Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám, szombat

KULTÚRA 8 2017. április 1.1 www.ujszo.com Bélyegeken a letűnt kor Az ipolyszécsénykei születésű Cziglényi Ádám munkásságát mutatja be tárlat Pozsonyban Cziglényi az alkalmazott grafika több területén alkotott: ismertek plakátjai - köztük jó néhány filmplakát (Képarchívum) RÖVIDEN Karol Gott-kiállítást terveznek Prágában Prága. Karéi Gott énekesi karri­erének hat évtizedét mutatja be az a nagyszabású kiállítás, amelyet az idén rendeznek Prágában. Er­ről a napokban egyezett meg Karéi Gott és Richard Fuxa, a Big Media ügynökség és alapít­vány igazgatója. A helyszínt és az időpontot egyelőre nem hoz­ták nyilvánosságra. A Big Media szervezte 2013-ban Ivan Lendl világhírű cseh származású ame­rikai teniszező tulajdonában lévő Alfons Mucha-plakátok prágai kiállítását is. Ez adta az ötletet a Gott-kiállításhoz. A szervezők azt ígérik, hogy olyan szellemben és stílusban készítik elő, amilyen­ben David Bowie vagy a Rolling Stones hasonló kiállításait láthat­ta korábban a közönség. A 77 éves Karéi Gott évtizedek óta a legnépszerűbb cseh énekes, de nagy népszerűségnek örvend Németországban és Ausztriában is. Eladott lemezeinek száma mintegy 20 millió. (MTI) Batgirl saját filmet kap Los Angeles. Egyenjogúságot teremtene a denevérember- univerzumban Joss Whedon, a Bosszúállók rendezője: először készítene önálló filmet Batgirl főszereplésével. A Variety és a Hollywood Reporter amerikai magazinok szerint Whedon a film szerzőjeként, producereként és rendezőjeként tárgyal a pro­jektről a Warner Bros. stúdióval. Batgirl alakja először az 1960-as években tűnt fel a képregények­ben. Filmvásznon Alicia Silver- stone alakította egy kisebb sze­repben 1997-ben a Batman és Robin című filmben, ahol a fő­hőst, Batmant George Clooney játszotta. (MTI) TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Csemadok székházának Rákosi Ernő Termében április 21-ig láthatá a Cziglényi Adám bélyeg­tervező-grafikusművész munkásságát bemutató Bélyegkép című kiállítás. Cziglényi Adám Ipolyszécsény- kén született 1909-ben, és Budapes­ten hunyt el 1998-ban. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, Aba Novák Vilmos és Stein János voltak a mesterei. 1935-ben szerzett diplomát, és pár évig tanított js a fő­iskolán. A felszabadulás után ő lett Magyarországon az egyik legkere­settebb plakát- és bélyegtervező, ne­véhez fűződik a magyar bélyeg fény­kora. Közel 250 magyar és 1000 kül­földi bélyeget tervezett. Tehetsége korán megmutatkozott. Egy interjúban nyilatkozta, hogy míg mások az iskolában még csak az Az űrrepülés emlékbélyege első betűkkel bajlódtak, ő már ak- varelleket festett. „Nem mondha­tom, hogy tudatosan készültem a pá­lyára. Édesapám, aki igazgatótanár volt, látta meg, hogy van bennem valami. O ösztönzött, irányított a fő­iskola felé”. Első postabélyeg-sorozatát 1938- ban tervezte, a Debreceni Reformá­tus Kollégium évfordulójára. Már ez nevet szerezett számára. Kliment Éva, a Cziglényi-hagyaték ápolója, a tervező munkásságának kutatója a kiállításmegnyitón elmondta, hogy Cziglényi bélyegtervezőként a sport és a technika témakörében dolgozott a legszívesebben. Portrét is szeretett rajzolni - e sorozatai közül a Puskin- blokk és a Liszt-blokk a legismer­tebb, nemkülönben az Űrrepülés em­lékbélyege, amely a szovjet-magyar közös űrrepülés alkalmából jelent meg, Farkas Bertalan portréjával. Az autó vagy a léghajó történeté­nek, az űrkutatás eredményeinek, eseményeinek a bemutatásához, a technikai eszközök ábrázolásához nem elég a művészi fantázia, elen­gedhetetlen a hiteles, pontos ábrá­zolás is - tudta ezt Cziglényi Adám, ezért lettek sikeresek a bélyegei. Sportbélyegeiről is elmondható ugyanez, közülük is kiemelkedik a tenisz történetéről készített soroza­ta. Kliment Éva úgy fogalmazott, hogy „sportbélyegei olyanok, mint­ha egy mozdulatsort megörökítő filmszalag egyik kockáját hirtelen kimerevítenék.” Cziglényi művészetéből kiemel­kedik az- 1974-es Stockholmia bé­lyeg, nemcsak azért, mert kápráza­tosán elegáns kéket választott alap­színéül, hanem azért is, mert ehhez - saját találmányként - új technikai el­járást alkalmazott, az aranylemezes fólianyomást. A Stockholmia nem véletlenül nyerte el annak idején Az év legszebb bélyege díjat. Cziglényi jelentős elismerésben részesült kül­földön is: Salvador számára pompá­zatos virágsorozatot készített, ame­lyet az újságírók akkor a világ leg­szebb virágbélyegének minősítettek. Az alkalmazott grafika más terü­letein is alkotott Cziglényi Ádám, ismertek plakátjai — köztük több filmplakát, néhány reprodukció Po­zsonyban is látható -, de prospektu­sokat és tankönyveket is illusztrált. Cziglényi bélyegei, plakátjai fon­tos lenyomatai a kornak, amelyben alkotott, ilyen szempontból is hasz­nos végigböngészni a pozsonyi kiál­lítás paneljein feldolgozott (fotózott, szövegekkel ellátott) anyagot. Shakespeare plakáton és activityben KISS KRISZTINA Komárom. A Szentivánéji álmodozók, vagyis a komáromi Selye János Gimnázium csa­pata nyerte meg a Shakes­peare nyomában című szín­háztörténeti vetélkedőt. A második helyen a Marianum Jú­lia kapu lett nevű csapata végzett, a harmadik pedig a Buborékok lett a pozsonyi Duna utcai gimnáziumból. A vetélkedőt a Komáromi Jókai Színház a Marianum Egyházi Isko­laközponttal együttműködve 2016 novemberében hirdette meg közép- iskolás diákoknak. Döntőjét tegnap rendezték a Komáromi Jókai Szín­házban, ahol kilenc háromtagú csapat mérte össze tudását. Mivel a Jókai Színház a közelmúlt­ban mutatta be a Rómeó és Júliát, a kassai Thália Színház pedig eredeti tervei szerint a Szentivánéji álommal zárta volna az évadot (a premier el­marad), ez a két mű alkotta a felada­tok gerincét. A csapatok előre elké­szített házi feladatokkal érkeztek a döntőre: „Elsőként a Rómeó és Júlián belüli gyilkosságokat kellett egy rendőrségi tudósításban megírnunk. A második házi feladat egy napló volt, a főszereplők valamelyikének szem­szögéből. Ezenkívül a Szentivánéji álom mesterembereinek színdarab­jához kellett plakátot készítenünk, úgy, hogy beleéljük magunkat a sze­replők helyzetébe. A mi kedvencünk a plakátkészítés volt” - mesélték a Horatrio csapat tagjai, akik a győri Czuczor Gergely Benczés Gimnázi­umból érkeztek. A lányok azért je­lentkeztek a vetélkedőre, mert érdek­li őket Shakespeare munkássága. A döntőben a versenyzők bemu­tatták otthon elkészített projektjeiket, majd további megmérettetések vár­tak rájuk. A klasszikus kitöltős fel­adatlapok mellett olyan játékos szá­mokban is megmutathatták kreativi­tásukat, mint például az activity - ki­fejezetten Shakespeare műveinek hangolva. A tesztek sem csak a lexi­kális tudást mérték fel, hanem szabad asszociációs képességüket is próbára tették. A kilenc csapat teljesítményét Czajlik József, a kassai Thália igaz­gatója, Tóth Tibor, a Jókai Színház igazgatója és Hizsnyan Géza színi- kritikus zsűrizte. Tóth Tibor zárszó­ként egyebek mellett arról beszélt: azért is örül ennek a kezdeményezés­nek, mert azokat a fiatalokat látja ma­ga előtt, akik valószínűleg a jövőben is kapcsolatban lesznek a színházzal. Tóth Gábor, a Marianum fizikata­nára, amatőrszínházi rendező (egy­ben a vetélkedő házigazdája) el­mondta, hogy az egyházi iskolaköz­pont tantestületében több színházra­jongó is akad, ezért keresték meg ősszel a Komáromi Jókai Színházat egy színháztörténeti vetélkedő ötle­tével. „A szervezés közben a színház képviselte a művészi szempontokat, mi pedig a tanárokkal a realitás tala­ján maradva szerettük volna figye­lembe venni, mi az, ami még vállal­ható egy középiskolás számára. A Shakespeare-téma azért is hálás, mert a diákoknak érettségi tétel. A tan­anyaghoz viszont sokat kellett hoz­zátanulniuk, kötött fordításban több­ször is el kellett olvasniuk a két művet, és kaptak a kortörténetből és Shakes­peare életéből is irodalmat.” A peda­gógus hozzátette, a versenyt szeret­nék majd évről évre megrendezni, lehetőség szerint mindig egy-egy olyan témát választva, amely köthe­tő a hazai magyar színházak adott évadához, programjához. Játékos, kreatív feladatok is voltak a döntőben (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom