Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-28 / 98. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2017. április 28. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Folytatódó török letartóztatások Trump méretes adólefaragása Az amerikai kormányzat Észak-Koreával szemben a szankciók további szigorítására készül Isztambul. Csaknem tízezer újabb rendőrt függesztettek fel a munkavégzés alól Törökországban a tavalyi puccskísérlet kapcsán, emellett több mint ezer embert letartóztatott a rendőrség az országos razzia során. A 9103 rendőr felfüggesztését azzal indokolták a török hatóságok, hogy az érintettek gyaníthatóan kapcsolatban álltak F etullah Gülen- nel, az USA-ban száműzetésben élő török hitszónokkal, akit Ankara a puccs kitervelésével vádol. A tavaly júliusi államcsíny- kísérlet következményeképpen Törökországban eddig már 40 ezer embert tartóztattak le, 120 ezret pedig felfüggesztettek a munkavégzés alól a legkülönbözőbb területeken: a rendőrségnél, a hadseregnél, továbbá a tanárok és a bírák körében. (MTI) Gázai övezet: palesztin belharc Jeruzsálem. Mahmúd Abbász palesztin elnök azonnali hatállyal befagyasztotta a Gázai övezet villanyáramköltségeinek kifizetését Izraelnek. A Palesztin Hatóság (PH) értesítette a kifizetések felfüggesztéséről az izraeli kormány palesztin területekkel kapcsolatos tevékenységét felügyelő Joáv Mordeháj tábornokot. A PH, illetve Abbász és a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász, ill. annak új vezetője, Jahíje Szinuár közötti hatalmi harc vezetett a döntéshez. Abbász azért folyamodott ehhez, hogy a Hamászt választás elé állítsa: vagy teljesen vállalja a felelősséget az általa uralt területért, vagy visszaadja annak irányítását a mérsékeltebb Palesztin Hatóságnak. (MTI) Londoni parlament: kések voltak nála London. Őrizetbe vettek a londoni parlament épületének közelében egy embert, akinél késeket találtak. A helyszínen egy barna hátizsák, mellette két kés volt látható a földön. A Scotland Yard közölte, hogy sérülés nem történt. A rendőrség szerint „kisebb, ellenőrzés alatt tartott incidensről” van szó. Az illetőt fegyverként is használható eszköz birtoklása és terrorcselekményre tett előkészületek gyanújával vették őrizetbe. (MTI) Orosz kómhajó süllyedt el Ankara. Összeütközött egy orosz hadihajó és egy élő állatokat szállító hajó a Fekete-tenger török felségvizem, a Boszporusz északi végénél található Kumköy közelében. A kémfeladatokat ellátó orosz hajó elsüllyedt, de 78 főnyi legénységét a parti őrség kimentette. A másik, togói zászló alatt közlekedő 81 méter hosszú hajónak az orrában keletkezett kisebb kár, így folytathatja útját Romániából Jordániába 8800 birkából álló rakományával. Az ütközés feltehetően a sűrű köd miatt következett be. (MTi,ct24) A tőzsdék üdvözölték az amerikai társasági adó tervezett csökkentését itasr/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Széles körű adóreformtervet jelentett be a Fehér Ház. Az amerikai kormányzat erőteljesebb lépésekre készül Észak- Koreával szemben - közölte Donald Trump amerikai elnök. Steven Mnuchin pénzügyminiszter hangsúlyozta, az adórendszer átalakításának célja - az egyszerűsítés mellett - az államadósság csökkentése, a gazdasági növekedés beindítása és a munkahelyteremtés. Gary Cohn, Trump elnök gazdasági tanácsadó bizottságának vezetője pedig leszögezte: az adóreformmal „az amerikai történelem legnagyobb arányú adócsökkentése” várható. Az egyelőre csak nagy vonalakban felvázolt adóreform tervezetének lényeges eleme a személyi adók kategóriái (az adósávok) számának csökkentése, valamint a vállalati adók nagyarányú csökkentése. A személyi adóknál hét adósáv helyett várhatóan három lesz. A tervezet csökkenteni javasolja a vállalati társasági adó kulcsát, mégpedig 35%-osról 15%-osra. Egyszeri adóval tervezik ösztönözni az adóreform kidolgozói azt is, hogy az amerikai vállalatok a külföldön, elsősorban offshore cégekben tartott javaikat hazahozzák. Az adóreform tervét a Fehér Háznak a kongresszus elé kell terjesztenie, így akár még jelentős módosítások is várhatóak. Washington egyelőre marad az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót tömörítő Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményben (NAFTA) - közölte az amerikai elnök, amikor telefonbeszélgetést folytatott a másik két érintett ország vezetőjével. A bejelentés némi meglepetést okozott, mivel alig néhány órával korábban több kormányzati forrás épp az ellenkezőjéről beszélt. A Trump-adminisztráció a múlt hónapban már a kongresszus elé terjesztette az 1992-ben aláírt és két évvel később életbe lépett NAFTA újratárgyalásának tervezetét. Az amerikai kormányzat Észak- Koreával szemben a szankciók szigorítására és erőteljesebb diplomáciai erőfeszítésekre készül - jelentette be Donald Trump elnök, miután fogadta a Fehér Házban a szenátus mind a száz tagját. A maga nemében egyedülálló, az amerikai sajtóban különlegesnek minősített találkozón a republikánus és a demokrata párti szenátorok tájékoztatást kaptak az Észak-Koreával kapcsolatos fejleményekről és az amerikai kormányzati tervekről. A találkozó után Rex Tillerson külügyminiszter, James Mattis védelmi miniszter és Dan Coats, az Országos Hírszerzési Igazgatóság vezetője közös közleményt adott ki, amelyben leszögezte: „az Egyesült Államok célja a Koreai-félszigeten a stabilitás és az atomfegyverektől mentes övezet megteremtése békés úton”. Elhangzott, a Dél-Koreába telepített THA- AD rakétavédelmi rendszerrel „észhez téríteni és nem térdre kényszeríteni” szeretnék az észak-koreai vezetőket. Le Pen súlyos kárt okoz Tapogatózás a brexitről A Európai Parlament (EP) közel 5 millió euróra becsüli azt a kárt, amelyet a radikális jobboldali, francia Nemzeti Front okozott azzal, hogy uniós forrásokból, asszisztensi szerződésekkel álcázva fizette ki 2012 és 2017 között a hazai alkalmazottait, akik viszont az EP-ben nem vógeztek munkát. Párizs. Az Európai Parlament 2015 szeptemberében még csak 1,9 millió euróra becsülte a teljes károkozást. A héten a Brüsszel által átadott anyagban 17 EP-képviselő érintett, köztük Marine Le Pen pártelnök, a francia elnökválasztás május 7-i 2. fordulójának egyik jelöltje is. Az Európai Parlament egyébként már korábban megindított egy eljárást, amelyben 1,1 millió eurót követel vissza hat nemzeti frontos képviselőtől, közöttük 340 ezer eurót Le Pentől, aki bíróságon vitatja az eljárás törvényes jellegét. A francia hatóságok azt vizsgálják, hogy a radikális jobboldali párt kiépített-e egy rendszert, amelyen keresztül az uniós forrásokat átcsatomázták a pártalkalmazottak fizetésének fedezésére, azaz illegális pártfinanszírozásról van-e szó. Le Pen kabinetfőnöke, Catherine Griset ellen február 22-én emeltek vádat. Azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2016 között az EP-ben vett fel asszisztensi fizetést, holott ezalatt valójában Franciaországban töltött be tisztséget a pártjában. Marine Le Pen korábban több ízben is hangoztatta, hogy nem jelenik meg a párizsi ügyészség idézésén a fiktív európai uniós szerződések ügyében. (MTI) London. Jean-Claude Juncker- rel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt Theresa May brit miniszterelnök; jelen volt Michel Bamier, a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások uniós munkacsoportjának vezetője is. May a „konstruktív” megbeszélésen megerősítette, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnése után is „mély, különleges partneri viszont” kíván fenntartani az Európai Unióval. A brit miniszterelnök március végén aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. Az 50. cikkely szabályozza e folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség. EU-ille- tékesek korábban olyan nem hivatalosjelzéseket adtak, hogy az unió 18 hónap alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, megfelelő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására. Az érdemi kilépési tárgyalások várhatóan csak a június 8-ára kiírt előrehozott nagy-britanniai parlamenti választások után kezdődnek, de az unió állam- és kormányfői már holnap rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az EU tárgyalási stratégiájának előkészítése végett. (MTI) Folyamatosan tartanak a zavargások, tüntetések Venezuelában, melyek során az utóbbi hetekben 26-an haltak meg. Delcy Rudriguez külügyminiszter bejelentette, hogy az ország kilép az Amerikai Államok Szervezetéből (OAS), mivel Caracas szerint az OAS beavatkozik a dél-amerikai állam belügyeibe, ráadásul folyamatosan bírálja Nicolas Maduro kormányát a mélyülő politikai és gazdasági válság miatt. Venezuelában 1600 százalékos hiperinfláció tombol, az üzletek kiürültek, Maduro elnök pedig egyre önkényesebben kormányoz. (TASR/AP) Izraeli csapás Szíriában Damaszkusz/Jeruzsálem. Izrael légi csapást mért tegnap feltehetően a Hezbollah libanoni síita radikális szervezet fegyverraktárára a damaszkuszi nemzetközi repülőtér közelében, a támadás nagy erejű robbanással járt, amelyet hallani lehetett szerte a szíriai fővárosban. A Reuters hírügynökség hírszerzési forrásokra hivatkozva azt irta, hogy a csapás a Hezbollah egyik nagy fegyverraktárát vette célba, ahol az Iránból rendszeresen, légi úton érkező fegyvereket tárolják. Egy libanoni tévé felvételt is közzétett a támadás utáni hatalmas tűzről, amelyből arra lehet következtetni, hogy robbanóanyagot is tartalmazó fegyver- vagy üzem- anyagraktárt ért találat. A SANA szíriai állami hírügynökség szerint Izrael több rakétát lőtt ki a Golán- fennsíkról a damaszkuszi repülőtértől délnyugatra fekvő egyik katonai létesítményre. A szíriai állami média híradásaiban „izraeli agressziónak” nevezte a támadást. A szíriai hadsereg egyelőre semmit sem közölt a történtekről. Jiszráel Kac izraeli hírszerzési miniszter ugyan nem kívánta megerősíteni, hogy Izrael hajtotta végre a légi csapást, de többször is hangsúlyozta, hogy az incidens megfelel az izraeli politikának. Hozzátette, hogy Jeruzsálem rendszerint lépéseket tesz, amikor hírszerzési információkat kap a Hezbollahnak szánt újabb iráni fegyverek érkezéséről. Állítólag a csapásmérés előtt három iráni repülőgép ért földet a damaszkuszi repülőtéren. Irán az utóbbi napokban két Boeing 747- es óriásgéppel - amelyek egyike az iráni légierő tulajdonában áll - szállításokat végzett Damaszkuszba. Az izraeli hadsereg számos alkalommal hajtott végre légi csapást Szíriában a Hezbollahnak szánt iráni fegyverszállítmányokra. Az izraeli hadsereg ezt sosem erősítette meg, de nem is cáfolta. (MTI)
