Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-02 / 51. szám, csütörtök

8 I KÜLFÖLD 2017. március 2.1 www.ujszo.com Menekülnek az iszlamisták Az iraki hadsereg körbekerítette az Iszlám Állam Moszul nyugati részén rekedt dzsihádistáit Iraki erők egy zsákmányolt iszlamista zászlóval. Már nem lobogtovább.(SUA/AP) RÖVIDEN Fiiiont beidóztók, de nem lép vissza Pénz*. Francois Fiiion, az ápri­lisi francia elnökválasztás kon­zervatívjelöltje nem lép vissza annak ellenére sem, hogy a csa­ládja feltételezett fiktív parla­menti állásai ügyében eljáró vizsgálóbírók március 15-re be­idézték, hogy ismertessék vele a vádemelést.„Nagyon sok támo­gatóm politikai gyilkosságról beszél. Ez tényleg gyilkosság. És nemcsak engem gyilkolnak le, hanem az elnökválasztást is” - fogalmazott Francois Fiiion. A botrány egy hónappal ezelőtti kirobbanása óta Fiiion a 3. helyre csúszott vissza az áprilisi első forduló esélyeit mérő felmérések szerint. A nyomozást kiterjesz- tették Fiiion két gyermekére is, akiket diákkorukban apjuk asszisztensként alkalmazott. (MTI) Kim Dzsong Nam: vádemelés nők ellen Kuala Lumpur. Vádat emeltek a maláj hatóságok egy 25 éves in­donéz és egy 28 éves vietnami nő ellen Kim Dzsong Un észak­koreai diktátor féltestvére, Kim Dzsong Nam meggyilkolása mi­att. Akár kötél általi halálra is ítélhetik őket, de halálos ítéletet kizárólag a legfelsőbb bíróság hozhat. Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette szállítot­ták a két nőt a Kuala Lumpur-i bíróságra, a két vádlotton golyó­álló mellény volt. A néhai diktá­tor, Kim Dzsong II legidősebb fiát február 13-án gyilkolták meg a Kuala Lumpur-i repülőtéren. Két nő mérgező folyadékot kent az arcába. Phenjan azzal vádolta meg Szöult és Washingtont, hogy ők szervezték meg a Kim Dzsong Un meggyilkolását. (MTI) Visszaesett Geert Wildere pártja Amszterdam. Kissé visszaesett a bevándorlásellenes holland Sza­badságpárt (P W) támogatottsá­ga, a Geert Wilders vezette cso­portosulás visszacsúszott a 2. helyre a kormányzó jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (WD) mö­gé. Mark Rutte kormányfő pártja 16,3%-on, a főként muzulmán­ellenes megnyilvánulásairól is­mert Szabadságpárt pedig 15,7%-on áll két héttel aparla- menti választások előtt. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Moszul. Tegnap búcsúbeszédet intézett híveihez Abu Bakr al- Baghdadi. A terroristavezér beismerte, hogy az Iszlám Állam vereséget szenvedett Irakban, miután Moszul körül bezárult az ostromgyűrű. Abu Bakr al-Baghdadi a még Irakban tartózkodó terroristákat arra szólította fel, hogy meneküljenek vagy öngyilkos merényletben vé­gezzenek magukkal. Az iszlamista vezér nyilatkozatának híre azután terjedt el, hogy az amerikai támo­gatású iraki hadsereg átvette az irá­nyítást az egyik legforgalmasabb nyugat-moszuli út felett. Azt to­vábbra sem tudni, hol tartózkodik pontosan a terroristavezér. Koráb­ban olyan hírek is napvilágra kerül­tek, hogy súlyosan megsérült és meghalt a harcok során, ezeket azonban végül megcáfolták. Az iraki hadsereg bekerítette teg­A kongresszus két háza előtt megtartott első beszédében Donald Trump amerikai elnök megint beszélt a mexikói falról, az Iszlám Állam elleni harcról, és az is kiderült, hogy ezermilliárd dollárt költené az infrastruktúra fejlesztésére. Washington. A beiktatási és a ta­valyi republikánus jelöltállító gyűlésen mondott beszédeinek sö- tétebb kicsengésével szakítva most optimizmusról, közös nemzeti cé­lokról és korábban elérhetetlennek tűnő