Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-01 / 26. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. február 1. KÖZÉLET I 3 Csak lassan javul az egészségügyi ellátás A baleseti osztályon gyakran három óránál tovább várakozunk (Gábriel Kuchta) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem romlott, de nem is javult érdemben a szlovák egiszségiigy egy év alatt. Az Eurépai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) szerint 35 ország közül a 23. helyen állunk. 678 pontot értünk el az 1000 pontos skálán, ami 100 ponttal rosszabb Csehország eredményénél. 2015-höz képest ugyan egy he­lyezéssel és 25 ponttal jobb ered­ményt értünk el 2016-ban, de a fej­lett európai országoktól való lema­radásunk nem csökkent. Jelenleg két ország - Hollandia és Svájc - ér el 900 pont feletti eredményeket az 1000 pontos értékelésben, a „800 pontosok” társaságában pedig to­vábbi kilenc ország található. Cseh­ország viszont már megközelítette ezt a társaságot, és a 780 pontos eredményével egyértelműen a fejlett nyugati országok közé tartozik az egészségügyi rendszerének színvo­nalát tekintve. A stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) nevű szervezet által készített jelentés sze­rint Magyarország az alsó régióban tanyázik, 575 pontjával a 30. a lis­tán. Az unióból csak Lengyelország, Bulgária és Románia van nála rosszabb helyzetben. Miben vagyunk rosszak? Az értékelés 6 területet vizsgál részletesen, indikátoronkénti pon­tozással. A betegjogok érvényesü­lését 12, az ellátás hozzáférhetősé­gét 6 indikátorral jellemzik, a gyó­gyítás eredményességét 9 szempont szerint összegzik, a rendszer finan­szírozását és a szolgáltatások skálá­ját 8, a megelőzés területét és a gyógyszerellátást 7-7 szempont alapj án minősítik. Az egészségügy hozzáférhetősé­gére használt 6 indikátorból kettőre kapott rossz érékelést Szlovákia, az elérhető 225 pontból 163-at begyűjtve. Túlságosan hosszú a nem akut sebészi várakozásokra való idő, több mint 90 napot kell várakozni. Ugyancsak sokáig várakozunk a sürgősségi és a baleseti osztályon, a leggyakrabban 3 óránál többet, amit a fejlett egészségügy a jelentés ké­szítői szerint nem engedhet meg ma­gának. A gyógyítás eredményességét te­kintve sem állunk túlságosan jól. A lehetséges 300. pontból mindössze 175-öt kapott az ország. Összeha­sonlításképpen Csehország erre a mutatóra 238 pontot, Magyarország viszont csak 163-mat. A legeredmé­nyesebb országok sem érték el a ma­ximumot, a legmagasabb érték - Hollandia érte el - 288 pont volt. Ezen a területen 9 mutatót vizsgál­tak, Szlovákia három mutató eseté­ben ért el rossz eredményt: a szív- betegségek, az agyvérzések és a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma miatt. Kö­zepesnek számít négy terület, és mindössze kettőben, az élve szüle­tett gyerekekre jutó abortuszok ala­csony számának, illetve a légző­szervi megbetegedések okozta ala­csony elhalálozásnak köszönhetően értünk el jobb eredményt. Miben vagyunk jók? A gyógyítás sikeressége területén bemutatott két mutató mellett a szlo­vák egészségügy pozitív értékelést kapott a viszonylag jó háziorvosi el­látásra és a szakorvosokhoz való vi­szonylag gyors bejutásra is. A jelen­tés szerint az európai országok te­kintetében jónak mondható a rák ke­zelése, ahol 21 napnál rövidebb idő alatt kezelést kap a betegek 90 szá­zaléka. Ki miben a legjobb? A betegjogok terén a maximális pontszámot Norvégia kapta, a hoz­záférhetőségben Belgium, Macedó­nia és Svájc nyújtotta a maximumot. A gyógyítás eredményességben a finnek, az izlandiak, a németek, a hollandok, a norvégok és a svájciak járnak az élen. Az egészségügyi ellátás színvonala Ország Pontszám 1. Hollandia 927 2. Svájc 904 3. Norvégia 865 4. Belgium 860 5. Izland 854 6. Luxemburg 851 7. Németország 849 8. Finnország 842 9. Dánia 827 10. Ausztria 826 11. Franciaország 815 12. Svédország 786 13 Csehország 780 14. Portugália 763 15. Nagy-Britannia 761 16. Szlovénia 740 ... ^ Észtország 729 18. Spanyolország 709 19. Horvátország 703 20. Macedónia 699 21. ; Írország 689 22. Olaszország 682 23. Szlovákia 678 24. Szerbia 670 25. Málta 666 26. Ciprus 623 27. Litvánia 620 28. Görögország 593 29. Lettország 589 30. Magyarország 575 31. ; Lengyelország 564 32. 1 Albánia 551 33. 1 Bulgária 526 34. Montenegró 518 35. Románia 497 Kiska a védelmi tárcát bírálta Pozsony. Elégedetlen a szlo­vák hadsereg fejlettségi szintjé­vel Andrej Kiska államfő. Sze­rinte ezzel becsapjuk a katoná­kat, mert mindig csak ígérgetünk nekik, de becsapjuk a lakosságot is, mert azt állítjuk, hogy az or­szág védelmi képessége jó. Sze­rinte a hadsereg alulfinanszíro­zottsága és rossz állapota régi probléma, de nem látja, hogy változna a kormányzat hozzáál­lása. „Nem teljesítjük a NATO- val szembeni kötelezettségünket sem, beleértve azt is, hogy nem költünk eleget a védelmi képes­ségeink javítására” - mondta a köztársasági elnök a hadsereg vezérkari főnökének stábgyűlése után. Azt tartja a legnagyobb problémának, hogy a javulás je­lei sem láthatóak, nincs semmi­lyen terv, és nem látszik az aka­rat sem arra, hogy a helyzet ja­vuljon. Az elnök elsősorban a védelmi minisztériummal elége­detlen, felszólította Peter Gajdoš minisztert, hogy a kormányban is tegyen meg mindent a helyzet ja­vítása érdekében. Úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetért nem a ka­tonák a felelősek. „Sokszor olyan technikával dolgoznak, amely idősebb, mint ők maguk” - tá­masztotta alá álláspontját Kiska. A hadsereg felszerelésének rossz állapotát Milan Maxim ve­zérkari főnök is elismerte. Sze­rinte az idei év legfontosabb fel­adatnak a gépesített gyalogsági dandár felszerelésének cseréjét nevezte. A hadsereg hosszú távú fejlesztési koncepciója júliusra készülhet el. (SITA, Ipj) Ügy kaptak pénzt, mint a Főnix (A szerző felvétele) FINTA MÁRK LAJOS P.JANOS Az egyelőre ismeretlen hátterű Libertate támogatása sok hasonlóságot mutat a Főnix PT ügyével, melyről lapunk tavaly nyáron számolt be. Az a polgári társulás 2016 elején hasonló nagyságrendű támogatást kapott a Miniszterelnökségtől hasonló módon, mint most a tavaly nyáron alapított szervezet. A Libertate ugyanakkor a Főnixnél láthatóbb szervezetnek tűnik. Legalábbis így tapasztaltuk, mi­kor ellátogattunk a polgári társulás székhelyére. A szervezet Somoiján, egy város szélén található épület emeletén, egy parkettabolt felett fog majd működni több cég szomszéd­ságában. A Libertate névtáblája és postaládája kint van a bejáratnál, az emeleten pedig úgy tűnik, két he­lyiségük is lesz majd. Nagyméretű lógójuk már kint van a folyosón. A helyiségekben kedden délután még nem volt élet, ám az látszik, hogy az irodákon a beköltözés előtt az utolsó simításokat végzik. A Főnix nyomában A Főnix PT a szlovákiai magyar közösség támogatására kapott az el­múlt négy évben legalább 290 millió forint magyar állami támogatást. A szervezet tevékenységének nyomát azonban ebben az esetben alig ta­lálni, a hivatalos székhelyén, Galán­A Libertaténak postaládája már van tán nem érhető el, nincs telefonszá­ma, e-mail-címe, a vezetőjének ne­vét csak hosszas nyomozás után si­került kideríteni. A támogatást a Főnixnek 2016 el­ső fél évében kellett volna felhasz­nálni, ám kérték a felhasználási idő­szak meghosszabbítását szeptember végéig, amit a Miniszterelnökség en­gedélyezett. Az elszámolást novem­ber végéig kellett elkészíteniük, ezt Király Zoltán az átlátszó.hu portál segítségével már december elején igényelte. A Miniszterelnökség de­cember közepén azt válaszolta, hogy az elszámolást ugyan megkapták, de annak feldolgozása folyamatban van, ezért azt nem tudják kiadni. Az újabb, idén január 17-én megismételt kér­vényre a Miniszterelnökség nem vá­laszolt, habár a határidő már lejárt. A Főnix programja A Főnix tevékenységéről, a Mi­niszterelnökségtől kapott támogatás felhasználásáról nem akar tájékoz­tatni a Főnix egyetlen ismert képvi­selője, vezetője, Pósa Lajos sem. Kérdéseinkre tavaly szeptemberben a következő választ küldte: „A tá­mogatási szerződés titoktartási zá­radéka értelmében az eredeti illetve módosított szerződés tartalmi ele­meiről nem áll módunkban bővebb információt nyújtani”. A szerződés­ben szereplő titoktartási kötelezett­ség azonban azt tartalmazza, hogy a tartalmi elemek kivételt képeznek a nyilvánosságra hozatal tilalma alól. A támogatói szerződés alapján a Fő­nix a támogatást „A közösségi tu­datot és az anyanyelvi oktatást erő­sítő kulturális rendezvénysorozat” megszervezésére kapta. A szervezet által leadott „Szakmai program” meglehetősen szűkszavú. Célként „A közösségi tudat és az anyanyelvi oktatást megerősítését” jelöli meg. A szervezet az MKP-hoz volt kapcsolható. A vezetésében részt vettek korábbi MKP-sok, Berényi József korábbi pártelnök például fi­zetést kapott a szervezettől, a 2011- ben alakult szervezet első vezetője Biró Ágnes volt, aki korábban az MKP színeiben volt kulturális ál­lamtitkár, 2012-ben pedig a párt parlamenti választási listáján a 17. helyen szerepelt. Lapunk informá­ciói szerint a Főnix részt vett az MKP működésének a finanszírozásában is, a Miniszterelnökség tavalyi tá­mogatásából pedig a párt kampány­költségeinek egy részét is fedezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom