Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-24 / 94. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2017. április 24. KULTÚRA így varrtunk a szóéiban Az 1945 és 1989 közötti divat alakulását mutatja be a Szlovák Nemzeti Galéria kiállítása TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria új kiállítása azt mutatja be, milyen divat szerint öltözködtünk 1945 és 1989 között. Ez az intézmény idei legnagyobb projektje, egyben ez évi legfőbb kiállí­tása. A címe Nech öije! - amit kivételesen nem próbálunk meg magyarra átültetni. A lényeg, hogy így varrtunk a szocializmus évtizedeiben. Nem túlzás „a legnagyobb pro­jekt” és „az év legfőbb kiállítása” minősítés. A Szlovák Nemzeti Ga­léria öltözködésről összeállított tár­lata ugyanis nem olyasfajta könnyed, látványos show-t nyújt a korlátlan lehetőségekről és a kreatív alkotás­ról, mint amilyet a kifutók kínálnak, felvonultatva a legújabb trendeket. Az Estferházy-palotában látható anyag - ruhamodellek, cipők, kiegé­szítők, divatlapok, fotók, plakátok, korabeli reklámok, filmrészletek - az adott időszak öltözködéskultúrájá­nak specialitásait vázolja fel, szlová­kiai viszonylatban. Abban az időben nálunk egyáltalán nem a szabad le­hetőségek és nem a kreatív alkotás jellemezte a divatot. Ahogy az élet minden területén, az öltözködéskul­túrában is a központi irányítás elve, a diktátum érvényesült. Nem az egye­di megnyilvánulásokat, hanem vala­miféle egyenstílust preferáltak a „di­vatdiktátorok”: a nagyüzemi soro­zatgyártással, ipari előállítással ké­szült ruházati termékek, a konfekció határozta meg a tömegöltöztetés el­fogadott irányait. A világtól elvágva a divatban is magunkra maradtunk, és önellátók lettünk: saját készítésű alapanyagokból, kelmékből saját szocialista divatot „építettünk”. Az augusztus 20-ig tartó kiállítá­son azt követhetjük nyomon, hogyan és mit varrtunk, vagyis mit, milyen felsőruházatot viseltünk munkahe­lyen, utcán, közösségi eseménye­ken. Milyenek voltak a szovjet pél­dát másoló, praktikus munkásmo- dellek az ötvenes években; milyen készruhák kerültek ki a ruhaipari gyárakból; milyen fazonúak voltak a szövetkezeti szabóságokban meg­rendelésre készült, méretre szabott öltönyök, kosztümök. Nem utolsó­sorban azt is felmérhetjük a tárlaton, hogy milyen pluszt tudtak hozzáten­ni az öltözködési kultúrához a házi­lag szabott-varrt, a megrendelő ké­réséhez (is) igazított, esetenként a A Burda divatlap szabásmintája alap­ján házilag készített ruha 1970-ből Rakott szoknya blúzzal a 70-es évek­ből, a púchovi Makyta gyár modellje hagyár modellje (Fotók: SNG) ZÁRUKOU VKUSU, ELEGANCIE A KVALITY Zhh<ki Ezen a tablón korabeli, használatlan példányok és fotók mutatják be a Zornica gyár ingeit és nyakkendőit (Fotó: tasfq 11 • * •. ■.. í Burda nevű német divatlap szabás­mintái alapján kivitelezett egyedi ruhák. (A 70-es évek végétől limitált mennyiségben lehetett előfizetni a Burdát, ez volt az egyetlen hozzá­férhető nyugati divatlap.) A divatszakmáról és -lapokról is képet kapunk a galériában. A párizsi divatot francia manökenekkel pre­zentáló utolsó divatbemutatót - ko­rabeli plakát tanúsága szerint-1947. október 21-én tartották a pozsonyi Vigadóban. Ezt követően hosszú ideig csak a hazai textilipar vonul­hatott fel a kifutókon, valamint a Trencsén, a divat városa ruhaipari prezentáción. A két meghatározó hazai divatlap, a Móda és a Dievča progresszívabb irányba is elmoz­dult: az előbbi Karol Kállay divat­fotóival nyitott a nagyobb kreativi­tás felé, az utóbbi a fiatalok ízlését és egyre szélesedő igényeit igyekezett követni. A nyitást elősegítették a nyolcvanas években indult fiatal di­vattervezők, akiknek saját műhe­lyük volt. James Cameron és stábja egyszerre dolgozik a négy folytatáson (Képarchívum) 2020-ban folytatódik a mozikban az Avatar New York. James Cameron beje­lentette a következő négy Avatar- film forgalmazásának időpontját, az első folytatást 2020-ban láthatja a közönség. A világ legnagyobb kasszasikerei között szereplő Avatar című film Facebook-oldalán szombaton jelent meg egy fotó a forgatókönyvíró­rendező James Cameronról és a stábtagokról, akik a négy folytatá­son egyidejűleg dolgoznak. A bejegyzés szerint az Avatar 2. 2020 december 18-án, az Avatar 3. pedig egy évvel később, 2021. de­cember 17-én debütál. Hároméves szünet után az Avatar 4. 2024. de­cember 20-án, s végül az Avatar 5. 2025. december 19-én jelenik meg a mozikban. Az Oscar-díjas Cameron korábban már 2018-ra ígérte az első folytatást, de idén közölte, hogy ezt a határidőt nem tudják tartani. A Pandora bolygó fantasztikus vi­lágában játszódó eredeti Avatart 2009-ben mutatták be, és világszerte 2,7 milliárd dollárért váltottak rá je­gyet a nézők. (MTI) I 7 Befejeződött a könyvfesztivál Budapest. Tegnap este befe­jeződött a 24. Budapesti Nem­zetközi Könyvfesztivál. A ren­dezvény idén is a magyar iroda­lom legjobbjai előtt tisztelgő Születésnapi Irodalmi Szalonnal zárult: a kerek születésnapjukat ünneplő jeles alkotók közül La­tor Lászlót, Almási Miklóst, Kántor Lajost, Marék Veroni­kát, Győri Lászlót, Nádasdy Adámot, Nógrádi Gábort, Csap­iár Vilmost, Bán Magdát és Vis- ky Andrást hívták meg a szer­vezők a Tatján Tamás vezette pódiumbeszélgetésre. A Magyar Könyvkiadók és Könyvtelj esztők Egyesülése szerint több mint hatvanezren lá­togattak ki a Millenárisra a könyvfesztivál négy napja alatt, a legnagyobb tumultus szomba­ton alakult ki. A szervezők erre a napra időzítették a legtöbb kül­földi vendég könyvbemutatóját és dedikálását, így aki testközel­ből volt kíváncsi kedvencére, ekkor látogatott ki a rendez­vényre. Orhan Pamuk Nobel- díjas török író, a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége is szombaton dedi­kált. A világszerte népszerű szerzőt, akinek a legelső, 1982-es regénye, a Cevdet Bey és fiai er­re az eseményre jelent meg elő­ször magyarul, már a 11-es kéz­(Illusztrációs felvétel) dés előtt kilométer hosszan kí­gyózó sor várta. Szintén tömeg várakozott a kétkötetes önélet­írással jelentkező Nádas Péter, a népszerű ifjúsági szerző, Bö­szörményi Gyula, Andrzej Sap- kowski, Ignacy Karpowicz és Erlend Loe asztala előtt. A magyar kiadók a könyvfesz­tivál alkalmából számos olyan szerzőt ismertettek meg a közön­séggel, aki nemzetközi viszony­latban is jelentős visszhangot keltett. A rendezvényre jelent meg például David Szalay ma­gyar származású kanadai-brit író tavaly Man Booker-díjra jelölt regénye, a Minden, ami férfi - a Kossuth Kiadónál megjelent könyv kilenc történetének fősze­replői életük különböző stádiu­maiban az otthonuktól távol pró­bálják megérteni, hogy mit jelent a 21. században férfiként élni. Először kapott önálló standot a fesztiválon a kortárs magyar költészet. A hosszú idő után friss kötettel jelentkező Peer Krisztiánt, valamint Varró Dá­nielt és Jónás Tamást is fellép­tető kortárs verses stand prog­ramja tegnap a Hány szólamú a kánon? című műsorral zárult. A Jelenkor folyóirat kritikusok szavazatai alapján állította össze az elmúlt harminc év leg­jobb verseit és verseskönyveit, és a Szegő János által vezetett beszélgetés arról szólt, mit mu­tat meg és mit takar el egy ilyen lista. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom