Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-11 / 35. szám, szombat

www.ujszo.com | 2017. február 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 T örténelemórák jelen időben A tüneti kezelés mit sem ér a szélsőséges eszmékkel szemben A kormány a szélsőséges eszmék visszaszorításán dolgozik - több történe­lemóra lesz az alapisko­lák felső tagozatán. Címszavakban így ragadható meg az elmúlt napok egyik fontos híre, amelynek fontos­ságát sokkal inkább jelzésértéke, mintsem várható eredményessége adja. Sokan elemezték már, hogy milyen előnyei és hátulütői vannak az új tervnek. Jó esetben a kormány szakemberei is felmérték, hogy mit jelent ez a pluszterhelés a diákok számára, hogy a szélsőséges gondo­latok elleni küzdelemnél nem elha­nyagolható az sem, kik harcolnak, és ezért a tanárok extrémizmusmente- sítésére is oda kell figyelni. Továbbá feltehetőleg bízhatunk abban is, a kormány oktatási szakembereinek van elképzelésük arról, hogy milyen tartalommal töltik meg a hozzáadott tanítási időt. Bizonyára azt is alapo­san átbeszélték, hogy ezt nem direk­tívákként fogalmazzák meg, ami a tapasztalat szerint nem vezet ered­ményre, helyette azt szorgalmazzák, hogy a tanárok üljenek le beszélgetni a gyerekekkel, hallgassák meg őket, és együtt jussanak el valahová. És remélhetőleg azon is elgondolkod­tak, hogy az igazán nyitott oktatáshoz az eddigi módszertani eszköztár le­cserélése és nem mellesleg a tanári szakma vonzóbbá tétele (az anyagi­akat nagyon is ide értve) járulna hoz­zá leginkább. Talán nem túlzás kije­lenteni, hogy ezek nélkül nem sokra mennek. Röviden, a PISA-felméré- sek fényében is: az egész iskolarend­szer újragondolására lenne szükség. Hasonlóképpen a szélsőséges né­zetek térj edésének csak az egyik te­repe az iskola. Igaz ugyan, hogy tu­dással lehet a leginkább harcolni el­lenük, de éppen ezért fontos lenne megnézni a fiatalok ismeretforrásá­nak más területeit is. A kormány bi­zonyára elemezte már azokat a lehe­tőségeket, amelyek az internet sza­badságának legnagyobb fokú meg­tartása mellett képesek visszaszorí­tani az álhíreket és az extrém ideoló­giákat. Minden bizonnyal arra is gondot fordított, hogy a szélsőséges­séggel szemben pozitív szórakozási/ gondolati/közösségépítő/stb. alter­natívákat kínáljon fel a minden új iránt nyitott korosztálynak egy kul­turális program keretében. Ahogy mindezzel összefüggésben kész programja van a középosztály meg­erősítésére, a vállalkozóbarát kör­nyezet kiépítésére, a szociálisan le­szakadó rétegek felzárkóztatására. Hasonlóképpen támogatja a bármi­lyen szempontból kisebbségnek ne­vezhető csoportok elfogadását. És a többi... Jól látható tehát, hogy egy komp­lex problémával van dolgunk, ami­nek megoldását nem az összefüg­géstelen tüneti kezelés, hanem a rendszerszintű reform jelentené, az összes részterületet tekintve. így múlik el a világ dicsősége. ..HOL NEM VOL Tt VOL TÉGY ORSZÁG, HOL EGY NÁCI SE VOL T, MÉGIS BEJUTOTT ^ » KOTLEBA A PARLAMENTBE KoTňnfl íd*88 mu };§ zg j r—■—j (Ľubomír Kotrha karikatúrája) szívecskék napja Nem csak a JUHÁSZ KATAUN M. ť... egállíthatatlanul kö­zeleg február 14-e. Ezt mindannyian tudjuk, érezzük, lát­juk, hacsak nem járunk becsukott szemmel az utcán, és nem tudjuk teljesen kiszűrni életünkből a reklá­mokat. A Bálint-nap, vagy amerika­iul Valentin-nap mára ugyanúgy népszokássá vált, mint a hasonlóan irritáló halloween, a csontvázak, szellemmaszkok és zombioutfitek nemzetközi napja. Az USA-ban elképesztő giccs- iparág épült rá erre az ünnepre, áru­cikket csinálva a legnagyobb szerel­mi kliséből, a valódi szervre kicsit sem emlékeztető szívecske- szimbólumból. Ami ott díszeleg a boltok polcain csokiból, bögréken, alsógatyán, kispárnán, gyertya vagy lufi formájában - bár ez utóbbival nem árt vigyázni, hiszen könnyen kipukkadhat, visszájára fordítva az optimista szimbolikát. De lényeg, hogy a legkülönbözőbb giccses ter­mékek csábítják pénzköltésre a sze­relmüket kifejezni kívánó vásárló­kat. És aki nem kap semmit e napon, az bizony úgy érzi, partnere figyel­metlen, nemtörődöm, vagy egyszerűen smucig. Az éttermekben szív alakú tükörtojást sütnek, a kocsmákban egyet fizet, kettőt ihat a szerelmespár, mindenütt V alentin- napi partikat rendeznek, még az ál­latkertbe is fél áron léphetnek be azok, akik karon fogva érkeznek. Nos, ez ellen a kollektív kábítás ellen próbálok fellépni az alábbi kis felsorolással. Tudták önök, mi min­den történt még e napon? Tudták, hogy 1952-ben ekkor volt a VI. téli olimpiai játékok megnyitó ünnepsé­ge Oslóban? Vagy, hogy Bulgáriá­ban ekkor van Szent Trifon ünnepe? És ne feledkezzünk meg az epilep­„Tyeplákis" rasszizmus LAJOS P. JÁNOS A csehországi Lidi után a szlovákiai Nebbia fitnesszruházati cég is belebotlott a rasszistákba. A Lidi január elején szétküldött reklámjában egy barna bőrű férfi modell reklámozta a ruhákat. A Nebbia ugyanezt a „hibát” követte el, ráadásul többször. Rendszeresen népszerűsítette termékeit néger modellel. „Miért van néger a reklámújságban, tudják, hogy ezzel sok embert feldühítenek, akik nem bírják ezeket a parazitákat és félnek tőlük.;. Ha Csehországban cseheknek reklámoznak, akkor tüntessék el ezt a multi-kulti p*csaságot! Még érvé­nyes, hogy mi vagyunk itt itthon! Az ilyen reklámmal elriasztanak egy csomó hazafit-vásárlót” - írta a Lidi Facebook-oldalán egy cseh kom- mentelő. Egy másik rögtön nemzethalált, sőt, a fehér faj kiirtását vizionál­ta. Hasonló üzeneteket kapott a Nebbia is. Érdekes módon voltak, akik a menekültekre asszociáltak a reklám láttán. „K*rvák, talán a hozzánk áramló migránsokat akarjátok megszólítani, nem a hazai vásárlóréteget” - így az egyik „kedves” hozzászóló. De volt olyan, aki szerint a „rasszokat a képernyőn sem szabad keverni”. A Lidi és a Nebbia is gyorsan reagált, a reklámot egyik sem tüntette el. „A Lidi megtalálható szinte egész Európában, mi nem látjuk a különbsé­geket. Minél többet megismer a világból, annál toleránsabbá válik mások­kal szemben” - üzente a rasszista megszólalóknak. A Nebbia is hasonlóan reagált, csak határozottabban. „Nem akarjuk, hogy termékeinket rasszista érzelműek viselj ék - tette közzé a Facebookon. - Azoknak, akik vissza akarják adni a megvásárolt ruhákat, létrehoztuk a somrasista@nebbia.sk e- mail-címet.” Martin Pecko, a cég vezetője elmondta, nem fognak változ­tatni üzletpolitikájukon csak azért, mert van néhány rasszista vevő is. Szerencsére a legtöbb új komment elítéli a rasszista megjegyzéseket. „Több négert kérünk a plakátokra, akkor kevesebb rasszista lesz az üzle­tekben” - írta egyikük a Lidinek. Hasonló reakciók találhatók aNebbia honlapján is. A több száz poszt között már keresni kell a rasszista hozzá­szólásokat. Tegnapig azt sem tudtam, hogy a Nebbia létezik, nem még azt, hogy mivel foglalkozik. A hirdetései sem ragadtak meg, inkább „kávéházi” tí­pus vagyok, edzőteremben talán 25 éve voltam utoljára, nem valószínű, hogy vásárolni fogok náluk. Ha azonban mégis edzeni kezdenék, biztosan megnézném a kínálatukat. Persze az is lehet, hogy kampányfogás volt az egész, és várhatóan több pluszt hoz, mint mínuszt a cégnek, de nem is ez a lényeg. Az ilyen ügyek kellenek ahhoz, hogy az emberek elkezdjenek gondolkodni olyan témákon is, amelyek talán másképp eszükbe sem jut­nának. És kellenek az ilyen cégvezetők is, akik nem ijednek meg a rasszis­ta hörgéstől. FIGYELŐ Hackertámadás Trump beiktatásakor Nyolc nappal Donald Trump beik­tatása előtt hackerek bénították meg a washingtoni térfigyelő rendszert, és pénzt követeltek a helyreállításáért. Január 13. és 15. között 187 rendőrségi térfigyelő kamera közül 123 nem működött, egy részük azon az útvonalon, amelyen Trump ünnepélyesen vé­gigvonult. A kiberbünözők vírussal fertőzték meg a hálózatot. A ható­ságok végül nem fizettek, hanem kikapcsolták az egész rendszert, törölték, majd újratelepítették a vezérlőprogramokat. A Fox News hírtelevízió értesülései szerint nem zártható ki, hogy a számítógépes kalózakciót külföldről vezényelték le, hatósági támogatással. Az elmúlt években több hasonló támadást követtek el az Egyesült Államokban magánfelhasználók ellen, de hackertámadások érték állami intézmények - kórházak, vállalatok és önkormányzati hiva­talok - térfigyelő rendszereit is. Ennek az a következménye, hogy a felhasználók nem tudják használni a kamerákat vagy a tárolt adatokat, amíg nem fizetnek. A támadók ál­talában tudatják a felhasználókkal, hogy bizonyos időn belül fizetniük kell, különben törlik a teljes adat­sziával élők világnapjáról sem, amely betegség jóval több figyelmet érdemelne, mert az utca embere a mai napig kábítószeresnek nézi az epilepsziás rohammal küzdőt, és nem segít neki, hagyja fetrengni. De nem is tudná, hogyan segíthetne. Minden valószínűség szerint ez a vi­lágnapok legszerencsétlenebbike, a kutya se foglalkozik vele. Tudta, hogy 1831. feburár 14-én hunyt el Vincente Guerrero, Mexikó köztársasági elnöke, 2005. február 14-én pedig Rafik Hariri, Libanon miniszterelnöke? De főleg, hogy 2003-ban e napon pusztult el Dolly, a birka, a világ első hivatalosan kló­nozott emlőse. A fajtájára jellemző 10-12 év helyett csupán hatot élt, de ez is óriási dolog, sőt, tulajdonkép­pen neki (is) köszönhetjük a tévé­csatornákat és mozivásznakat el­árasztó, emberi kiónok kalandjairól szóló filmalkotásokat. Egy kolléganőm lánya Valentin- napon született, szegényt tavaly nem tudták elvinni kedvenc éttermébe szülinapi vacsorára, mert a szerelmes párok hetekkel azelőtt lefoglaltak minden asztalt. És február 14-én született Vágó István tévés műsorvezető, kvízmester, pártszó­vivő. Az ő pályája szerintem szí- vecske alakú ábrát mutat. Már, ha felülről kezdjük rajzolni, és alul köt­jük össze a két szárat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom