrata miniszterelnök. Babiš a közszolgálati televízióban úgy nyilatkozott: felkészült arra, hogy meneszteni fogják a kormányból. Az ANO az új pénzügyminiszternek Babiš eddigi helyettesét, Alena Schillerovát szeretné javasolni. Sobotka ezt nem kívánta kommentálni, de Ľubomír Zaorálek külügyminiszter, pártalelnök azt mondta, Schillerová a ČSSD számára elfogadhatatlan. Andrej Babišt adócsalással és a tulajdonában lévő sajtóorgánumok saját politikai céljaira való törvénytelen felhasználásával gyanúsítják. Mindeközben az államfő Kínába utazott, vagyis a belpolitikai válság terén május 18-ig, hazaérkezéséig érdemi lépés nem lesz. (MTI, ú) K vett a. Legalább 25-en meghaltak és 35-en megsebesültek tegnap egy öngyilkos merényletben Pakisztán lázongó Belu- dzsisztán tartományában, a támadásban megsebesült a pakisztáni szenátus alelnöke is. A robbantás célpontja az alelnököt, Maulana Abdul Gafúr Hajdarit szállító konvoj lehetett. A hatóságok szerint az öngyilkos merénylő a konvoj mellett robbantotta fel magát a tartományi székhelytől, Kvettától 50 kilométerre található Masztungban. Hajdari soföije életét vesztette a támadásban. Egyelőre nem tudni, hogyan sikerült a merénylőnek megközelítenie a konvojt. Hajdari a Dzsamiat-i-Ulema-i- Iszlam jobboldali szunnita iszla- mista tömörülés tagja, amely részt vesz Navaz Sarif miniszterelnök koalíciós kormányának munkájában. Az Afganisztánnal és Iránnal határos Beludzsisz- tánban a tálibokon és az iszla- mistákon kívül több lázadócsoport tevékenykedik. (MTI) Francois Hollandé jelenlegi és Emmanuel Macron leendő francia elnök (Tasr/ap)
