Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-24 / 94. szám, hétfő

6 KÜLFÖLD 2017. április 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Ferenc pápa a menekültekért Merre mentek a franciák? Magas volt a részvételi arány a francia elnökválasztás első fordulójában Róma. Ferenc pápa a keresztény vértanúkhoz hasonlította a me­nekülteket, a menekülttáborokat a koncentrációs táborokhoz. A pápa a keresztény mártírokért imádkozott, s azt mondta, „A hazának hősökre, az egyháznak mártírokra van szüksége”. A koncentrációs táborok áldozatait említve hozzátette, a menekültek mai táborai is gyakran koncent­rációs táborok, s miközben Eu­rópában nem születnek gyere­kek, „kaput zárunk a migránsok előtt, ez öngyilkosság”. Hozzá­tette, kegyetlenség a hajókkal érkezőket bántani és kihasználni, elegendő lenne, ha minden csa­lád egy embert befogadna. (MTI) Mossack és Fonseca szabad Panamaváros. Óvadék ellené­ben szabadlábra helyezték helyi idő szerint Panamavárosban a „Panama Iratok” offshore- botrányában elhíresült ügyvédi iroda két tulajdonosát Jürgen Mossackot és Ramón Fonseca Mórát. Februárban vették őri­zetbe őket az Odebrecht nevű brazil nagyvállalatot érintő kor­rupciós botránnyal kapcsolat­ban. A gyanú szerint Mossack és Fonseca pénzmosásban segéd­kezett, és offshore számlákat nyitottak az Odebrech számára, amelyekkel a cég vesztegetési pénzeket mozgatott. (MTI) Meghalt egy EBESZ-megfigyelő Luhanszk/Bócs. Meghalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő missziójának egyik amerikai tagja, két megfigyelő — egyikük német — pedig megse­besült, amikor gépkocsijuk jár­őrözés közben aknára hajtott a luhanszki szakadárok ellenőr­zése alatt álló területen. Az eset a szeparatisták ellenőrzése alatt álló területen történt. (MTI) Rekordbüntetés egy orosznak Seattle. A kiberbűnözés miatt valaha kiszabott legsúlyosabb, 27 éves börtönbüntetést kapta az Egyesült Államokban Roman Szeleznyev, Valerij Szeleznyev orosz parlamenti képviselő fia. Az ítélet szerint a 32 éves Sze­leznyev több mint 500 amerikai kisvállalkozás számítógépes rendszerét törte fel, több millió hitelkártya számát szerezte meg így, amelyeket aztán az interne­ten értékesített. A bíróság 170 millió dollár kártérítés megfize­tésére is kötelezte. (MTI) A szaúdi király fia nagykövet lesz Rijád. Egyik fiát nevezte ki wa­shingtoni nagykövetnek Szal­mán bin Abdel-Azíz szaúd- arábiai király, a lépés ajavuló szaúdi-amerikai kapcsolatok fémjelzője. (MTI) MTI Párizs. Rengetegen szavaztak tegnap a francia elnökválasz­tás első fordulójában. A választásra jogosultak 69,42 százaléka adta le szavazatát délután 5 éráig. A voksolás lapzártánk után ért véget. A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvo­nalak pedig az Európához fűződő vi­szonyban mutatkoztak meg. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen ki­emelkedő pólusa lett a szélsőjobbol­dali, rendpárti és Európa-ellenes Ma­rine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke és az Európa-barát, függetlenként in­duló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasá­gi minisztere. A rendőrök ellen elkövetett csü­törtöki merényletet követően készült utolsó felmérések szerint a korábbi erőviszonyok alapvetően nem vál­toztak: Macront a választók 23-24,5 százaléka támogatta, míg Le Pen a voksok 22-23 százalékára számítha­tott. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnö­ke; 65 százalékkal győzheti le a ra­dikális jobboldali jelöltet. Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai sze­rint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a har­(TASR/AP-felvétel) leadta a szavazatát: Emmanuel Macron az észak-franciaországi Le Toquet üdülőhelyen, ahol a centrista jelölt felesége egy családi ház tulaj­donosa, Marine Le Pen pedig a kö­zeli Hénin-Beaumont nevű kisvá­rosban, amely a radikális jobboldali jelölt székhelyének számít. Francois Fiiion és Jean-Luc Mélenchon Pá­rizsban szavazott, ahol a bejelentett lakcímük van. Kígyózó sorok a választási helyiségek előtt madik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fiiion visszaszerzett valamennyit megté­pázott népszerűségéből, s a voksok 19-21 százalékára számíthatott. De nem lehetett leírni a radikális balol­dal jelöltjét, az európai szerződések felmondását és a NÁTO-ból történő kilépést ígérő 65 éves Jean-Luc Mé- lenchont sem, akinek 18-19 százalé­kot prognosztizáltak a közvélemény­kutatók. Szakértők figyelmeztettek: az utóbbi európai és amerikai válasz­tások és közvélemény-kutatások ta­pasztalatai alapján még az elképzel­hető, hogy a két radikális, Le Pen és Mélenchon jutott be a második for­dulóba, ami az Európai Unió számá­ra katasztrófát jelenthet. A voksolás előtt ugyanis rengeteg volt a bizony­talan szavazó. Mind a 11 elnökjelölt már délelőtt Nem akar koalícióképes lenni a radikális AfD Berlin. Elfogadta az őszi parlamenti választásra készített programját és meg­választotta a kampányt vezető csúcsjelöltjeit kongresszusán a legnagyobb Bundestagon kívüli német párt, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD). A csúcsjelölti feladat ellátására tit­kos szavazással a nemzeti konzerva­tív irányzat vezetőjeként számon tar­tott Alexander Gaulandot és a libe­rálisabb jobboldali irányzathoz so­rolt Alice Weidelt választották meg. Alexander Gauland 76 éves, or­szágosan ismert, az Angela Merkel kancellár vezette Keresztényde­mokrata Unió (CDU) volt politiku­sa, az AfD egyik meghatározó ve­zetője. Alice Weidel 38 éves, elnök­ségi tag, kevéssé ismert. Az AfD az első párt, amely a jobb­közép CDU-tól és testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra elhelyezkedve országszerte jelentős tényezővé tudott válni a né­met belpolitikában. A kétnapos kölni kongresszuson elfogadott választási programmal az AfD szembehelyezkedik a második világháború utáni kormányok poli­tikájával. Az AfD a programban ki­emelte, hogy „adott esetben” brit mintára Németország európai uniós tagságáról és euróövezeti tagságáról is népszavazást kellene tartani. Az AfD programjában több jelentős muszlimellenes kitétel is van, ezzel elítéli Angela Merkel befogadó po­litikáját. A kongresszus elutasította Frauke Petry társelnök kezdeményezését, amely szerint az AfD-nek a rend­szerkritikus, „fundamentális ellen­zékiség” helyett a „reálpolitika” irá­nyát kell követnie, hogy középtávon koalícióképessé váljék. A kongresszus első napján tízez­rek tüntettek a párt ellen Köln bel­városában. (MTI) Nemzeti gyásznap Afganisztánban Kabul. Az afgán kormány nemzeti gyásznapot hirdetett teg­napra a Balh tartománybeli Mazari-Sarif közelében található katonai támaszpont elleni táma­dás több mint 150 áldozatának emlékére. Pénteken tíz, egyenru­hába bújt tálib szélsőségesnek si­került hamis okmányokkal bejut­nia a hadsereg 209. hadtestének bázisára, ahol tüzet nyitottak a mecsetben, illetve az étkezdében tartózkodó, fegyvertelen kato­nákra. Két felkelő felrobbantotta magát. A négy órán át tartó go­lyózáporban kilenc szélsőséges halt meg, a tizediket fogságba ej­tették. Az 1 TV helyi tévécsatorna szerint a halálos áldozatok száma meghaladta a 150 főt, további több mint 80 embert pedig kü­lönféle sebesülésekkel ápolnak, sokuk állapota válságos. (MTI) Nőtt az orosz repülők miatti riasztások száma Berlin. Az Oroszország és a NATO közötti feszültség követ­kezményeként jelentősen emel­kedett tavaly az orosz repülők miatti riasztások száma az észak­atlanti szövetség által lefedett te­rületeken. A NATO vadászgépei mintegy 780 alkalommal szálltak fel tavaly európai támaszpontja­ikról, hogy orosz repülőket azo­nosítsanak. A hidegháború lezá­rása óta nem fordult elő, hogy az észak-atlanti szövetség ilyen sokszor rendelt el riadót orosz re­pülők miatt. Tavaly 870 alkalom­mal riadóztattak NATO-vadász- gépeket ismeretlen repülők miatt, ami azt jelenti, hogy csak 90 olyan eset történt, amelyben nem orosz, hanem más államok repülői vol­tak érintettek. (MTI) Juncker fogadja Sorost BrUsszel/Budapcst. Jean- Claude Juncker, az Európai Bi­zottság elnöke csütörtökön tár­gyal Soros Györggyel, a Közép­európai Egyetem (CEU) alapító­jával. A megbeszélésen a CEU ellen hozott magyar törvényről lesz szó. A találkozó előtt egy nappal tart vitát a magyar jogál­lamiság helyzetéről az Európai Parlament. Várhatóan május ele­jén mondja meg az EB, hogy jo­gilag megtámadja-e a lex CEU-t. Közben a magyar kormány az­zal vádolta meg Brüsszelt, hogy egyre nagyobb szeletet kíván ki­hasítani magának a magyar adó­politikából, amivel veszélyezteti a magyar gazdaságpolitika eddig elért eredményeit. Mindezt Tu- zson Bence magyar kormányzati kommunikációért felelős állam­titkár mondta. (MTI, ú) Néma menet Caracasban Caracas. Több tízezren vettek részt szombaton Caracasban, Vene­zuela fővárosában azon a néma me­neten, mellyel az elmúlt napok tilta­kozásai során meghalt emberekre emlékeztek. A néma menet volt na­pok óta az első, amelyet nem próbált meg erővel szétverni a karhatalom. Sokan fehérbe öltöztek, és fehér ró­zsát vittek magukkal. Az országot egyre inkább diktató­rikusán irányító Nicolás Maduro el­nök kormánya ellen tiltakozók közül 21-en haltak meg április eleje óta. Több mint 1300 embert letartóztat­tak. Venezuelában súlyos politikai, társadalmi és gazdasági válság tom­bol. A kormány szerint a jobboldali ellenzék a külfölddel összejátszva tette tönkre az országot. Az ellenzék szerint viszont Maduro és kormánya alkalmatlan az ország irányítására, ezért az elnök távozását követeli. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom