Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám, szombat

www.ujszo.com SZALON ■ 2017. ÁPRILIS 1. ._ __......................1 1 1. GRAFIKON Szlovákia 3i,3 AZ OROSZOK ES 27'2 AZ AMERIKAIAK IRÁNTI BIZALOM 33,1 A V4-ES ORSZÁGOKBAN Magyarorszag Csehország 20 Bfck ■ Oroszok Amerikaiak Lengyelország Megjegyzés: Az „Ön mit gondol, milyen mértékben bízhatunk a következő nem­zetekben, illetve támaszkodhatunk rájuk?" kérdésre adott „egyértelműen bízha­tunk" és „inkább bízhatunk" válaszok együttes százalékos aránya. Az (1000 és 1067 fő közötti) a felnőtt (18 év feletti) lakosság reprezentatív mintáin 2015 májusa és júliusa között zajlott kutatásokat a négy országban a STEM (Csehor­szág), a Tárki (Magyarország), a Stratéga Poland (Lengyelország), és a Focus (Szlovákia) közvélemény-kutató ügynökségek végezték. • Forrás: Gyárfášová, O. - Mesežnikov, G. 2016: 25 Years of the V4 as Seen by the Public. Institute fór Public Affairs, Bratislava, http://www.ivo.sk/7886/sk/ aktuality/25-rokov-v4-ocami-verejnosti-nova-publikacia-ivo mint a (potenciális) választóiknak. Ez az ukrajnai válsággal kapcsolat­ban is újra megmutatkozott. Míg Szlovákia Nyugaton játszotta a megbízható szövetségest mind a re­torika, mind a reális politikák szint­jén, addig a hazai közvéleménynek ezzel teljesen ellentétes üzeneteket küldöztek. Szlovákia nem vétóz­ta meg sem az Oroszország elleni szankciókat, illetve azok többszöri meghosszabbítását, sem az ukrán EU-társulási szerződést, sőt biztosí­totta Ukrajna gázellátást az úgyne­vezett reverz gázszállítás beindítá­sával. Ezzel megbízható NATO- és EU-szövetségesnek bizonyultunk. Ám ha valaki a kormányfő hazai hallgatóságnak szánt kijelentéseit hallgatta, azt hihette, egy orosz befolyás alatt álló bábállam veze­tője beszél. Fico egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy megkér­dőjelezze az Oroszország elleni szankciókat, hogy megkérdőjelez­ze azt, Ukrajna mennyire megbíz­ható partner, miközben úgy tett, mintha a Dombasz régióban zajló harcok tisztán belső konfliktus lenne bármilyen orosz részvétel nélkül. A Krím kapcsán sem be­szélt soha orosz agresszióról vagy megszállásról. Ki fenyeget minket? A kormányfő szívműtétje után lábadozva, 2016 májusában hosz- szabb interjút adott az állami TASR hírügynökségnek, amelyben egye­bek között azt mondta: „az Isten szerelmére, ki ellen megyünk mi itt fegyverkezni? Mit beszélünk mi [a NATO-val kapcsolatban] keleti szárnyakról, ki fenyeget itt minket?” Vagyis megkérdőjelezte az orosz fenyegetés létét, és annak a szükségességét, hogy megemeljük a védelmi kiadásainkat (amit az ő kormánya is többször vállalt, de ed­dig mindig megszegett). Fico azzal sem fukarkodott, hogy elutasítsa egy NATO-bázis létrehozását Szlo­vákiában, sőt az ott esedeg majd szolgáló külföldi katonákat rögvest az 1968-as szovjet megszállókhoz hasonlította. De sok más politikai erő is gyakran képvisel hasonlóan Nyugat-ellenes álláspontot a NATO-val és az EU- val kapcsolatban. Bár ezzel sokszor csak a lakossági keresletet elégítik ki, és nem egyszer a kritikákra is jó alap van, a folyamatos rohamokból többnyire kimarad a lényeg: annak hangsúlyozása, hogy a NATO- és EU-tagság létérdekünk, biztonsá­gunk, gazdasági prosperitásunk és demokráciánk záloga. Az Európai Unióra például fo­lyamatosan zúdul a kritika, hol a görög mentőcsomagokén, hol a migránsválság és a menekültkvóták terve miatt, hol az élelmiszerek mi­nőségéért - a sor hosszasan folytat­ható. A baj ezzel az, hogy a kritiku­sok többnyire elfelejtik hozzátenni, hogy összeségében sokkal több érv szól az euroadanti struktúrákban való bennmaradás, mint a kilépés mellett. Ez a fajta felelődén poli­tizálás a NATO mellett alááshatja EU-tagságunk támogatottságát is, s itt már tényleg a lét a tét. A demok­rácia, a piacgazdaság, a jogállam és az emberi jogok puszta léte forog kockán, amelyek persze most sem működnek hibádanul, de a Nyu­gat és az orosz érdekszféra közötti MINEK A RÉSZÉ LEGYEN SZLOVÁKIA? A Nyugatnak . * A kettő között A Keletnek Nem tudja ------48,4--------------------.------­O ĽaNO ĽSNS Smer Teljes lakosság Sme rodina Megjegyzés: A Central European Policy Institute (CEPI) 2016 februájában, a felnőtt lakosság reprezentatív mintáján vég­zett közvélemény-kutátása alapján a teljes lakosságra kivetítve, illetve pártpreferenciák szerint. Forrás: Mikušovič, Dušan 2016: Prieskum: Proruské naladenie Slovákov je mýtus, no klesá aj podpora EÚ. In: Denník N 2016.04.20. https://dennikn.sk/439321/prieskum-proruske-naladenie-slovakov-mytus-no-klesa-aj-podpora-eu/ vagy valamilyen szempontból zsa­rolhatók. Ha melléjük megnyerjük az újfajta populista és szélsőséges politikusok egy részét, akkor gaz­dasági befolyásolással együtt nem esélytelen az ország destabilizálása. Emellett meg kell említeni még egy komoly rizikót: a szlovák elitben nagy számban vannak képviselve a moszkvai MGIMO (Nemzetkö­zi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézete) elitegyetemen egykoron diplomát szerzett vezetők. Például az uniós biztosunk, Maroš Šefcovič, az utolsó három külügyminiszte­rünk (Eduard Kukán, Ján Kubiš és Miroslav Lajčák), egy sor államtit­kár és nagykövet, és az ország két legnagyobb pénzügyi csoportjából az egűknek, a PENTA-nak a fél vezetősége és tulajdonosai (Jaroslav Haščák, Marek Dospiva és Jozef Oravkin). Köztudott, hogy az elit­egyetemről a szovjet titkosszolgá­latokba is toboroztak embereket - persze lehet, hogy a fentiek közül senki sem működött később együtt a KGB-vel és utódszervezetével, az FSZB-vel, de erről semmit sem tu­dunk, ezért ez egy komoly nemzet- biztonsági rizikó. Káosz, zűrzavar, félelem szürke zónában jó eséllyel teljesen elvesznének. A fél elit Moszkvában végzett Ha az orosz titkosszolgálatok szem­pontjából elemezzük a helyzetet, akkor a következő ütőkártyák adot­tak 1. Egy többségében Amerika- ellenes közvélemény, amely jelentős arányban kritikus a NATO-val szemben is, és jó eséllyel megingat­ható az EU-tagság most még ma­gas, de törékeny támogatottsága. 2. Már csak azért is, mert a politikai elit túlnyomó többsége leggyakrab­ban politikai haszonszerzésre hasz­nálja a nyugati integrációs szerveze­tek elleni támadásokat, miközben alig akadnak olyanok, akik folya­matosan hangsúlyoznák a nyugati beágyazottság fontosságát, és védel­mükbe vennék a NATO-t meg az EU-t. 3. Az oligarchák és pénzügyi csoportok által túszul ejtett állam és az óriási, rendszerszintű korrupció miatt, a választók növekvő része ábrándul ki a hagyományos pár­tokból és állami intézményekből, ami jó táptalajt jelent a mindenféle szélsőséges nézetek, összeesküvés­elméletek és erőszakos eszmék ter­jedéséhez, ebbe megéri pénzügyi támogatással is beszállni. 4. A köz­élet még most is tele van volt kom­munistákkal (élén a kormányfővel), Ül. volt ŠTB-iigynôkôkkel, alak sokszor a régi sémák, reflexek sze­rint gondolkoznak és politizálnak, Mindent összevetve az lenne a meg- - lepő, ha az orosz titkosszolgálatok nem próbálkoznának intenzíven kihasználni a megannyi lehetősé­get. Fontos kiemelni, hogy a straté­gia nem az, hogy népszerűvé tegyék az orosz érdekszférához való csatla­kozást (vagyis Szlovákia csadakozá- sát az Eurázsiái Unióhoz). Maguk is belátják, hogy az csak a társa­dalom töredékének alternatíva. A cél inkább a nyugati integrációs szervezetek egységének aláásása, a tagállamok közötti konfliktusok ki­élezése, a NATO-ba, EU-ba, a de­mokratikus intézményekbe vetett bizalom meggyengítése, a politikai rendszer megingatása, az összeeskü­vés-elméletek és mindenféle szélső­ségek, vagyis a zűrzavar, a káosz és a félelemérzet terjesztése. Mindezt főleg nem külföldről, ha­nem kihasználva az itteni politikai szereplőket, médiákat, különböző szervezeteket, miközben dezinfor- mációs kampánnyal és némi diszkrét pénzügyi támogatással rásegítenek a “ folyamatokra. Mivel a helyzet eléggé aggasztó, a hatóságoknak ideje len­ne felvenni a kesztyűt az un. hibrid hadviselés eme formái ellen, egy átfogó stratégiával és állami szerveze­teken átnyúló intézményrendszerrel. Gál Zsolt A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója 2. GRAFIKON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom