Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám, szombat
20 SZALON ■ 2017. ÁPRILIS 1. www.ujszo.com ÍGY irtunk mi tVanubiou-wá* tLi* A bratislavai Danuoi nyár elöfonódájának éta Te Eltér Edit benyújt újító javaslatát. Az újít tot a KSS IX. kongr. ajánlotta fel és célszerű valószínűleg jóvá is ha zel Elter Edit üzemünk munkisnSje lett. Elter Edit a Danubiu kés élmunkásnöje és nője 1» éves. A fiatal átok közé tartozik, ak den igyekezetük és k juk az ötéves terv sik tése, sőt túlteljesítése. előtt világos az a tény demokráciánk és dóig szebb és boldogabb y Ceousescu köztársasági elnök lesz Knddon Bukarestijén befejez- A módosítás értelmében létté munkáját a Román Komínu- rehozzák a Román Szocialista nista Párt Központi Bízojtságá- Köztársaság elnöki tisztségét nak kibővített plenáris ülése. A (az államtanács Intézménye to- kétnapos plénumon elfogadták vábhra is megmarad). A plé- a végrehajtó bizottság javasla- num úgy döntött, hogy Javasoltét arról, hogv a központi bi- ja a nagy nemzetgyűlésnek: Ni zottsóg á nagy nemzetgyűlés colae Ceausescul, a Komán elé terjesszen törvényjavaslatot Kommunista Párt főtitkárát oá a Román Szocialista Köztársa- lasszák a Komán Szoelulisla ság alkotmányának módosftá- Köztársaság elnökévé. sára' 1974. március 28. r Visszhang... Tavalyi könyvtermésünk a bírálat tükrében Alig akartam hinni a szememnek, amikor a KULTÚRNY 2IVOT legutóbbi számában egész oldalas cikket fedeztem fel a hazai magyar irodalom tavalyi terméséről. Évek óta sopánkodunk, hogy ritkán hallunk nyílt szót a szlovák és a cseh Irodalmárok részéről, s fájdalom még ma is tavaszi fecskének könyvelhetjük el az ilyen őtfogóbb tanulmányt Andrej Mrá* akadémikus, a cikk írója, szintén bl- ralja ezt a közönyt, hangsúlyozva, hogy irodalmunk nemcsak a csehszlovákiai magyarok és a magyar nemzet Ugye, hanem Joggal tarthat számot a szlovák és a cseh Irodalomtudomány nagyobb figyelmére is. Iro- «almunknak ugyanis helye van a csehszlovákiai Irodalom fejlődési folyamatában. Mráz ugyanakkor nem habozik kijelenteni, — és ez a kérdés dialektikus felfogásáról tanúskodik—. Irodalmunk szervesen összefügg a' magyarországi és ez egyetemes magyar Irodalommal Is. A cikkíró a továbbiakban részletesen foglalkozik tavaly megjelent müveinkkel. A Harmadvirágzást Fébry Zoltán Írásai közűi a legtöbbre becsüli. A szerző Irodalomkritikai munkásságának sajátos vonásaiként amint meg a szigorú, de egyben tapintatosan bíráló hangnemet, az elemzést követő általánosítás düs alátámasztását világirodalmi anyaggal, az előtérben álló eszmei szempontokkal párosuló hozzáértő formai boncolgatást A könyvnek — állapítja meg — ma már Irodalomtörténeti súlya is van Dénes Györgynél a Hallod hogy zengenek a fák című verskötete alapján megemlíti ugyan Ady Endre és József Attila hatását, de tárgyüago- san leszögezi, hogy ettől sokkal erőteljesebben érvényesülnek költészetében a hazai magyar líra 1948 utáni jellegzetes jegyei. Viszont hiányérzetet kelt benne, hogy a témák széles vájasztéka nem jelentkezik magasabb művészt hőfokon s Így a dokumentálási szándék háttérbe szorítja a Urát. 1964. április 1. A HÉT SZEMÉLYISÉGE František Gaulieder 66 éves korában tragikusan, vonatgázolás következtében elhunyt az egykori HZDS- képviselő, akit 1996-ban törvénytelenül megfosztottak képviselői mandátumától. 2014-től a kommunális politikában, a galántai városi képviselő-testület tagjaként volt aktív. Gauliedér a meéiari politika kritikusaként és ifj. Michal Kováč, az exelnök fia elrablásának koronatanújaként volt ismert. Sokan ezért kapcsolatba hozzák váradan és rejtélyes halálát azzal, hogy a parlament a napokban tárgyalt az elrablás ügyére vonatkozó mečiari amnesztiák eltörléséről. Gaulieder tanúként vallott arról, hogy hallotta, amikor Vladimír Mečiar exkormányfő és Ivan Lexa, az SIS akkori vezetője az elrablásról beszélnek, s a beszélgetésből az is kiderült, ki volt a terv szellemi atyja. Bírósági vallomása kulcsfontosságú lehetett volna ahhoz, hogy sikerüljön bebizonyítani az SIS és Vladimír Mečiar szerepét az ügyben, (czk) #t\ 111 1 ÉJ* «n /ffi. «r Élí /p* uk^wm i 1 F ik r r r r r r r F HP F F 4P F i F mm F 1 F mm F w IÁI W IÁI w AU |u üi IÁI w i i i 3 3 3 A U AU w AÉA w AA* AU AU iái Most akkor jól van ez így vagy sem? A kormány és az ellenzék mégis megegyezett, és sikerült megtenni az első lépést az amnesztiák megszüntetéséhez. Az ezt lehetővé tevő alkotmánymódosítást 124 képviselő támogatta voksával. S a lelkes Igor Matovié ráadásul kezet fogott Andrej Dankóval. Ennek a békülékeny gesztusnak a két ellenfél között, akik eddig ki nem állhatták egymást, persze megvan az ára. Már maguk az amnesztiák is hosszú ideje traumatizálták és megosztották a szlovák társadalmat, csakúgy, mint szerzőjük, Vladimír Mečiar. Kicsit abszurd volt, amikor nemrég az vált megosztó kérdéssé, hogyan töröljék el az amnesztiákat. A nemes cél érdekében egyszerűen félre kell tenni a viszályokat, és megegyezésre kell törekedni. A koalíció és az ellenzék egyezsége az észszerű kompromisszum jegyeit viseli magán. Hogy ez az alku megalapozott volt-e, azt az egész akció végeredménye mutatja meg. A W Egy nap három csoda történik: egy komoly lépést teszünk a meciari amnesztiák eltörléséhez, betiltják a hazárdjátékot afóvárosbanésejtika Szputnyik ügynökséget? Mindenekelőtt az amnesztiák eltörléséről szóló szavazás, majd az alkotmánybíróság döntése, amely aggodalomra ad okot. A koalíció nyeregben érzi magát, mert sikeresen lovagolja meg az ellenzéki hullámot. Ráadásul előhúzott egy következő adut: azzal vádolta meg Kiska államfőt, hogy a kormánygéppel ide-oda röpköd (főleg haza), ami állítólag már egymillió eu- tójába került az adófizetőknek. HÉT ESEMÉNYE Persze, egy olyan országban, ahol sokkal nagyobb összegeket nyúltak le sokkal csúnyább módon, ilyesminek nem kellene túl nagy felháborodást keltenie. Ám tudjuk, hogy a kis ügyek jobban megbotránkoztatják a közvéleményt, mint a nagyok. Mert az ellopott százast az ember jobban el tudja képzelni, mint az egymil- liárdot. Lehet, hogy az segítene, ha a milliárdok lenyúlását olyan szigorúan büntetnék, mint a százas elemelését. Hogy ez elképzelhetetlen? Talán. De fél évvel ezelőtt ki várta volna, hogy ugyanazon a napon három csoda történik: egy komoly lépést teszünk a meéiari amnesztiák eltörléséhez, betiltják a hazárdjátékot a fővárosban és ejtik a Szputnyik ügynökséget? MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája-M A hét magyarországi híre nem az, hogy a kormány érdemi kommentár nélkül hagyta egy volt vezető titkosszolga hihetetlenül informatív Index-interjúját az orosz befolyás magyarországi térnyeréséről; nem is az, hogy egy másodfokú, jogerős döntés nyomán strómannak lehet nevezni Mészáros Lőrincet, az Orbán család vagyonkezelőjét; nem, a hét híre az, hogy a kormány elhatározta, eltakarítja Budapestről a Soros György alapította Középeurópai Egyetemet (CEU). Az indoklással nemigen fírasz- tották magukat, beérték egy iáké „vizsgálattal”, holott az intézménynek minden papírja, akkreditációja, jogsija, forgalmija rendben van. Ehhez képest a miniszterelnöknek komolyan volt képe azzal előállni az állami rádióban, hogy „nem tűrik a csalást”, „Magyarországon senki sem állhat a törvények felett, hiába milliárdos”. Értette ezt persze nem kedvenc családközeli oligarcháira, jogszabályokon naponta átnyergelő, azokat tetszés szerint átíró hatalmi gépezetére, hanem a térség legjobb felsőoktatási intézményére. Mindany- nyian tudjuk, miért: mert Soros. Akit persze lehet (és kell is) sok mindenért bírálni, de a nem létező sérelmekén bosszúból végigvitt állami revanspolitika any- nyira szánalmas, hogy kizárólag az elkövetőt minősíti. És nagyon ádátszó, hogy bizony moszkvai a forgatókönyv: Putyin hisztériakampánya, a külföldi civilek leidegenügynöközése éppúgy az ellenségképgyártást, a hazai használatú identitáspolitikát szolgálja. Nem a felsőoktatás, és egészen biztosan nem az ország minőségét. * * * A hét külföldi híre a brit elszakadás elindítása. Az 50. cikkely aktiválásának egészen biztos örül a Kreml ura, talán ő az egyeden, aki az európai dezintegrációs őrületekből valóban profitál. Senki, még a brexit ötletgazdái sem tudják, pontosan, honnan hová akarnak eljutni, milyen szerződéssel mit akarnak elérni, hiszen sok, most „kiharcolt” szuverén jog és kivételezett előjog már eddig is az ő kezükben volt, nem véledenül kampányoltak a Brexit kiötlői számos hazugsággal, majd amikor kiderültek, lemondtak vagy zavartan elol- dalogtak, Cameron konkrétan fútyörészve hagyta ott a kamerákat. Két év fárasztó huzavona kezdődik, hiszen a britek (érthetően) nem akarnak 60 milliárd eurós büntetést fizetni, az EU pedig (érthetően) nem akarja, hogy a brit kilépés példát statuáljon. És most? Jó lesz a britek nélkül? Nem, nem lesz jó, itt hagynak minket cserben, egy rakás kisstílű nacionalistával az egyik oldalon, egy rakás szocdem újraelosztóval, „föderális” Európáról álmodó bürokratával a másikon. Jó lett volna együtt reformálni, egy valóban szabad Európát megcélozva. We>re gonna miss you, guys.
