Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-11 / 35. szám, szombat

61 KÜLFÖLD 2017. február 11. | www.ujszo.com RÖVIDEN Négy iszlamista francia rendőrkézen lljabb jogi fricska Trumpnak Az elnök dühöng: „Találkozunk a bíróságon, az amerikai nemzet biztonsága a tét" - üzente Százezrek vonultak tegnap az iráni nagyvárosok utcáira az iszlám forradalom 38. évfordulóján, halált kiáltva az Egyesült Államokra és Izraelre, szitkokat szórva Donald Trump amerikai elnökre, aki a minap „figyelmeztetésben" ré­szesítette a perzsa államot újabb ballisztikusrakéta-kísérlete miatt. (TASR/ap) Párizs. Őrizetbe vett a francia rendőrség négy embert, köztük egy 16 éves lányt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy merényletet készítettek elő a dél-franciaor- szági Montpellier-ben. A 16,20, 26 és 33 éves gyanúsítottakat azután tartóztatták le, hogy ace- tont vásároltak, amelyre feltéte­lezhetően egy robbanószerke­zethez volt szükségük. A házku­tatások során a dzsihádisták által előszeretettel használt TATP-t, vagyis triaceton-triperoxid nevű robbanóanyagot, acetont, fecs­kendőket és védőkesztyűket ta­láltak a nyomozók a gyanúsítot­tak lakásában. A titkosszolgála­tok olyan nyomokkal rendel­keztek, amely alapján feltételez­hető volt, hogy a csoport akcióba kíván lépni. (MTI) Magas rangú szélsőséges halála Kabul. Az afgán biztonsági erők a NATO-csapatokkal közös hadműveletükben végeztek az Iszlám Állam terrorszervezet egyik magas rangú parancsno­kával - közölte az afgán belügy­minisztérium. Kari Moneb szá­mos robbantás és öngyilkos me­rénylet megszervezésében vett részt, továbbá több atrocitást kö­vetett el a keleti Nangarhar tarto­mánybeli Acsin körzet lakóival szemben, emellett több kabuli támadáshoz is köze lehetett. (MTI) Fülöp-szigetek: ez kínos az elnöknek Manila. Kábítószer-árusításon kapták a Fülöp-szigeteken a kí­méletlen drogellenes háborút folytató államfő egyik tanács- adój ának egy rokonát - közölte tegnap a délkelet-ázsiai ország kábítószer-ellenes hivatala. Rodrigo Duterte elnök politikai tanácsadójának, Jesus Durezá- nak az egyik unokaöccséről, John Paul Durezáról van szó. A kábítószer-ellenes hivatal éppen abban a városban, Davaóban - igyekezett csapdába csalni drogkereskedőket, ahol Duterte elnökké választása előtt polgár- mester volt, és egy ilyen akció­ban fogták el csütörtökön Dure- zát. Jesus Dureza gyerekkori barátja az államfőnek. (MTI) Ukrán válság: sok a civil áldozat Kijev. Nyolc polgári személy életét vesztette és 30 megsebe­sült a kiújult kelet-ukrajnai har­cokban az elmúlt egy hét alatt - közölte Alexander Húg, az Eu­rópai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet (EBESZ) uk­rajnai megfigyelői missziójának egyik vezetője. A legsúlyosabb összecsapások az utóbbi időben Avgyijivka településnél zajlot­tak. A harcok kiterjedtek a frontvonal teljes hosszára. Húg hangsúlyozta, hogy mindkét szemben álló fél, azaz az ukrán fegyveres erők és a szakadárok is megsértik a tűzszünetet, és mindkét oldal felelős a civil ál­dozatokért. (MTI) MTI ÖSSZEFOGLALÓ San Francisco. Érvényben ma­rad az amerikai bevándorlást korlátozó elnöki rendeletet felfüggesztő bírói döntés, mivel a fellebbviteli eljárásban Donald Trump elnök ellen hoztak határozatot. Az elnök politikai döntésnek minősí­tette a bíróság döntését. A San Franciscó-i szövetségi fel­lebbviteli bíróság mindhárom tagja elutasította az elnök fellebbezését a bírói döntés ellen. A végső döntést valószínűleg az amerikai legfelsőbb bíróság hozza majd meg. A pillanat­nyilag hatályon kívüli elnöki rende­let 90 napra megtiltotta hét, muzul­mán többségű ország állampolgára­inak beutazását, határozatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását, és 120 napra befa­gyasztotta a teljes amerikai mene­kültbefogadási programot. Twitteren fenyegetett Donald Trump amerikai elnök politikai döntésnek minősítette, hogy a fellebbviteli bíróság hely­benhagyta egy seattle-i szövetségi bíró döntését a beutazást szigorító elnöki rendelet felfüggesztéséről. Az Tegnap tartotta 19. évértékelő beszédét Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Budapest. Az évértékelők 19 éves történetében az idei már a 2. olyan alkalom volt, amikor a kormányfő beszéde alatt odakint tüntettek elle­ne. A tavalyi tüntetés és az október 23-i füttykoncert nyomot hagyha­tott: ezúttal csak távolabb lehetett demonstrálni Orbán Viktor ellen. Az Együtt megmozdulását ellehetetle­nítendő a szervezők ugyanis lefog­lalták a Várkert Bazár ötezer négy­zetméteres környékét. A főbejárat előterét 3 városnéző busz és teher­autók takarták el, a rendezvény kez­dete előtt nem a rendőrök dominál­tak az utcaképen, hanem a kormány őrző-védő cégének emberei. Az elnök azonnal Twitter-bej egy zésben reagált. „Találkozunk a bíróságon, az amerikai nemzet biztonsága a tét” - írta. Hozzátette, hogy véleménye szerint nagyon könnyen megnyerik majd a pert. A háromtagú fellebbvi­teli bíróság döntése korántsem vég­leges, hiszen a birák most csak arról döntöttek, hogy egy alacsonyabb szintű bíróság határozatát felülvizs­gálva feloldják-e a rendelet átmeneti felfüggesztését. Mint fogalmaztak: a végleges döntéshez az álláspontok szélesebb körű meghallgatására van szükség. A fellebbviteli bíróság nem fogad­ta el a kormányzat azon érvelését sem, hogy az elnöki rendelet, ha nemzet- biztonsági kérdést érint, nem írható felül. Állásfoglalása szerint ilyen esetre nincs precedens. A fellebbvi­teli bíróság döntésének nyilvános­ságra hozatala után Washington ál­lam demokrata párti kormányzója, Jay Inslee „győzelmet” emlegetett, s megszólalt Hillary Clinton, az el­nökválasztáson Trumptól vereséget szenvedett demokrata párti elnökje­lölt is, aki Twitter-bejegyzésében csak ennyit írt: „3:0”, utalva ezzel ar­ra, hogy három bíró döntött a kor­mányzat ellen. A döntés után meg­szólaltak republikánus politikusok is. Köztük például Tom Cotton, arkan- sasi szenátor, aki - miután leszögez­Együtt hívására megjelent tüntetők ígéretüknek megfelelően síppal és egyéb zajkeltő eszközökkel fogad­ták az évértékelőre érkező közönsé­get. Hangosak voltak, de csak a Vár­kert Bazártól messze kiszorítva til­takozhattak. Orbán Viktor ezúttal olyan évér­tékelőt tartott, melynek nagy részé­ben nem a hazai, hanem a világpoli­tikai történéseket elemezte. Alig egyórás beszédének első felében a liberális világrendet, a globalizmust, a brüsszeli politikát támadta. „Azt tanították, hogy ha nem akarunk re­ménytelenül lúzerek lenni, akkor szokjunk rá a liberális ízekre” - mondta, de 2016-ban a történelem „fityiszt mutat” mindenkinek, aki azt hitte, hogy a globális-liberális világ­rend megváltoztathatatlan. Orbán te, hogy az elnöki rendelet teljesen jogszerű - azt hangsúlyozta, hogy „az ismerten baloldali” fellebbviteli bí­róság álláspontja „rosszhiszemű”. Beszélt a kínai elnökkel Donald Trump telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és megerősítette, hogy kormányzata tiszteletben tartja az „egy Kína” el­vet. A Fehér Ház közleménye sze­rint hosszú és „rendkívül szívélyes” beszélgetést folytattak, és „Hszi el­felsorolta, milyen eseményekre gondol: brexit, amerikai elnökvá­lasztás, az olasz kormány , jdpende- rítése”, és Orbán ide sorolta a kvó­tanépszavazást is. A kormányfő sze­rint 2017-ben „új nemzeti politiká­ra” van szükség, amelynek öt fontos kérdésre kell válaszolni, „öt nagy tá­madást kell kivédeni”. Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést. Harcolni kell ellene. Sok menekült korlátlanul utazhat Európában. Kér­dés, őrizetbe vegyük-e őket, amíg jogerős döntés nem születik róluk. Véleménye szerint meg kell majd küzdeni a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával, az átlátha­tatlan külföldi befolyásolási kísérle­tekkel is. Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magának, szo­ciális pillér néven. De Magyaror­nök kérésére” Donald Trump meg­erősítette, hogy egyetért az egy Kína- politika tiszteletben tartásával. En­nek alaptétele, hogy az Egyesült Ál­lamok nem ismeri el diplomáciailag Tajvan függetlenségét, hanem a szi­getet Kína részének tekinti. Az amerikai-kínai egyeztetésre pár órával azt megelőzően került sor, hogy Donald Trump a Fehér Házban tegnap fogadta Abe Sindzo japán kormányfőt, akit a hétvégére a flo­ridai nyaralójába is meghívott. szág nemzeti hatáskörben akarja tar­tani az adópolitikát. Brüsszel táma­dás alá veszi a munkahelyteremtő támogatásokat. Márpedig erről a nemzeteknek kell dönteniük. A miniszterelnök úgy vélte, Ma­gyarországnak végre sikerült átlép­nie az önsajnálat kultúrájából a cse­lekvés kultúrájába. Azt mondta: a magyarok épp eleget szenvedtek a bizonytalan, tehetetlen, böszme ve­zetőktől, azoktól, akik mind azt ma­gyarázták el, mit miért nem lehet. Orbán Viktor véleménye szerint a jó kormányzás úgy viszi el a célhoz az embereket, hogy amikor a nép el­éri célját, azt gondolja, nem is volt szükség a vezetőkre. „Legyen 2017 olyan év - folytatta -, amelynek vé­gén azt érezzük, ment ez, mint a ka­rikacsapás.” (Index, MTI) állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény. Az' el­nök hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvé­nyeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. Az elnököt a nép közvetlenül választja, legfel­jebb kétszer 5 évre. A kemalista Köztársasági Nép­párt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) attól tart, hogy az alkotmánymódosítás által Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyet­len ember ural. (MTI) A hadsereg vette át a sztrájkoló rendőrség feladatait a délkelet-brazíliai Espí- rito Santo szövetségi államban, miután a hétvége óta elharapódzott az erőszak és több mint 100-an vesztették életüket. Eduardo Villás Boas tábornok, a bra­zil fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, harckocsikat és ejtőernyős ala­kulatokat is vezényelnek a térségbe. César Colnago, Espírito Santo kormány­zója szerint egy 1200 fős katonai kontingens már megérkezett. Vitóriában, a tartomány székhelyén és Espírito Santo más városaiban azután tört ki az erő­szak, hogy a rendőrök hozzátartozói a hétvégén elzárták a kaszárnyákba az utat, magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követelve nekik. (Tasr/ap) Erdogan elnöki rendszert vezet be Törökországban Ankara. Tegnap jóváhagyta Re- cep Tayyip Erdogan török államfő az elnöki rendszerről szóló alkot­mánymódosítást, amelyet a parla­ment január 21-én szavazott meg. Az elnök az aláírt szöveget a mi­niszterelnöki hivatalba küldte, amely megjelenteti a kormányzati közlönyben. Ezt követően az elnö­ki rendszer bevezetésének kérdé­séről Törökországban népszava­zást tartanak. Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes szerint a referendumot várhatóan április ló­ra tűzik ki. Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függeszt­heti fel hivatalukból a minisztere­ket, illetve egy vagy több alelnököt Orbán a liberalizmus és Brüsszel ellen kelt ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom