Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám, szombat

A. 6 I KÜLFÖLD 2017. április 1. I www.ujszo.com RÖVIDEN Hazaszállították Kim holttestét Nincs különalku a britekkel Az Európai Unió összes országa lecsapott a Londonban székelő uniós intézményekre Kuala Lumpur. A Kuala Lum­purban februárban meggyilkolt Kim Dzsong Nam holttestével együtt 3 olyan észak-koreai is hazatért tegnap Phenjanba, aki­ket a maláj hatóságok eredetileg ki akartak hallgatni az észak­koreai vezető féltestvére meg­gyilkolásának ügyében. Malajzia csütörtökön járult hozzá, hogy hazaszállítsák Kim Dzsong Un féltestvérének holttestét. Cserébe Phenjan lehetővé tette a hazaté­rést 9 maláj polgárnak, akiket eddig gyakorlatilag túszként tar­tottak Eszak-Koreában, és Ma­lajzia is feloldotta az észak­koreai állampolgárokra kiszabott kiutazási tilalmat. (MTI) Bírósági puccs Venezuelában Caracas. A venezuelai legfelső bíróság megfosztotta minden hatalmától az ország ellenzéki többségű parlamentjét. A leg­felső bíróság úgy döntött, átve­szi a törvényhozás valamennyi hatáskörét, és semmissé nyilvá­nította a parlament egyes eddigi határozatait. Az intézkedést az­zal indokolták, hogy a parlament nem működött együtt megfele­lően más államhatalmi szervek­kel.-A Nicolás Maduro államfő ellenzékének nagy részét tömö­rítő Demokratikus Egység Ke­rékasztala több tagja élesen ki­kelt a bíróság ítélete ellen. Mi­guel Pizarro képviselő az intéz­kedést úgy értékelte: diktatúrát vezettek be az országban. (MTI) Síita mecsetnél robbantottak Pesavár. Legalább 25 ember meghalt és 80 megsebesült Pa­kisztán északnyugati részén egy pokolgépes támadásban, amelyet a síita kisebbség egyik mecseté­nek közelében követtek el. A robbanás a mecset melletti piac­téren történt Párácsinárban, nem messze az afgán határtól. Szem­tanúk szerint a támadók egy­értelműen az imára gyülekező, síita felekezethez tartozókat vet­ték célba. A merénylet elkövető- jeként a pakisztáni tálibok egyik szakadár csoportja, a Dzsamaat ul-Ahrárjelentkezett. (MTI) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiterítette kártyáit (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel /Valletta. Az Egyesült Királyság nem tárgyalhat kü­lön ás nem is köthet különal- kukat az uniós tagállamokkal, az EU egyként és egységesen fog fellépni a brit kilépéséről szélé tárgyalásokon - áll ab­ban a szövegtervezetben, amelyet Donald Tusk, az Euró­pai Tanács elnöke készített a kiválási tárgyalásokról szélé iránymutatásként és küldött az államok kormányainak. A dokumentum leszögezi: „sem­miről nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás”, vagyis nem lehet részenként megállapodni a kilépés feltételeiről. Tusk tárgyalási iránymutatása az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatáról úgy fogalmaz, hogy arról majd csak ak­kor lehet megállapodni, ha a kilépő ország már nem tagja az uniónak, a megállapodás előkészítése mind­azonáltal már a kiválási tárgyalások második szakaszában megkezdőd­het, ha az első fázis megfelelően ha­lad. Donald Tusk emlékeztette a tag­államokat: arra is fel kell készülni, hogy a kilépési tárgyalások kudarc­cal végződnek. A 9 oldalas javaslat rámutat, a britek döntése a kilépésről bizonytalanságot kelt, és zavarokat okozhat, főleg Nagy-Britanniában, de az EU többi országában is. A tervezet megerősíti az Európai Tanács koráb­bi döntését, hogy az EU szoros part­nerségre törekszik, a megállapodás­nak a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia, nem le­het „kimazsolázni” az egységes piac egyes elemeit, és az Egyesült Király­ság az unión kívül nem élvezheti ugyanazokat a kiváltságokat és jogo­kat, mint a tagok. Az iránymutatás­ban az áll: a tárgyalások célja, hogy a kilépés folyamata rendezett legyen. A tárgyalásokon kiemelt kérdés­ként kezelik az Egyesült Királyság­ban és az unióban élő uniós és brit ál­lampolgárok jogainak és jogállásá­nak ügyét. Erre kikényszeríthető és nem diszkriminatív garanciákat kell alkotni - áll a dokumentumban. Nem hagy kétséget az iránymutatás afelől, hogy az Egyesült Királyság kilépé­sével London elveszíti minden olyan egyezményből fakadó jogait és kö­telezettségeit, amelyeket az Európai Unió kötött. Az ilyen nemzetközi megállapodások a jövőben csak az EU 27 tagjára vonatkoznak majd. A Máltán tartózkodó Donald Tusk teg­nap négy dolgot emelt ki: az állam­polgárok jogainak rendezését, a jogi vákuum kialakulását az uniós jog ha­tályának megszűnése nyomán az Egyesült Királyságban, a brit és uni­ós pénzügyi vállalások teljesítését, valamint azt, hogy „rugalmas és kre­atív” megoldást kell találni az ír-észak-ír határ helyzetére, miután a brit kilépéssel az ír szigeten az unió külső határa fog húzódni. Ha e 4 te­rületen sikerül haladást elérni, akkor kezdődhet meg az egyeztetés a „vá­lás” utáni viszonyról - húzta alá Tusk. Hivatalosan is versenybe szállt Lu­xembourg a jelenleg Londonban működő Európai Bankhatóság új székhelyéért, a szervezetnek ugyanis költöznie kell majd az Egyesült Ki­rályság uniós kilépésével - jelentette be Xavier Bettel kormányfő, azzal ér­velve, hogy a jog szerint országának kell befogadnia az intézményt. Lu­xembourg mellett szól, hogy már most is fontos pénzügyi központ, több uniós ügynökségnek itt van a szék­helye, például az Európai Beruházási Banknak, ráadásul közel is van az unió fővárosának számító Brüsszel­hez. A 27 bennmaradó állam mind­egyike bejelentkezett már a banki szabályokat koordináló intézmény, illetve a szintén Londonban működő és költözni kényszerülő Európai Gyógyszerügynökség székhelyéért. Trump volt főtanácsadója kitálalhat Donald Trump amerikai elnök első és menesztett nemzetbiz­tonsági főtanácsadója jelezte: kész tanúvallomást tenni a kongresszusban arról, hogy volt-e szerepe Oroszország­nak a választási kampányban. Washington. Michael Flynn ügy­védje útján jelezte hajlandóságát. Az ügyvéd, Robert Keiner közleményé­ben így fogalmazott: „Flynn tábor­noknak, ha a körülmények lehetővé teszik, természetesen van egy elmon­dandó története”, de cserébe védel­met szeretne az „inkorrekt bűnvádi eljárással” szemben. A volt nemzet­biztonsági főtanácsadónak részben éppen azért kellett távoznia posztjá­ról februárban, mert Donald Trump elnöki beiktatása előtt kétszer is ta­lálkozott Oroszország Washington­ban akkreditált nagykövetével, Szer­gej Kiszljakkal, ám ezzel kapcsolat­ban félrevezette Mike Pence alelnö- köt, Trump elnököt pedig állítólag nem is informálta. A közlemény sze­rint Keiner ügyfele megbízása alap­ján mind a képviselőház, mind a sze­nátus hírszerzési bizottságával egyeztetett Flynn szándékairól. A The Wall Street Journal információi sze­rint Flynn a Szövetségi Nyomozóiro­dának (FBI) is felajánlotta az együttműködést. A képviselőház hírszerzési bi­zottsága után csütörtökön a szenátus hírszerzési bizottsága is megkezdte a meghallgatásokat Donald Trump és kampánycsapata esetleges orosz- országi kapcsolatfelvételeiről a ta­valyi elnökválasztási kampány ide­jén, illetve Oroszország feltételezett beavatkozásáról az elnökválasztási folyamatba. Az sem kizárt, hogy Flynn megbuktatása azt jelzi, ame­rikai nemzetbiztonsági belháború folyik a háttérben. A Fehér Ház szóvivője, Sean Spi- cer azt közölte, hogy új információk kerültek elő az Oroszországgal kap­csolatos vizsgálatokhoz. A Fehér Ház szóvivőjének tudomása szerint új in­formációk láttak napvilágot Orosz­ország esetleges beavatkozását ille­tően a tavalyi amerikai választási kampányba. Konkrétumok említése nélkül Spicer leszögezte: „új infor­mációk, anyagok kerültek elő, s azt szeretnénk, hogy akik az ügyben vizsgálódnak, ezeket is tekintsék át”. Majd hozzátette: felkérte a két kong­resszusi bizottság tagjait, hogy titko­sított anyagként, vagyis zárt ülésen elemezzék az információkat. Spicer azt is hangsúlyozta, hogy a F ehér Ház kész a teljesen nyílt és őszinte együttműködésre a kongresszusi bi­zottságokkal. (MTI, ú) NATO: több pénz a védelemre Brüsszel. A transzatlanti kap­csolatok erősítése, az Oroszor­szág jelentette kihívásokra adan­dó válaszok, a védelmi kiadások növelése és a terrorizmus elleni fellépés erősítése voltak tegnap a NATO-tagországok külügymi­niszterei tanácskozásának fő té­mái. A NATO-nak ébernek kell maradnia, és meg kell erősítenie keleti védekezőképességét, va­lamint biztonsága érdekében Európának növelnie kell védelmi kiadásait - jelentette ki Rex Til- lerson amerikai külügyminisz­ter, aki először vett részt a ta­nácskozáson. Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtit­kára elmondta, Oroszországgal kapcsolatban megbeszélést folytattak a kelet-ukrajnai fejle­ményekről a biztonsági helyzet j avítása célj ából. (MTI) Fillon kampánya Macron ellen Párizs. Három héttel a francia elnökválasztás 1. fordulója előtt, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak kam­pányt indítanak a közösségi ol­dalakon a favoritnak számító, függetlenként induló Emmanuel Macron volt szocialista gazda­sági miniszter ellen - értesült a Le Párisién. A fővárosi napilap szerint a Köztársaságiak a hét­végén egy külön akciót indítanak a közösségi oldalakon, képekkel és olyan kulcsszavakkal, ame­lyek egyrészt a 39 éves politikus tapasztalatlanságára hívják fel a figyelmet, másrészt azt sugall­ják, hogy Macron valójában Francois Hollandé leköszönő ál­lamfő politikai örököse. (MTI) Az exelnök börtöncellájának tervrajza. Letartóztatták a korrupciós botránya mi­att hivatalából eltávolított Pák Gun Hje volt dél-koreai elnököt. Ez azért vált szükségessé, mivel alapos a gyanú, amely alapján vádat akarnak emelni ellene. Vesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel és államtitoksértéssel gyanú­sítják a 65 éves politikust. Pák legfeljebb 20 napig maradhat börtönben a hiva­talos vádemelésig. Pakot tíz évnél is hosszabb büntetéssel sújthatják, ha bebi­zonyosodik, hogy kenőpénzeket fogadott el nagyvállalatokvezetőitől. (TASR/AP) Új zsidó telep vet vihart Joruzsálem/New York. Az iz­raeli biztonsági kabinet jóváhagyta egy ciszjordániai zsidó telep létre­hozását, amire 20 éve nem volt pél­da. A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök által vezetett kabi­net egyhangúlag hagyta jóvá egy telep építését a Rámalláh melletti Emek Silo település közelében. A települést a nemrégiben felszámolt, illegálisan épült ciszjordániai zsidó telep, Amóna lakói vehetik majd birtokba. Izrael a kilencvenes évek eleje óta nem kezdeményezte új te­lepek kialakítását az 1967-ben Jor­dániától elfoglalt területeken - a le­endő palesztin állam területén. Pa­lesztin illetékesek azonnal elítélték a biztonsági kabinet döntését. Ha- nan Asravi, a fő palesztin pártokat tömörítő Palesztin Felszabadítási Szervezet egyik vezetője közölte: a bejelentés ismét azt bizonyítja, hogy Izrael inkább az illegális te­lepes lakosság lecsillapítása iránt elkötelezett, ahelyett, hogy tartaná magát a stabilitást és igazságos bé­két szolgáló követelményekhez. Az úgynevezett kétállami megoldás értelmében Izrael Állam mellett az 1967-ben elfoglalt Gázai övezet és Ciszjordánia területén kellene lét­rejönnie a leendő palesztin állam­nak. A nemzetközi közösség Cisz- jordániát megszállt területnek te­kinti, és nem ismeri el Izrael része­ként, az ott létesült zsidó telepeket pedig törvénytelennek tartja. Anto­nio Guterres, az ENSZ főtitkára tegnap elítélte Izrael döntését. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom