Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám, szombat

www.ujszo.com | 2017. április 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egy délibáb nyomában A csütörtöki szavazás egy pillanatra visszaadhatta az emberek hitét SZALAY ZOLTÁN ~W" r # hitte volna, hogy ~m ilyet is leírhatunk I 2017-ben, de a szlovákiai demok­ratikus parlamenti pártok politikusai végre józan döntést hoztak. 124 képviselő támogatta a kilencvenes évek maffiaállamával való leszámo­lást. Néhány héttel ezelőtt még telje­sen valószínűtlennek látszott, hogy erre sor kerülhet. Most egy sziszifu­szinak tűnő küzdelemben értek el kulcsfontosságú előrelépést. A fo­lyamat még így is nehézkes, végle­gesen csak május végére derül ki, valóban megszűnnek-e a mečiari amnesztiák. Ezek után dől el, folytatódhatnak-e azok a büntetőjogi eljárások, amelyek az amnesztiák kihirdetése miatt szakadtak félbe. Odáig, hogy a kilencvenes évek po­litikai bűnözői közül bárki is rács mögé kerüljön, még rettenetesen hosszú út vezet. Mi történhet? Kicsi a valószínűsé­ge, hogy ezek után ne találtatna 90 képviselő az amnesztiák eltörléséről szóló határozathoz. Az már valószí­nűbb, hogy az Alkotmánybíróságon megtörik ez a mostani lendület. Jelen pillanatban nehezen elképzelhető, hogy az alkotmánybírók rábólinta­nak a határozatra: valószínűbb, hogy nem hoznak döntést, ahogy ezt már több hasonló, politikailag kényes ügyben tették. Nem lepődnénk meg, ha megpróbálnák elkenni a dolgot: a 60 nap leteltével így a parlament ha­tározata érvényes maradna. Ez eset­ben az igazságszolgáltatásé lesz a következő kulcsszerep: Michal Ser­bin korábbi ügyész épp egy hete megjelent inteijúnkban mondta: a vádirat kész, csak elő kell venni a fi­ókból. Bátor ügyészekre és bírókra lesz szükség, hogy az egész mostani politikai felhajtás valódi értelmet nyerjen. És felelős állampolgári ki­állásra, hogy az ügy ne vesszen el az igazságszolgáltatás labirintusában. A csütörtöki parlamenti szavazás egy röpke pillanatra visszaadhatta a hitet az embereknek: van olyan fon­tos ügy, amely mögé odaáll az egész demokratikus politikai spektrum. Egészen bizarr pillanatoknak lehet­tünk tanúi, amikor Sulik és Matovič még meg is dicsérte a koalíciós ve­zetőket rugalmasságukért. Ez talán azt mutatja, nem teljesen reményte­len a hazai demokrácia helyzete. Egy másik fontos tanulsága a csü­törtöki szavazásnak, hogy a parla­mentben ülő fasiszták ismét levizs­gáztak felelősségtudatból. Ismét megmutatták, képtelenek józanul mérlegelni, és nem fontos nekik az ország demokratikus rendje. Az is kiderül hamarosan, Robert Fico mennyire gondolta komolyan a mečiari örökség felszámolását. Még mindig megteheti ugyanis, hogy az amnesztiák eltörlését fényes politikai sikerként könyvelje el, ugyanakkor a háttérben biztosítsa, hogy senkinek ne essen bántódása a maffiaállam bűnözői közül. A valódi siker és po­litikai eredmény az lesz, ha megszü­letnek az első bírósági ítéletek. De ez még most is délibábnak tűnik. A színház határai BEKE ZSOLT N em minősül újdonságnak annak megállapítása, hogy már csak az elva­kultak hisznek abban, hogy a határ túloldalán nemzetépítés folyik. Ferge Zsuzsa szociológus mondja, hogy Magyarországon a rendszerváltás után egyetlen párt je­lentkezett átfogó tervvel a szociális politika terén, és ez nem volt más, mint a 2010 utáni Fidesz. Csakhogy ez nem az alsóbb és egyre süllyedő rétegek felemelését célozta, hanem a hierarchia fenntartását, sőt, a társa­dalmi olló tágabbra nyitását. A hie­rarchia őrzése klasszikus konzervatív gondolat, azonban az Orbán-rezsim mindezt felettébb erőszakos módon vitte át a gyakorlatba, aminek az olló nyitása is az egyik oka, vagy éppen következménye volt. Mindeközben pedig mintha régi módon a nemzet alatt a nemességet értené, egy újkori feudális réteg kialakítását vitte vég­hez. A művelet során az elitet is meg­próbálta átalakítani, mind összetéte­lét, mind minőségét tekintve. Feuda- lista terve sajnos az elit teljes spekt­rumát érinti, hiszen annakjó esetben határozott véleménye van az antide­mokratikus intézkedésekről. Nem csupán az ún. rendszerváltó elit ellen lép fel, amely egyes vélemények szerint túloz, amikor a politikába va­ló közvetlen beleszólás jogát vindi­kálja magának. Hanem azok ellen is, akik nem szeretnének beleszólni semmibe - elég, ha a nemzeti jelző hiányzik jellemzésükből. Vagy épp olyan emberrel/intézménnyel állnak kapcsolatban, aki/ami nem illethető ezzel a jelzővel. Jó példa a Közép- Európai Egyetem (CEU), amely egy hónapja még nem engedett területén kormányellenes vitát folytatni a Mo­mentum Mozgalomnak, mára pedig a megszűnés szélére került. Az elit átformálása elől a kultúra sem menekül. Az orbáni gépezet a feje tetejére állítja annak minden szegmensét. Legutóbb Jordán Tamás esete jelezte a rendszer gátlástalan­ságát. Jordánt egyetlen pályázóként nem választották meg az általa létre­hozott szombathelyi Weöres Sándor Színház élére, hiába állt ki mellette a város színház iránt érdeklődő lako­sainak többsége, illetve a szakma legjava, élükön a nemzet színészei­vel. Később, kegyet gyakorolva, egy évre megbízottként meghagyták funkciójában. A direktor szakmai alázatát, elszántságát és kitartását bi­zonyítja, hogy ilyen körülmények között is folytatja munkáját. Mégis van lejjebb. Szombathely alpolgár­mestere a városi képviselői-testület ülésén Jordán koráról nem éppen szalonképesen beszélve azt mondta, hogy képes volt két Alföldi-előadás közt elmenni Kálmán Olgához a Hírtévébe. Aki még nem tudta volna, hogy miért is kell mennie, ezek után a markerek után ráérez. Mindamellett a színház munkáját a jogi, kulturális, sport és civil ügyekkel foglalkozó bizottság fogja szakmailag ellen­őrizni ajövőben. Létezni lehet ilyen körülmények között is, ha úgy adódik. Élni... „Felülete fényesebb, világosabb, sósabb" LAJOS P. JÁNOS komoly csinnadrattával bemutatott élelmiszervizsgálat eredményei ellenére kipukkadni látszik a nagy élelmi- szerbotrány-lufi. Meglepő lenne, ha a V4-ek a magyar földművelésügyi minisztérium vizsgálatának eredményével a zsebükben Brüsszelben rárúgnák az Európai Bizottságra az ajtót, és vállalva, hogy kinevettetik magukat, követelnék, hogy a kréker ugyan­olyan hólyagos legyen Magyarországon is, mint Belgiumban. Ugyan Fazekas Sándor miniszter azt állította, hogy „kettős mérce” működik a multiknál, Magyarországra silányabb minőségű élelmiszert szállítanak vagy helyben silányabb minőséget gyártanak, az általa készíttetett vizs­gálat eredménye nem ezt bizonyítja, vagy legalábbis a különbség nem akkora, mint ahogyan azt ő beállította. Feltehetően arra számított, hogy a vizsgálat eredményeit már senki nem olvassa el, különben nem tette volna fel a Nébih honlapjára. Mit vizsgáltak? 96 termékpárt, ebből 51 párnak teljesen azonos volt az összetétele, 25 azonos márkájú és külső megjelenésű volt, 20 pedig csak hasonló, vagyis a márka és az összetétel sem volt azonos. Mire jutottak? Például arra, hogy a cseh Közel jobb, mint a magyar. Meglepő módon ugyanis azonos terméknek vették a Popovicében gyár­tott 4,8 százalékos alkoholtartalmú Közel sört a Magyarországon, a Dreher által gyártott 4 százalék alkoholtartalmú Közeliek Az összete­vőkben ugyan nem találtak különbséget, de azt a megdöbbentő „érzék­szervi különbséget” fedezték fel, hogy a cseh sör, jobb minőségű”. Aki ezért megharagszik a Közeire, annak javaslom, hogy igyon Heineként, amin ugyan vörös csillag van, de a magyar földművelésügyi minisztéri­um szerint is ugyanolyan Ausztriában, mint Magyarországon. A sokat emlegetett Nutella sem rosszabb Magyarországon, mint a só­goroknál vagy Olaszországban. Az osztrák és a magyar termék közt nem találtak különbséget sem összetevők, sem íz tekintetében, az olasz azon­ban „világosabb és lágyabb”, ellenben a magyar sötétebb. 25 olyan terméket találtak, amelyek esetében maga a gyártó ismeri el, hogy eltérő az összetételük. Ilyen például a német és a bolgár Milka tej­csokoládé. A kakaótartalom és egyéb fontos alapanyagok esetében ugyan nincs különbség, de a bolgár a szójalecitin mellett még egy emul- geálószert is tartalmaz, és világosabb, kevésbé krémeš. Ezzel szemben a belga TUC sós kréker (Kräcker) nem tartalmaz napraforgólecitint, míg a magyar igen, a belga „felülete kevésbé érdes és hólyagos, sötétebb, ke­vésbé sós”, viszont a magyar „felülete fényesebb, világosabb, sósabb”. A meglehetősen nevetséges példákat még tovább sorolhatnám, de ezek a különbségek csak arra jók, hogy egy összesített táblázatban ki­mutathassák, hogy hány termékben találtak különbséget. Az ugyanis jól hangzik, hogy az 51 azonos termékből 27 esetében érzékszervi különb­séget találtak. Csak valaki utána ne nézzen, hogy milyen különbséget. FIGYELŐ Orbán Viktor a „Soros-egyetemről" A „Soros-egyetem” jövője az amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik - mondta Or­bán Viktor magyar miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Emlékeztetett: az Oktatási Hivatal vizsgálata megál­lapította, hogy több külföldi egye­tem is szabálytalanul működik, köztük Soros György egyeteme is. Hiába milliárdos valaki, Magyar- országon nem állhat a törvények fölött, ennek az intézménynek is be kell tartania a jogszabályokat - hangoztatta, hozzátéve: „a csalás az csalás, akárki is követi el. Ma­gyarország egy olyan ország, amely a tudást támogatja, de a csa­lást nem tűri el”. Az egyetem erre az állításra máris reagált, hangsú­lyozva: „A CEU teljes mértékben visszautasítja a miniszterelnök azon hamis állítását, hogy a CEU csalást követ el.” Arra a kérdésre, hogy szerinte fél- egy év múlva is lesz-e Közép­európai Egyetem (CEU) Magyar- országon, Orbán azt válaszolta: ez az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson és megállapo­dáson múlik. Megjegyezte, előze­tesen nem keresték meg az ameri­kai kormányt az ügyben. A parla­ment előtt fekvő törvénymódosí­tási javaslatra utalva jelezte, egy külföldi egyetem magyarországi működéséhez kormányközi meg­állapodást kell kötni. Arra a felve­tésre, hogy a CEU-val is tárgyal­nak-e, Orbán azt felelte: a CEU- nak csak be kell tartania a törvé­nyeket, „velük nem kell tárgyal­nunk, mert - lehet, hogy szeretnék, de - most még nem ők az amerikai kormány”. A miniszterelnök ki­emelte: a magyar egyetemeknek igazán van sérelmeznivalójuk, mert a tisztázatlan jogi állapot mi­atti helyzet nem fair. Egy magyar egyetem ugyanis egy diplomát, egy magyart ad ki, ehhez képest „van egy egyetem, amelyik Magyaror­szágon működik, és kiad két dip­lomák egy magyart meg egy ame­rikait” —fejtette ki, úgy értékelve, hogy ez a magyar egyetemekkel szemben nem méltányos, mivel az intézmények között verseny van, és „felfoghatatlan, hogy miért kel­lene nekünk a saját egyetemeinket hátrányba hozni”, és igazságtalan előnyt biztosítani külföldieknek. A CEU-ra többek között azért nehéz bekerülni és jelentkeznek oda annyian a világ minden részéről, mert vannak szakok, melyek után valóban két országban akkreditált diploma jár. Hogy ez miért okozna kárt a többi magyar egyetemnek, az rejtély. (MTI, 444.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom