Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-01 / 26. szám, szerda

4 | KÜLFÖLD 2017. február 1.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Húszi támadás szaúdi hadihajó ellen Szanaa. Az Irán-barát, síita hú­szi lázadók megtámadtak egy szaúdi hadihajót Jemen nyugati partvidékén, a robbanásban a legénység két tagja meghalt, három megsebesült. A szaúdi fregatt Hodeida jemeni kikötőtől nyugatra járőrözött, amikor 3, a húszi fegyveresekhez tartozó öngyilkos merénylők által ve­zetett csónakkal támadták meg. Az egyik csónak a hadihajó tat­jának ütközött és felrobbant. Fél év óta ez volt a második eset, hogy a húszik hajóra támadtak a jemeni partok mentén. (MTI) Irán ballisztikus rakétát tesztelt Washington/Teharán. Irán közepes hatótávolságú rakétát tesztelt, amely több mint 1000 kilométer megtétele után meg­semmisült - közölte egy ameri­kai tisztviselő. A rakétatesztet az észak-iráni Szemnán város kö­zelében hajtották végre. A tiszt­viselő hozzátette, ezzel a raké­tatípussal legutóbb tavaly júli­usban hajtottak végre kísérletet. Teherán szombaton megdöbbe­néssel reagált arra a hírre, hogy Donald Trump amerikai elnök hét, muszlim többségű ország - köztük Irán - állampolgárait ki­tiltotta az US A-ból, és válaszlé­péssel fenyegetőzött. (MTI) Hackertámadás a cseh küliigyben Prága. Ismeretlen hackerek fel­törték Csehország külügymi­nisztériumának elektronikus le­velezését, ám nem jutottak titkos információkhoz - közölte Ľu­bomír Zaorálek cseh külügymi­niszter. Hozzátette, a hónapokon át tartó számítógépes támadások mögött valószínűleg egy külföl­di ország áll. Zaorálek szerint a behatolás a cseh külügy számí­tógépes rendszerébe hasonló ahhoz, amilyet az Egyesült Ál­lamokban a Demokrata Párt el­len követtek el tavaly. Szavai szerint az internetes betörők több tucat levelezéshez fértek hozzá, egyebek közt az övéhez és helyetteseiéhez is. (MTI, ú) Megkezdődött a brexit londoni vitája London. Megkezdődött a londoni parlament alsóházában annak a kormányzati határozattervezet­nek a vitája, amelynek elfogadá­sa a brit legfelsőbb bíróság dön­tése alapján szükséges a brit EU- tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. Az alsóház elé teijesztett rövid, csak két bekezdésből álló terve­zet szövege szerint Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az unióból. Az 50. cikkely szabályozza - és aktivá­lása hivatalosan elindítja - a ki­lépési folyamatot. Az alsóház e témáról több vitanapot tart, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül. (MTI) Trump kirúgta a miniszterét Barack Obama támogatja a bevándorlást szigorító elnöki rendelet ellen tiltakozókat Sally Yates, aki nemet mondott Trump intézkedésére. Máris kirúgták. (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök azonnali hatállyal kirúgta az ideiglenes igazságügy-minisztert, mert védeni aláírta a menekülteket. A nagy cégek is helytelenítik a bevéndorlést szigorító elnöki rendeletet. Donald Trump azonnali hatállyal felmentette az ideiglenes igazságügy­minisztert, és helyette egy virginiai ügyészt bízott meg a feladatok átme­neti ellátásával. Dana Doente virgi­niai ügyész már le is tette hivatali es­küjét, azt követően, hogy Donald Trump felmentette Sally Yates ide­iglenes igazságügyi minisztert. Jeff Sessions alabamai republikánus sze­nátor, leendő igazságügyi miniszter szenátusi meghallgatása még tart, s a szenátusi szavazás végéig az 57 éves Sally Yates, az igazságügyi tárca ed­digi helyettes vezetője állt a minisz­térium élén. Yates, aki Barack Oba­ma demokrata párti elnök kineve­zettje volt, hétfőn feljegyzésben uta­sította vissza, hogy védelmébe vegye az elnök bevándorlásról szóló rende­letét és ilyen értelmű utasítást adott munkatársainak is. A munkatársak­nak küldött körlevélben kétségbe vonta a hét országból átmeneti időre felfüggesztett beutazást kimondó el­nöki rendelet erkölcsösségét és jogszerűségét. „Azért vagyok fele­lős, hogy a minisztérium bíróságo­kon képviselt álláspontja összhang­ban legyen intézményünk magasztos kötelességével, az igazságosság ál­landó keresésével és az igazság mel­letti kiállással” - fogalmazott az ide­iglenes tárcavezető, s egyúttal leszö­gezte, az elnöki rendelet ellen indí­tott bírósági perekben a minisztéri­um jogászai nem érvelhetnek az el­nök döntése mellett, nem vehetik azt védelmükbe. Thomas Homan személyében új igazgatót nevezett ki Donald Trump az Egyesült Államok bevándorlás- és vámügyi hivatalának (ICE) élére. Homan 2013 óta az ICE kitolonco- lási műveleteiért felelt. Az ICE-nek jelenleg nagyjából 20 ezer munka­társa van, s Trump nemrég bejelen­tette, hogy további 10 ezer fővel bő­víteni tervezi a hivatal állományát. Támogatásáról biztosította a beván­dorlást szigorító elnöki rendelet el­len tiltakozókat Barack Obama. A volt elnök szerint a rendelet vallásuk szerint diszkriminál embereket, amivel „mélységesen nem ért egyet”. „A tét az amerikai érték- rendszer” - tette hozzá. Obama elő­ször nyilatkozott a Fehér Házból történt távozása óta. A volt elnök ugyan igyekszik tartani magát ah­hoz az amerikai hagyományhoz, hogy az exelnökök tiszteletben tart­ják utódjuk döntéseit. Most azonban azért fejezi ki egyet nem értését Trump döntésével, mert szerinte alapvető értékekről van szó. Á Ford Motor elnöke és vezérigaz­gatója, továbbá a Goldman Sachs ve­zető beruházási bank elnök­vezérigazgatója egyaránt közle­ményben adott hangot álláspontjá­nak, miszerint nem ért egyet a be­vándorlást szigorító elnöki rendelet­tel. A nagy amerikai cégek - néhány kivétellel - eddig nemigen kommen­tálták a vitatott elnöki rendeletet, de például az Apple, a Google vagy a Facebook vezetői a munkatársaikhoz küldött elektronikus leveleikben el­ítélően nyilatkoztak arról. Ausztria: tilos az arcot elfedő fátyol Megállapodott az osztrák kormánykoalíciót alkotó két párt, hogy megtiltják a teljes arcot elfedő fátylak viselósót nyilvános helyeken. Emellett megtiltják a vallási jelképek, így a fejkendők viselósót az állami alkalmazottaknak. Bécs. A munkaerőpiaci, a bizton­sági és az integrációs kihívásokkal foglalkozik elsősorban a módosított osztrák kormányprogram, amelyet bemutatott Christian Kern kancellár. A kancellár a legnagyobb kihívás­nak a menedékkérők integrációját, továbbá a munkanélküliséget ne­vezte. A koalíciós pártok, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) által elfogadott módosított kor­mányprogram 2018 őszéig szól, és jelentősen szigorított biztonsági in­tézkedéseket is tartalmaz. A BBC szerint az intézkedést azért hozták, hogy ellensúlyozzák a szélsőjobbos Szabadság Párt (FPÖ) egyre növek­vő népszerűségét. A kormányszóvi­vő kijelentette, hogy „elkötelezettek vagyunk a nyitott társadalom mel­lett, aminek része a nyílt kommuni­káció is.” Osztrák becslések szerint mindössze 150 nő visel teljes arcot elfedő hidzsábot az országban. A program szerint növelni akarják a határellenőrzést, az ellenőrzött ha­társzakaszokat kamerával figyelnék meg, a katonákat határvédelemre is bevethetik elsősorban a zöldhatár el­lenőrzése és az elutasított beutazók regisztrálása céljából. A fenyegetést jelentőket lábbilinccsel figyelnék meg, lehetővé tennék a járművek le­hallgatását, regisztrálnák a telefon- kártyákat és nagyobb büntetést szab­nának ki csoportosan elkövetett sze­xuális erőszakért. A menedékkérők­nek az integráció miatt egy évig kö­telezően kell német nyelvi és úgyne­vezett értékkurzusokra járniuk, vala­mint közmunkát végezniük. A koalíciós pártok által elfogadott szöveg szerint csökkenteni kell az Ausztriába érkező menekültek és a jogszerűtlenül az országban tartóz­kodók számát, azonban a kormány által korábban megállapított éves kvóta megfelezéséről nincs szó. A néppárt javaslata szerint az idei 35 ezer helyett 17 ezer menedékkérelmi eljárás indulhatna Ausztriában. A programban szerepel, hogy a gazda­sági növekedés érdekében támogatni akaiják az osztrák kis- és középvál­lalkozásokat, és 70 ezer munkahe­lyet szeretnének teremteni. A foglal­koztatás növelése érdekében segíte­nék az 50 év feletti munkanélküliek elhelyezkedését. (MTI, 444.hu) Szélsőjobboldali a québeci gyilkos Québec. A kanadai rendőrség a québeci iszlám kulturális köz­pontban végrehajtott vasárnap esti lövöldözés egyetlen gyanú­sítottjaként azonosította a 27 éves Alexandre Bissonette fran­cia ajkú kanadai férfit, aki ellen gyilkosság és gyilkossági kísér­let vétségében javasol vádeme­lést. A fiatalembert hat rendbeli gyilkosság és öt rendbeli gyil­kossági kísérlet vádjával kell fe­lelősségre vonni. A támadás egyik korábban feltételezett el­követőjét, Mohamed Khadirt ugyanakkor kihallgatása után szabadlábra helyezték. A gyil­kosról annyit lehet tudni, hogy a mecset közelében lévő Laval Egyetem hallgatója, antropoló­giát és politikatudományt tanul, továbbá jobboldali radikális né­zeteket vall. (MTI) Állandósuló tüzérségi párbaj Donyeck megyében A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok tegnap is nehéz­tüzérséggel lőtték a Donyeck melletti, ukrán ellenőrzósű Avgyijivka települést, ahol a három napja tartó heves harcok következtében megszakadt az áramellátás, nincs sem ivóvíz, sem fűtés. Donyeck. Pavlo Zsebrivszkij Do­nyeck megyei kormányzó szerint a támadások miatt a lakásokban alig 16- 17 Celsius-fok van. Bejelentette, hogy szükségállapotot hirdettek a te­lepülésen. A megye ukrán ellenőrzésű részén koordinációs központot hoz­tak létre a városvezetés tagjai, vala­mint rendfenntartók, mentést végzők részvételével. Avgyijivka egy részé­ből buszokkal megkezdték a lakos­ság kimenekítését. Avgyijivka azért stratégiai jelentőségű, mert a telepü­lésen át fut az egyetlen út, amely összeköti a szakadárok által uralt Do­nyeck és Horlivka városát. Közben a szakadárok ellenőrizte Donyeck egyik bányájában megszakadt az á- ramellátás, és 203 bányász a mélyben rekedt. Hétfőn kelet-ukrajnai harcok övezetében 3 ukrán katona vesztette életét, továbbá 24 megsebesült. Az ukrán hadsereg 10 katonája éle­tét vesztette, 15-en pedig megsérül­tek, amikor megpróbálták megroha­mozni az önkényesen kikiáltott Do­ny ecki Népköztársaság (DNR) állá­sait Jaszinuvata településnél — jelen­tették a donyecki szakadár hadmű­veleti parancsnokságra hivatkozva. Kijev szerint viszont az ukrán fegy­veres erőknek öt halottjuk és 9 sebe­sültjük volt egy nap alatt. A szakadá­rok szerint a tüzérségi előkészítést követően az ukrán erők két szakasza aknavetők és két harckocsi támoga­Donyeck mellett egyre hevesebbek a harcok (TASR/AP-foto) tásával indított támadást a donyecki csapatok szárnyai ellen. Kijev szerint a szakadár erők vasárnap indítottak rohamot az ukrán katonai állások el­len Avgyijivka ipari övezetében, ez­zel megszakadt a 2016. december 24- től érvényes újabb tűzszünet a Donyec-medencében. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom