Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-01 / 50. szám, szerda

4 I KÜLFÖLD 2017. március 1.1 www.ujszo.com Trump polgári területről venne el 54 milliárdot haderőfejlesztésre RÖVIDEN Moszkva üzenetre várt Moszkva. Megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz és Do­nald Trump amerikai elnök ta­lálkozójának gyakorlati előké­szítése, de annak időpontjáról és helyszínéről még nem született megegyezés - jelentette ki Szer- gej Rjabkov orosz külügymi­niszter-helyettes az Állami Du­mában, egy kerekasztal- beszélgetésen. Közölte, Moszkva és Washington között nem foly­tak és nem folynak tárgyalások az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók visszavoná­sáról. Rámutatott, hogy a gazda­sági büntetőintézkedések nem­csak az orosz gazdaságnak, ha­nem a Trump által ösztönözni kívánt amerikai exportnak is ár­tanak. Rjabkov szerint Oroszor­szág számára fontos, hogy mi­lyen üzenetet hordoz Trump be­széde az amerikai Kongresszus két házának együttes ülésén. (MTI) Az ANO mozgalom a legnépszerűbb Prága. Csehországban továbbra is az Andrej Babiš szlovákiai származású multimilliárdos ve­zette ANO (Igen) mozgalom a legnépszerűbb politikai tömörü­lés - derült ki egy országos fel­mérésből. Az eredmények szerint ha most tartanák meg a képvise­lőházi választást, akkor a kor­mánykoalícióhoz tartozó ANO a szavazatok 31,5 százalékát sze­rezné meg. A 2. helyen a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) áll 20 százalékkal, míg a harma­dikon Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) 10,5 százalékkal. A következő választásra idén októberben ke­rül sor, a konkrét időpontot Miloš Zeman államfő határozza meg. (MTI) Orbán az etnikai keveredés ellen Budapest. Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnök tegnap a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara (MKIK) Budapesten ren­dezett gazdasági évnyitóján ki­fejtette: „azon a pályán kell ma­radni, ahol vagyunk”, 2017-2020 között meg kell védeni azt a le­hetőséget, hogy a magyar gazda­ság bővülése a 3-5 százalékos sávban legyen. A gazdasági helyzetet érintő kérdéseken kívül a kormányfő arról is beszélt, hogy az ország „felértékeléséhez” meg kell őrizni az etnikai homogeni­tást, mert „a túl nagy keveredés bajjal jár”, ugyanígy fontos a kulturális egyszínűség, a kima­gasló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogy Magyaror­szág egy „tiszta, zöld ország”, vagyis nem sújtja ipari szennye­zettség, a földet pedig meg­művelik. Idesorolta továbbá a teljes foglalkoztatottságot, hoz­zátéve: szerinte van jelentősége, hogy egy magyar szállodában a takarítónő is magyar. „Fontos az is, hogy a nagyság és a nagyság iránti vágy ne tűnjön el Magyar- országról. Az olimpia ebből a szempontból is egy bordatöréssel ér fel”-mondta. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy nem katonai progra­moktól csoportosítaná át a haderő fejlesztésére szánt 54 milliárd dolláros költségvetési összeget. Az elnök az Egyesült Államok éves kormányzói tanácskozásán beszélt terveiről. Donald Trump kifejtette: az a szándéka, hogy megkurtít egyes - politikailag érzékenynek tartott - költségvetési tételeket. Kevesebb pénzt szánna oktatásra, környezet­védelemre, tudományos kutatásra, szegényeket támogató programokra, és a felszabaduló összeget átcsopor­tosíttatja részben a nyugdíjasok gaz­dasági biztonságának megőrzésére, részben pedig a haderő fejlesztésére. Törökország legnagyobb tárgyalótermében kezdődött meg tegnap Ankarában annak a 330 tüzérnek a pere, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek a 2016. július 15-i puccskísérletben, terrorszer­vezet tagjai, és szándékos emberölésben vagy annak kísérletében bűnösek. Ankara. Az érintett katonák a ta­valyi incidensig a török fővárostól mintegy 60 kilométerre délnyugatra fekvő Polatliban állomásoztak. A 330 vádlottból 243-an előzetes letar­tóztatásban vannak. A katonák kö­zött vezérőrnagy, dandártábornok és ezredes is van. Az ügyészség min­den vádlottra életfogytiglani börtön­A kormányzók előtt mondott hétfő esti beszédében Donald Trump kö­zölte: a költségvetési kiadásokat érintő kérései hangsúlyosan szere­pelnek az unió állapotáról szóló, teg­nap estére tervezett kongresszusi be­szédében is. Leszögezte: a költség- vetésről kifejtett elképzelései híven tükrözik azt, amit megígért a válasz­tási kampányában, vagyis hogy megvédi az amerikaiak biztonságát, a közbiztonságot és a nemzetbiztonsá­got. Ezzel egy időben a Pentagon át­adta a Fehér Háznak az Iszlám Állam elleni harc fokozásának tervét. Jeff Davis, a Pentagon szóvivője újság­írókkal közölte, hogy ez egy bővebb terv vázlata, amelynek keretében vi­lágszerte fel kívánnak lépni az Isz­lám Állam ellen, nem csupán Irak­ban és Szíriában. Január 28-án, nyolc nappal a be­iktatása után Donald Trump harminc napot adott a Pentagonnak, hogy ké­büntetést kért. A pert kiterjedt biz­tonsági intézkedések kísérik, így például a hatóságok drónnal figyelik az épület környékét. Az Ihlas török hírügynökség szerint a tárgyalóte­rembe nem lehetett bevinni mobil- telefont, sem számítógépet. A hely­színre vezető utakon ellenőrző pon­tokat alakítottak ki, ahol átvizsgálták az érkezőket. Páncélozott jármüvek és vízágyúk várakoztak a közelben, az épület tetején pedig mesterlövé­szek őrködtek. Július 15. éjszakáján puccsisták elfoglalták Ankarában a katonai fő­parancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A katonai felkelés résztvevői lánctal­pasokkal törtek ki a laktanyákból, szítsen új tervet az IÁ elleni hadjárat felgyorsítása céljából. Nagy várakozások előzték meg az amerikai elnök kongresszusi üzene­tét, hiszen az unió állapotáról szóló beszéd mindig is az amerikai politika egyik méltóságteljes eseménye volt. Az elnök ilyenkor a kongresszus két háza előtt számol be a választott politikusoknak és a nemzetnek az or­szág helyzetéről és várható politikája főbb elemeiről. Az ünnepélyes ese­ményen a képviselők és a szenátorok mellett jelen vannak a kormányzat tagjai, az Egyesült Államokban az al­kotmánybíróság szerepét betöltő leg­felső bíróság bírái és az amerikai köz­élet tekintélyes személyiségei. A Fehér Ház szóvivője, Sean Spi- cer azt ígérte, hogy Trump elnök üze­nete a Kongresszushoz és a nemzet­hez „az amerikai szellemiség megú­jításáról” szól majd, Kellyanne Con- way, a Fehér Ház tanácsadója pedig a Fox tévében azt fejtegette, hogy az el­majd vadászrepülőik és helikoptere­ik légi csapásokat mértek a parla­mentre és az országos rendőr­főkapitányság székházára. Az ál­lamfő az utcára szólította a civil la­kosságot, amely végül megakadá­lyozta az államcsínyt. Hivatalos adatok szerint az összecsapásokban 248 ember meghalt és 2193 megse­besült. Recep Tayyip Erdogan államfő egykori szövetségesét, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot teszi felelős­sé az összeesküvés kiterveléséért. Ankara szerint Gülen hálózata hosszú évek alatt szivárgott be az ál­lami és a magánszférába. A mozgal­mat Törökországban korábban ter­rorszervezetnek nyilvánították. (MTI) nöki beszéd nem lesz unalmas, „mert Donald Trump nem unalmas”. Néhány órával a Kongresszus két háza előtt elmondandó beszéde előtt Trump a Fox televíziónak adott in- teíjút, melyben azt mondta, a kiszi­várogtatások és a tiltakozó akciók hátterében elődje, Barack Obama áll. A republikánusokhoz közel álló Fox riportere kérdezett rá arra: nem gon- dolja-e az elnök, hogy a kormányzati kiszivárogtatások és a republikánus politikusok lakossági fórumain ta­pasztalt tiltakozások hátterében Ba­rack Obama volt elnök áll-e, mire Trump határozott igennel válaszolt. Az elnök szó kijelentette: „azt gon­dolom, hogy Obama van a háttérben. Azt is gondolom, hogy ez politika. Ez így működik”. Hangsúlyozta, hogy ezek a kiszivárogtatások nagy kárt okoznak a nemzetbiztonságnak, egy­úttal leszögezte: tudja, a politika ilyen, ezért arra számít, hogy a kiszi­várogtatások folytatódnak. Betiltottak egy berlini mecsettársaságot Berlin. Betiltották tegnap a német hatóságok annak a me­csetnek a működését, amelyben a berlini karácsonyi vásár elleni kamionos támadást elkövető Anis Amri is gyakran megfor­dult. A német hatóságok szerint a Fussilet 33 néven ismert vallási egyesület most bezárt imaháza szélsőségesek találkozóhelye volt. A rendőrség ezzel egy idő­ben, tegnap reggel 24 helyszí­nen tartott házkutatást a német fővárosban, több mint 460 fő­vel. Lakásokat, cégközpontokat és hat börtöncellát vizsgáltak át. A közigazgatási bíróság állí­tólag már február 15-én jóvá­hagyta a hatóságoknak a mecset betiltására vonatkozó kérelmét. Egy héttel korábban az egyesü­let önként felfüggesztette mű­ködését, és felmondta a Berlin egyik középső kerületében ta­lálható imaház bérleti szerző­dését. A mecset egy imámját koráb­ban átmenetileg vizsgálati fog­ságba helyezték, az egyesület öt tagja ellen büntetőjogi eljárás indult. Úgy tudni, hogy a mecsetben szíriai merényletek elköveté­séhez gyűjtöttek adományokat, a hitoktatás során pedig a val­lási elöljárók az Iszlám Állam dzsihádista szervezet tevé­kenységét népszerűsítették. Az imaházat főként törökök és ka­ukázusi bevándorlók látogat­ták. Anis Amri is gyakran meg­fordult a társaság köreiben. A tunéziai születésű férfi decem­ber 19-én meggyilkolt egy len­gyel kamionsofőrt, majd annak teherautójával elhajtott egy berlini karácsonyi vásár hely­színére, ahol a tömegbe hajtott, 11 embert gázolva halálra. A szökésben lévő Amrit másnap egy olasz járőr agyon­lőtte Milánó egyik elővárosá­ban. (MTI) Kisebb botrányt okozott Kellyanne Conway, az amerikai elnök egyik tanácsadója, aki cipőstül telepedett rá az Ovális iro­da kanapéjára, és nagy nyugalommal olvasta a híreket mobiljában, míg Donald Trump a Történelmileg Fekete Főiskolák és Egyetemek (HBCU) vezetőivel beszélgetett. Sokan fejezték ki nemtetszésüket, hangsúlyozva: a felvétel akára kultu- rálatlanság és tiszteletlenség jelképévé is válhatna. (TASR/AP-feivétei) Ankarában megkezdődött a 330 állítólagos puccsista pere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom