Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-28 / 98. szám, péntek

www.ujszo.com | 2017. április 28. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 113 Agy-gép kapcsolatot épít a Facebook A Facebook vezére a gondolatainkban turkálna (Fotó: SITA) INDEX-HÍR Mark Zuckerberg szerint hamarosan elérhetjük azt a technológiai szintet, aminek segítségével közvetlenül megoszthatjuk egymással a gondolatainkat. Nem meglepő tehát, hogy a Facebook a gondolatolvasással kísérletezik, és ennek a bemutatásáról szélt a F8 konferencia egyik előadása. A Building 8-at tavaly áprilisban hozta létre a Facebook, azzal az ígé­rettel, hogy „a világ legjobb szak­embereit hozzuk össze, hogy olyan dolgokat hozzanak létre, amik lehe­tetlennek tűnnek, és új korszakot nyitnak”. Ennek egyik csúcstermé­ke lehet a közvetlen agy-gép kap­csolat. A Facebook szerint az agy másod­percenként terabájtnyi adatfeldol­gozást végez, ami nagyjából annyi, mintha 40 HD-minőségű mozifimlet streamelnénk. A gondolkodás se­bessége szinte összemérhetetlenül nagyobb, mint a beszédé, hiába utóbbi a leggyorsabb információát­vivő eszközünk. Zuckerberg szerint pont ez a legnagyobb akadálya a tu­domány fejlődésének. Egy okostelefonnal átlagosan kb. 20 szót tudunk leírni egy perc alatt, közel százat egy billentyűzettel. Re­gina Dugan, a Building 8 vezetője az előadásában elmondta, a cég terve az, hogy erre a 100 szóra a gondola­tunkkal is képesek legyünk. Már el is kezdték a fejlesztést, laboratóriumi körülmények között már nyolc szót sikerült így legépelni, amit az agy beszédközpontját figyelő szenzorok segítségével sikerült elérni. Az agyi aktivitás keltette jeleket az érzékelők továbbítják a számító­gépnek, ami azokat szöveges for­mává alakítja át. Ugyanúgy működik, mint az okostelefonokba épített beszédfelismerő rendszerek, csak ez nem a betáplált audioanya­got, hanem a neurális tevékenységet dolgozza fel. Azonban, mint minden hasonló esetnél, most is felmerülnek etikai és személyiségjogi kérdések. Valami­lyen szinten ugyanis ijesztő egy olyan technológia, ami képes az emberek gondolatait dekódolni. Dugan szerint nem kell emiatt ko­molyan aggódni, hisz például az emberek sokkal több képet csinál­nak annál, mint amennyit megosz­tanak, illetve a rendszer amúgy sem próbálna meg véletlen gondolatok értelmezni. Azonban a lehetőség benne van, és hiába építenének be egy kvázi „biz­tos el akarod küldeni ezt a gondola­tot” funkciót, attól még a gondola­tok egyszer már bekerültek egy rendszerbe, és ahogy a képeket ki le­het szivárogtatni, miért ne lehetne a gondolatokat is? Ráadásul a külön­böző kormányok és titkosszolgála­tok vérre mennek az olyan cégekkel is, mint például az Apple, ha adatok megszerzése a cél. Agyrákot okoz a sok mobiltelefonálás ÖSSZEFOGLALÓ 1 — «L Hl % Bár a tudományos életben jelenleg is zajlik a vita a témában, egy olasz bíró­ság a napokban történelminek számító ítéletet hozott, amikor kimondta, hogy agyrákot okoz a mobil (Képarchívum) Az 57 éves Roberto Romeo hosszú éveken át dolgozott olyan munkakörben, ahol sokat kellett telefonálnia, mielőtt 2010-ben pedig agydaganatot diagnosztizáltak nála. A tudományos világban óvatosan megközelített témában a bíróság meglehetősen határozottan foglalt állást - írja a hvg.hu. Bár a tudományos életben jelen­leg is zajlik a vita a témában, egy olasz bíróság a napokban történel­minek számító ítéletet hozott, ami­kor kimondta, hogy agyrákot okoz a mobil - számolt be róla az AFP hír- ügynökség. Az ügyben érintett 57 éves Rober­to Romeo 15 éven át dolgozott a Te­lecom Italia nevű telekommuniká­ciós cégnek, ahol saját bevallása szerint napi 3-4 órán át kellett tele­fonálnia - így tudta ugyanis tartani a kapcsolatot a kollégáival. A férfi egy idő után azt vette észre, hogy a jobb fülére már kevésbé hall. Egy 2010-ben elvégzett vizsgálat kimutatta, tumor nőtt az agyában, és bár szerencsére jóindulatú volt, az operáció miatt a jobb fülére teljesen elveszítette a hallását. Abíróság a 23 százalékos egészségkárosodására havi 535 dolláros rokkantsági nyugdíjat ítélt meg, amit az olasz nemzeti biztosítótársaságnak, az INAIL-nek kell kifizetni. A bíró szerint ugyanis a tumor a munkája miatt alakult ki. Bár a döntés alapján egyértelmű lehet az összefüggés, a tudományos élet a bíróhoz képest jóval árnyal­tabban látja a helyzetet. Míg a WHO 2011-ben úgy látta, valóban rákot okozhat a mobiltelefon, a patkány­kísérletek után pedig hasonló meg­állapításra jutott egy kutatás, ez utóbbi esetében maguk a szakembe­rek is úgy látják, további kutatások­ra van szükség a témában. (hvg.hu) Gyorsabb, olcsóbb lesz a jövő ruhaszárítója INDEX-HlR Világszerte sok millió eurónyi összeget költ el áramra az emberi­ség, hogy gépek szárítsák meg a ki­mosott ruhákat. A szárítógépek meleg levegővel dolgoznak, ám van ennél jóval hatékonyabb módszer is. Az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium kutatói kifejlesztet­tek egy ultrahangos szárítót, és eb­ben nemcsak sokkal olcsóbban, de még gyorsabban is száradnak a ru­hák. Az ultrahangos módszer 5- ször energiahatékonyabb, mint a meleg levegős módszer, ráadásul egy közepes adag ruhát 20 perc alatt megszárít. Az újfajta szárító gyakorlatilag kirázza a vizet a tex­tilből. A módszer kevesebb szösszel jár, és kisebb a veszélye a színek kifakulásának. A General Electric és az ameri­kai energiaügyi minisztérium kö­zös fejlesztőcsapata két éven át dolgozott a technológia kifejlesz­tésén, és 880 000 dollárt költöttek a projektre. Persze nem ez hatá­rozza meg a berendezések árát, de ezért jó volna tudni, legalább nagyságrendileg, hogy mennyibe kerül majd egy ilyen hipermodern szárító. Ehhez viszont előbb túl kell lépni a prototípuson, és le kell tenni egy gyártási tervet, ami valószínűleg csak a következő években fog megtörténni. Egy közepes adag ruhát 20 perc alatt megszárít. Az újfajta szárító gya­korlatilag kirázza a vizet a textilből. (Képarchívum) Biometrikus kártyákat tesztel a MasterCard ÖSSZEFOGLALÓ Egy korábban már beharango­zott projektet léptetett új fázisba a MasterCard: bejelentették, hogy az új típusú, ujjlenyomat-olvasóval ellátott bankkártyáik tesztjét meg­kezdték Dél-Afrikában egy üzlet­lánc boltjaiban és egy pénzintézet bankfiókjaiban, és hamarosan ha­sonló teszteket indítanak Európá­ban és Ázsiában is. Ha minden jól megy, e kártyák forgalmazását az Egyesült Államokban a jövő év elején meg is kezdik. Á kártya tartalmaz egy kis méretű ujjlenyomat-olvasót, és maximum két ujjlenyomatot ké­pes a csipen tárolni. Ha a felhasz­náló igényel majd egy ilyen kár­tyát, akkor első lépésként a bank­ban vagy egy kijelölt központban rögzítik az ujjlenyomatát (a Mas- terCardnál már dolgoznak egy megoldáson, hogy a regisztrációt otthonról is meg lehessen tenni), majd ennek digitális, titkosított változatát eltárolják a kártya EMV-csipjén. Az ügyfél két kü­lönböző ujjlenyomatot rögzíthet, de csak a sajátjait, a társhasználat nem lesz megengedett. Amikor valaki behelyezi a kár­tyát egy ezzel a technológiával kompatibilis csipolvasó fizetési terminálba, közben ujját ujjlenyomat-olvasóra illeszti, így azonosítja magát és engedélyezi a tranzakciót - vagyis nincs szükség PIN-kód vagy aláírás megadására, a kártya pedig a szenzor kivételé­vel pont olyan, pont akkora, mint a jelenleg használt eszközök. A MasterCard azért vezeti be az új megoldást, mivel az szerintük egyrészt egyszerűbb használatot biztosít, másrészt egy újabb biz­tonsági réteget jelent, ha esetleg ellopnák a kártyát. (MTI) Kód helyett az ujjlenyomat azonosításával engedélyezhetjük a tranzak­ciót (Fotó: MasterCard)

Next

/
Oldalképek
Tartalom