álmok kézzel fogható közel­ségbe kerüléséről is beszélt. Szerin­te „Amerika nagyságának új fejeze­te nyílik”, a végén pedig még azt is mondta, hogy „a jelentéktelen har­cok ideje már mögöttünk van”. Az amerikai elnök mindig év ele­jén szokta megtartani az évértékelő, State of the Union beszédét, amiben a jövőbe is tekint. Az új ciklus kezde­tén ilyen hivatalosan még nincsen, de Trump beszéde lényegében ennek fe­lelt meg. Többnyire nem ilyenkor szoktak konkrét részletekkel előállni, nap az Iszlám Állam szervezet Mo­szul nyugati részén maradt harcosa­it, miután a városból kivezető utolsó jelentős főutat is ellenőrzése alá vonta. A katonák mindössze egy ki­lométerre vannak a nagyváros északnyugati szélétől. Egy másik iraki tábornok azt mondta, a katonák 800 m-re közelitették meg a fő kor­mányzati épületegyüttest, amelynek visszafoglalása szimbolikus győzel­met jelentene az iszlamisták ellen harcoló iraki erők számára. A had­sereg által elfoglalt út az Iszlám Ál­lam egyik fellegvárával, Tál Afarral köti össze Moszult, és onnan a szíriai határig vezet tovább. A második legnagyobb iraki vá­rosnak számító Moszul keleti felét az iraki biztonsági erők az Egyesült Ál­lamok vezette nemzetközi koalíció támogatásával januárban foglalták vissza, majd február 19-én had­műveletet indítottak a nyugati vá­rosrész felszabadítására. A feltéte­lezések szerint még több ezer dzsi- hádista - köztük sok külföldi - tar­tózkodik az Iszlám Állam által 2014­és Trump is inkább általánosságok­ban beszélt, habár a tervezett egész­ségügyi átalakításokat bővebben érintette. Miután az elmúlt napokban többen is bírálták, hogy nem szólalt fel hangsúlyosan az erőszak ellen, Trump elítélte a zsidó közösségi köz­pontokat ért fenyegetéseket és a zsi­dó temetők elleni vandalizmust, emellett pedig a Kansasban lelőtt két ben elfoglalt Moszulban. A szélső­ségesek elsősorban orvlövészek, öngyilkos merényletek és gránáttűz segítségével védekeznek a kor­mányhoz hű, nagyjából 100 ezer fős támadó csapatok ellen. Csak kedden a terrorszervezet legalább 173 har­cosával végeztek, tavaly szeptember óta pedig az együttes veszteségük elérhette a 45 ezer főt. indiai férfiról is megemlékezett. „Miközben politikai döntésekben nem mindig értünk egyet, egysége­sen elítéljük a gyűlölet és a gonosz­ság minden formáját” - mondta. A ritka pillanatok egyike volt, ami­kor a republikánusok mellett a de­mokraták is tapsoltak, amikor Trump a first lady vendégei felé fordulva, özvegye előtt méltatta az egyik je­Hirtelen megugrott az iraki Mo­szul nyugati feléből menekülő civi­lek száma, amint az iraki erők elér­ték a város lakott negyedeit - kö­zölte Stephane Dujarric ENSZ- szóvivő. Összességben eddig közel 180 ezer ember hagyta el Moszult és környékét, csak az elmúlt két nap­ban 12 700-an hagyták el Nyugat- Moszult. (MTI, MfD, 888.hu) meni akcióban elhunyt kommandóst, Ryan Owenst. Trump megvédte in­tézkedéseit, például amikor kiléptette az Egyesült Államokat a Csendes­óceáni Partnerség (TPP) szabadke­reskedelmi egyezményből. Szerinte eddig betartotta választási ígéreteit, miközben egy hónap alatt rengeteg nagyvállalat vezetőivel egyeztetett a munkahelyteremtésről. Piamarosan megkezdjük egy nagy-nagy fal épí­tését a déli határ mentén - mondta re­publikánus taps kíséretében, viszont ezúttal nem említette korábbi vessző- paripáját, miszerint a fal árát majd Mexikóval fizetteti ki. Egy másik ígéretére, az adóreformra is kitért, de túl sok konkrétum nem hangzott el. Azt mondta, hogy gazdasági emberei éppen összeállítják egy történelmi adóreform részleteit, amivel csök­kentik a vállalatok adóit, és enyhíte­nék a középosztály terheit. Arra kérte a kongresszust, hogy szavazza meg az ezermilliárd dolláros infrastrukturá­lis fejlesztéseket célzó csomagját. Ezzel szerinte nemcsak újjáépítik az országot, hanem több millió új mun­kahelyet is teremtenek. (index, MTI) Török-német viszály a letartóztatott újságíró miatt Tmmp: Amerika nagyságának új fejezete kezdődik Tetszett a saját beszéde. Trump megtapsolta produkcióját. (TASR/AP) Breivik, a gyilkos: elutasított panasz Oslo. Nem sérültek a magánzár­kában fogva tartott Anders Behring Breivik emberi jogai a börtönben - döntött tegnap egy oslói fellebbviteli bíróság a 77- szeres norvég tömeggyilkos pa­naszának ügyében. „Breiviket nem vetették alá kínzásnak, nem érte embertelen bánásmód” - hangzott az ítélet. A tárgyalásra azért volt szükség, mert Breivik beperelte az államot fogva tartá­sának körülményeit nehezmé­nyezve, azt állítva, „állatias bá­násmódban” van része. Utóbbi érzékeltetésére felhozta, hogy gyakran hideg a kávéj a. (MTI) Felháborodással fogadták Németországban, hogy előze­tes letartóztatásba helyezték Isztambulban a Die Welt című német konzervatív lap német­török kettős állampolgárságú törökországi tudésítéját. Berlin. Sigmar Gabriel, a német külügyi tárca vezetője bekérette a mi­nisztériumba Törökország berlini nagykövetét, az Isztambulban letar­tóztatásba helyezett Deniz Yücel tö­rök származású német újságíró ügyé­ben. A Die Welt lap tudósítója elleni fellépés miatt Joachim Gauck német államfő is bírálta a török vezetést. Gabriel a nagykövettel lefolytatott beszélgetést követően közölte, a Die Welt törökországi tudósítójaként dolgozó újságíró előzetes letartózta­Deniz Yücel újságíró (Tasr/ap) tása erőteljesen megterheli Berlin és Ankara viszonyát. A két ország vi­szonya az egyik legnagyobb szakí­tópróba előtt áll - jelentette ki. Gab­riel szerint a török nagykövetnek vi­lágosan tudomására hozták, nagyon nagy eltérések vannak a két ország között a sajtó- és véleménynyilvání­tás szabadságának érvényesülését il­letően. Gabriel arra is figyelmezte­tett, hogy a Yücel-ügy „végtelenül” megnehezíti a jó viszonyok kialakí­tását Törökország és Németország, valamint Ankara és az EU között. A Die Welt szerint Yücelt a török-kurd konfliktusról és a tavalyi puccskísérletről írt cikkei miatt vet­ték őrizetbe. Mustafa Cakar vizsgá­lóbíró a kihallgatáson a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a gülenista mozgalom számára végzett propa­gandatevékenységgel vádolta a tu­dósítót - írta a lap. Ankara mindkét csoportot terrorista szervezetnek tartja. A német lap arról írt, hogy a vizsgálati fogságot elrendelő török bíró állítólagos bizonyítékként az újságíró egy korábbi, a PKK- vezetővel 2015 augusztusában foly­tatott interjúját hozta fel. Emellett azzal is megvádolták Yücelt, hogy a 2016. július 15-i sikertelen állam­csínykísérletet követően két nappal arról írt: egyelőre nem sikerült tisz­tázni, hogy kik állnak a puccskísér­let mögött. A bíróság szerint ezzel Yücel arra utalt: szerinte nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy a puccskísérletért Fethullah Gülen muzulmán hitszónok és szervezet lenne a felelős. Ankara az Egyesült Államokban élő Gülent vádolta az összeesküvés kitervelésével. Több német nagyvárosban, így Berlinben és Lipcsében is aktivisták tüntettek, követelve az újságíró sza­badon engedését. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom