Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-02 / 51. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. március 2. KULTÚRA I 9 A szexéhes farkas cseles útjai Irena Pavlásková rendezésében cseh film készül Philip Roth Prágai orgia című regényéből SZABÓ G. LÁSZLÓ Bár nem azon az úton jár, mint egykori pályatársa, Vára Chytilová, a hatvanas évek cseh új hullámának karcos egyénisége, az éles társadalombírálatáról híres, betörhe- tetlen alkotó, Irena Pavlásková ugyancsak extra kategória a prágai filmesek táborában. Legutóbbi filmjét Jan Saudekről, a világhírű fotográfusról, az erotika lovagjáról készítette, most pedig Philip Roth regényét, a Prágai orgiát viszi mozivászonra. A hol lineárisan író, hol idősíkokban ugráló, Pulitzer-díjas amerikai szerző, az Isten veled, Co- lumbus, A Portnoy-kór és az Amerikai pásztorai híres alkotója, az ösztönös szex és a számmisztika megszállottja pályafutásának ötvenegy- néhány éve alatt több mint harminc művet adott a kortárs világirodalomnak. Nem véletlenül nevezik „futó- szalagírónak”, aki barátjával, Milan Kunderával együtt több éve várományosa már a Nobel-díjnak. Karakterei a legtöbb esetben magányos, szexéhes farkasok, s betegségük ellenére élvezettel habzsolják az életet. Ám Roth regényeiben a szex nemcsak biológiai és pszichológiai kényszer, hanem egyfajta érzéki frissítés is. Erre utal az Anatómialecke vagy A szégyenfolt és a Prágai orgia is, amelyből most Irena Pavlásková készül filmet forgatni. Nathan Zuckerman, a történet főhőse - az író alteregója - többször megfordul Prágában. Maga Roth először 1972-ben látogatott Csehszlovákiába, s a normalizációs időszak titkosrendőrségét kijátszva több alkalommal találkozott a kor legjelentősebb ellenzéki íróival, Ivan Klímával, Milan Kunderával és Václav Havellel. Ideutazása céljaként mindig ugyanazt a megmosolyogtató indokot tüntette fel: „Imádom a cseh nőket.” Öt évig nem is állta senki az útját, Roth pedig valóban nagy odaadással részesítette testi örömökben a prágai művészvilágban járatos hölgyeket. Főleg azokat, akik Jirí Mucha (Alfons Mucha, a szecesszió egyik nagymesterének a fia) várbeli bohémtanyáj án szórakoztatták az oda járó írókat, filmeseket, színészeket. Az államhatósági szervek 1977-ben tagadták meg tőle a beutazási vízumot. Akkorra vált ugyanis egyértelművé számukra, hogy a híres író nem pusztán a női nem örökös csodálója, hanem minden erejével és nem kevés pénzzel támogatja „Kafka gyermekeit”, vagyis a rendszer által elnyomott cseh írótársait. Egészen pontosan tizenöt szerzőt támogatott, méghozzá úgy, hogy tizenöt jeles amerikai írót (köztük Arthur Millert, John Updike-ot és William Styront) megszólítva nem kis összeggel számlát nyitott, amelyre aztán hazai szerzőtársai havonta száz dollárt utaltak át cseh kollégáiknak. Roth mindemellett azt is kijárta, hogy a rangos Pen- guin Books kiadó A másik Európa írói címmel sorozatot indítson a szovjet elnyomás alatt élő csehszlovák és más, kelet-európai írók műveivel. 1974-től a vasfüggöny bukásáig 17, hazájában tiltott szerző alkotását jelentette meg a kiadó úgy, hogy minden kötetet egy neves amerikai fró vezetett be a kinti piacra. A napokban 84. életévét betöltő író Adrién Brodyt javasolta filmbeli alteregója szerepére (Képarchívum) A napokban 84. életévét betöltő, ma is jó egészségnek örvendő, de már visszavonult író (aki a Prágai orgiában egy megkínzott zsidó szerző kézirata után nyomoz a cseh fővárosban) nagy meglepetéssel fogadta Irena Pavlásková felkérését, hogy ne túl magas áron adja el könyve megfilmesítésének jogait. „Én is meglepődtem, amikor egy hónappal később választ kaptam Philip Rothtól - így a megállíthatatlan cseh rendezőnő. - Levelében ugyanis az állt, hogy látni szeretné eddigi filmjeimet, és nagy vonalakban újam meg neki az elképzeléseimet, vagyis hogy mit szeretnék megmutatni a regényéből. Később jött még egy levél, de az már a meghívó volt. Pontosan megjelölte, mikor, melyik napon, hány órakor vár connecticuti otthonában. Roth arra is kíváncsi volt, érdekel-e a politika, milyen emlékeim vannak a hetvenes évekről. Beszélgetésünk végén megkaptam tőle a jogokat. Amikor megkérdeztem tőle, tehetek-e említést a filmben arról, hogy hány cseh írótársán segített akkoriban, röviden azt felelte: Nem szükséges! Igen, ez is az emberi nagyság és a szerénység jele.” De nem valami sötét, politikai dráma forgatókönyvét csiszolgatja Irena Pavlásková, aki 1981-ben A szolgák idejével állt ki a cseh filmesek porondjára. Inkább egy izgalmas karnevált szeretne láttatni, amelynek központi alakja az amerikai író és a hozzá tartozó, dekoratív cseh nő, aki sokat tud a (testi) szerelemről. Roth nem kisebb színészt, mint Adrién Brodyt javasolta Nathan Zuckerman szerepére, Olga megformálóját még keresi a rendező. PENGE Rihanna, az emberbarát Nemtelen tisztaság Februárban töltötte be hetvenedik életévét Nádasdy Ádám író, költő, műfordító, Shakespeare, illetve Dante „magyar hangja”. Erre az alkalomra időzítette a Magvető Kiadó a Nyírj a hajamba című, 2009 és 2017 között keletkezett versekből összeálló kötet megjelenését. Nyílj a hajamba, szól a felszólítás a felkiáltójel nélküli címben. Nádasdy pedig eleget tesz ennek a rövid, annál határozottabb mondatnak, a múlt, az emlékek, a szerelmi kapcsolatok szálai közé, a közéletiség kuszaságába nyúl bele mélyen, ott matat, vág, anélkül, hogy belegabalyodna. Nádasdy Ádám majdnem minden versét a kezdetektől egyfajta letisztultság jellemzi. Úgy kockáztat, hogy soha nem kockáztat sokat, a kelleténél többet. Nem fecseg, nem kelleti magát. Mértéktartásával mértéktelen, költői konzervativizmusával radikális. Szerzőnk témáiAYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA bán messze nem visz, ebben is élő és klasszikus: főleg élet, halál, szerelem hármasában jelöli ki a maga területét. „Nemüktől tisztította meg az érzelmeket, s ezért hatnak ilyen erotikusán e versek. Nem tudom, ki szólít meg vagy kit szólítok meg én a versben. Nem tudni, melyik vers kire vonatkozik.” írta évekkel ezelőtt Nádas Péter Nádasdy kapcsán, észrevétele az új kötetben található versekre is érvényes. Nádasmegállapítása a helyén van, mint Nádasdy szemérmességének finomsága, a metaforák bája, a szerelemről gondolkodás nemtelenség teremtette egyetemessége. Úgy szenvedélyesek ezek a versek, hogy nyelvileg nagyon visszafogottak, az érzelmeket nem adagolják túl, de telibe találnak, el nem engednek. „Nem téma, hogy levegőért kapkodok,/vándorló homokdűne a lélegzeted,/ahogy táwezérled a szuszo- gásom.” „ Sétálj velem, vigyél és támogass, /francia mustárba márto- gass, Nádasdy verseiben nagyon szerethető, hogy nem egyszer egyszerűségével okoz meglepetést: „Az ember akkor érne valamit, /ha énekelne. ” Nádasdy verseiben rendkívül szerethető, hogy nem egyszer ironikus humorával okoz meghökkenést: „ Mért nem tudom a gyászt? „ Megnézem én, /ha kell, a régi házat, kézírást, fotót, / de vagy én nézek vissza mindenünnen, / vagy hideg, üres orral szagolom. "Nádasdy kötete mindennél jobban azzal nyer meg, hogy a múltidézésével nem hoz helyzetbe csöpögős nosztalgiát, a sóhajok és letűnt remények utáni sóvárgás kívül esik az ő versein. Úgy szenvedélyesek ezek a versek, hogy nyelvileg nagyon visszafogottak, az érzelmeket nem adagolják túl, detelibe találnak. Néha becsúszik egy kis modorosság, egy kis monotónia, egy kis unalom, noha némi jóindulatú figyelem túlsegít ezeken a zökkenőkön. Vékony, annál vastagabb kötet. Elmélyült olvasásra hív. Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba. Magvető Kiadó, 2017.54 oldal. Értékelés: 8/10 New York. Az év emberbarátja díjjal tüntette ki Rihannát jó cselekedeteiért az amerikai Harvard Egyetem. „Végre a Harvardra is sikerült bekerülnöm” - tréfálkozott a 29 éves barbadosi popsztár, amikor a massachusettsi Cambridge-ben átvette az elismerést az őt felállva, ovációval ünneplő tömeg előtt. Azt mondta, örül a kitüntetésnek, akkor is, ha soha nem azzal a szándékkal végzett karitatív tevékenységet, hogy díjat kapjon érte. Áz amerikai elitegyetem alapítványa azzal indokolta az elismerést, hogy Rihanna ultramodem egészségügyi központ létesítésére adott pénzt egy barbadosi kórháznak az emlőrák diagnosztizálására és kezelésére, ösztöndíjprogramot alapított amerikai egyetemeken tanuló karibi diákok számára és egyéb oktatási projekteket támogat világszerte. Az egyetem Emberség-díját korábban olyanok kapták meg, mint James Earl Jones színész, Malala Juszufzai pakisztáni emberi jogi aktivista, vagy több korábbi ENSZ-főtitkár. (MTI) A Disney-filmek első meleg szereplője London. A Disney-filmstúdió első meleg karaktere és első homoszexuális szerelmi jelenete lesz látható A szépség és a szörnyeteg című 1991-es animációs film élőszereplős változatában, amelyet március 16-án, a világpremierrel egy időben mutatnak be Szlovákiában. Az amerikai musical rendezője, Bili Condon fedte fel egy inteijú- ban, hogy a tündérmese figurái közül LeFou (Josh Gad), Gaston (Luke Evans) fegyverhordozója táplál gyengéd érzelmeket gazdája iránt, és próbál megküzdeni a szerelem és a csodálat között váltakozó érzelmeivel. A rendező szerint ez lesz „az első kizárólagosan meleg jelenet” a Disney-filmek történetében. A meleg karaktert Josh Gad olyan érzékenységgel alakítja, hogy „már ezért megérte” - mondta Condon, aki szerint a homoszexuális karakter szerepeltetése mérföldkövet fog jelenteni a melegek elfogadását illetően. A film tavaly májusban közzétett előzetesét 24 óra leforgása alatt 130 milliószor nézték meg világszerte. A produkcióban Emma Watson alaldtja a fiatal lányt, aki beleszeret a sötét titkokat rejtegető szörnyetegbe. (MTI, juk)
