Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-06 / 30. szám, hétfő
2 | KÖZÉLET 2017. február 6.1 www.ujszo.com Csillapodik az ingatlanok árvágtája valószínűleg elérve az abszolút történelmi mélypontot. Ennek megfelelően tavaly év végén 204 ezer jelzáloghiteit tartottak nyilván a hazai kereskedelmi bankoknál, ez 6%-kal több a 2015 végi adatnál. Ennél is erőteljesebben, egyenesen 14%-kal nőtt a lakosság ingatlannal kapcsolatos hitelfelvétele; a nemzeti bank szerint a lakás alapú hitelek volumene az év végére 22 milliárd euróra kúszott fel. „A hosszú kamatlekötésű olcsó jelzáloghitelek időszaka lassan véget ér” — figyelmeztetett Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VUB) elemzője, mivel újra beköszöntött az infláció. A VUB ugyan még kínál 1,39%- os kamatú, 3 éves fixációjú jelzálogot, azonban a többi kereskedelmi Sank már lassan emeli a kamatokat. Emellett márciustól szigorodnak a jelzálog-hitelezés feltételei: az ügyfél 6 havi átlagbéréről kémek igazolást az eddigi 3 hónap helyett, jobban figyelembe veszik a kliens létfenntartási kiadásainak terhét, végül leépítik az ingatlan teljes összegét kitevő hitelek nyújtását. Mindezek valamelyest csillapíthatják az ingatlanvásárlási kedvet, azonban főleg a nyugati országrész nagyobb városaiban továbbra is erőteljes marad a lakások iránti érdeklődés. SIDÓH. ZOLTÁN Pozsony. Tavaly Szlovákiában átlagosan 7%-kal emelkedett az ingatlanok ára, ami éppen kétszerese az eurózóna átlagénak. Ezen belül Nagyszombatban 10,5, Pozsonyban 11, Kassán 12, Nyitrán a Jaguar Land Rover érkezése miatt pedig egyenesen 20%-os árugrást regisztráltak, ami főleg az olcsó jelzáloghitelekre és a kedvezőbb gazdasági feltételekre vezethető vissza. „A tavalyi árvágta márciustól mérséklődhet, elsősorban az életbe lépő szigorúbb feltételű jelzáloghitelezés miatt. A fékeződés főleg a régebbi építésű lakásokra vonatkozik, a vadonatúj ingatlanok ára azonban továbbra is érezhetően emelkedhet” - közölte Daniela Da- nihel Rážová, a BOND Reality ingatlanügynökség igazgatónője. Érdekes, hogy az árvágta döntően a la- . kásokra érvényes, e kategóriában a Szlovák Nemzeti Bank összesítése szerint 2016-ban 10,6 százalékot tett ki a növekmény, ezen belül az 1 szobás lakások 14%-os ugrást proPénzmúzeum Frankfurtban. Mindegy, milyen pénznem, egy ingatlanhoz egyre több kell belőle. dukáltak egyetlen év leforgása alatt. A családi házak esetében viszont csupán alig 2%-kal kúszott feljebb az árszint. Összességében még így is elmaradunk a 2008 nyarán mért rekordoktól, akkor országos viszonylatban a lakások 5%-kal, a családi házak pedig 16%-kal voltak drágábbak, mint napjainkban. Ebből adódóan a jövőben is folytatódhat a tavaly erőteljessé vált irányzat, hiszen a lakosság vásárlóereje 2008 óta ugyancsak megnőtt. Kilenc éve az (TASR/AP-felvétel) országos átlagbér 720 euró körül mozgott, napjainkban pedig már elérte a 915 eurót, arról nem is szólva, hogy míg a válság kirobbanása előtt a jelzálogkamatok 6 százalék felett jártak, addig napjainkban mélyen 2 százalék alatt tanyáznak ÚRSO: Kiska szava is számít a kinevezéskor Pozsony. Korai lenne az Árszabályozási Hivatal múlt héten lemondott elnökének, Jozef Holj éneiknek az utódáról beszélni - mondta el a közszolgálati rádió hétvégi vitaműsorában Peter Žiga gazdasági miniszter. A tárcavezető szerint a kormány „belátható időn belül” javaslatot tesz az Árszabályozási Hivatal új elnökére. „Ezt azonban még a köztársasági elnöknek is jóvá kell hagynia, illetve az új elnököt ki kell neveznie a hivatalába, és megtörténhet, hogy az államfő nem ért egyet a kormány javaslatával” - magyarázta Žiga. Szerinte Robert Fico miniszterelnök és Andrej Kiska köztársasági elnök ezért egész biztosan egyeztet majd az új hivatalvezető személyéről. „Biztosan lesz valamilyen szintű kommunikáció. Az új elnök nem lehet politikai jelölt, mert már maga a törvény is kimondja, hogy az ÚRSO elnöki tisztségét betöltő személynek meg kell felelnie bizonyos szakmai feltételeknek” — hangsúlyozta Žiga. Vitapartnere, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti képviselője, a parlament gazdasági ügyekért felelős bizottságának elnöke, Jana Kiššová szerint Holjenčík lemondásával a helyzet egyáltalán nem oldódott meg. „Holjenčík lemondását nagyon pozitívan értékeljük, ezt a döntését azonban már korábban meghozhatta volna” - mondta Kiššová, aki szerint az sem mindegy, ki lesz a levitéz- lett elnök utódja. „Épp ezért felszólítjuk a kormányt, hogy a jelöltállításba az ellenzéki képviselőket is vonja be, és a lehetséges jelöltekről az ellenzékkel is egyeztessen” - tette hozzá Kiššová. (TASR, SITA) Elavult az emberi jogi oktatásunk Sok minden múlik a tanár hozzáállásán is (TASR-feivétei) IBOS EMESE Élményszerű oktatás az emberi jogokról és politikusi példamutatás: ez a jé recept a szakértők szerint a szélsőségek elleni nevelésben. Pozsony. Petőcz Kálmán az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) újabb segédanyaga kapcsán arra is rámutat, hogy ezek sem a kormány emberi jogi tanácsához, sem pedig az emberi jogi neveléssel foglalkozó albizottsághoz nem jutottak el, nem véleményezhették azokat. „Papíron legalább 15 éve "létezik az emberi jogi nevelés stratégiája, akcióterve, de ez a kerettantervekben, a tankönyvekben nem jelenik meg. Úgy viselkednek, mintha egy új munkacsoport, új bizottság kialakítása oldaná meg ezt a problémát, miközben évek óta léteznek olyan fórumok, melyek erre hivatottak. De hogyan lehet elvárni az Állami Pedagógiai Intézettől, hogy módszeresen foglalkozzon ezzel a témával, mikor két éven belül három igazgatója volt” - mondta Petőcz Kálmán, aki szerint az ŠPÚ tipikus példája annak, hogy nem működhet ilyen módon egy olyan állami intézmény, melynek az a feladata, hogy hosszú távú politikákat és stratégiákat valósítson meg. Nem erős válasz Laco Oravec, a Milan Šimečka Alapítvány munkatársa szerint a dokumentumban semmi olyan nincs, amivel nem lehetne egyetérteni, de a módszertani része nagyon gyenge. „Olyan, mint ha egyáltalán nem állna szándékában segíteni a pedagógusokat abban, hogy hogyan fogják meg a problémát” - mondta Oravec. Arra is figyelmeztet, hogy ezekkel a témakörökkel rendszer-szintűen kellene foglalkozni, nem pedig egy 45 perces beszélgetés keretében.,dinnek a dokumentumnak tartalmára és terjedelmére nézve, egyáltalán nincs esélye arra, hogy hosszú távú és szisztematikus segítséget nyújtson a tanároknak” - állítja Oravec, aki szerint a pedagógusok többsége tanácstalan az extrémizmus megjelenésével és a fiatalok radikalizációjával szemben. Hozzátette, erre a problémakörre sokkal átfogóbb és jóval több kérdést boncolgató segédanyagra, példák és tapasztalatok felsorakoztatására volna szükség. „Ezt nem tekinteném az oktatási minisztérium erős válaszának a szélsőségek megjelenésére” — mondta Laco Oravec. A szakember szerint egyébként nem feltétlenül egyetlen témára kellene összpontosítani, hanem sokkal inkább a diákok morális értékrendjének kiépítésére kellene fókuszálni. „Rengeteg téma van, mindent képtelenek érinteni a tanórákon. A fiatalokat arra kellene megtanítani, hogy érzékeljék a hazai és világméretű problémákat. Morális értékrendjüket kellene kialakítani, toleranciára, a szabadság és az emberi jogok értésére, pluralitásra kellene tanítani őket, olyan tapasztalatokra, melyeket minden krízisben fel tudnak használni. Részlegesen lehet egy-egy aktuális társadalmi jelenségre reagálni, de sokkal hatékonyabb lenne, ha a diákoknál egy egészséges morális alapot építenénk ki” - magyarázza a szakember. Csak formális oktatás Az emberi jogok oktatása a rendszerváltás óta alig lépett előre. „Az emberi jogokról nálunk keveset és azt is csak formálisan tanulnak, nem élményszerűen, csak az elmélet szintjén, a diákok és a fiatalok ezért nem képesek azonosulni a témával, és megérteni, hogy ez tulajdonképpen az ő részüket is képezi, és része annak a társadalmi rendszernek is, amelyben élünk” - mondta Oravec. Annak ellenére, hogy a szakember szerint több valóban jó publikáció jelent meg a témával kapcsolatban, a témakör oktatása csak formális. Állítja, hogy az oktatásában óriási szerepe van a pedagógusoknak. „Vannak valóban ügyes, aktív tanárok, akik az emberi jogi témákat ügyesen meg tudják fogni, de ennek ellenkezőjére is van példa” - beszél tapasztalatairól Oravec, aki az alapítvány tagjaival rendszeresen tart előadásokat diákoknak és pedagógusoknak. „Azok a tanárok, akik nyitottak ezekre a kérdésekre, a minisztérium segédanyaga nélkül is már rég foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, akik viszont nem, azok továbbra sem fognak. „Meggyőződésem, hogy elsősorban a pedagógusok képzésére kellene összpontosítani, szakmai kompetenciájukat kellene növelni. Többségük ugyanis például a mene- kültváltság vagy a homoszexualitás kérdését illetően tanácstalan, és nem csak a tanórák módszertanával kapcsolatban. Naivitás azt hinni, hogy az újabb és újabb társadalmi jelenségeket segítség nélkül képesek kezelni a pedagógusok.” A jó példa hiányzik Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagóguskamara elnöke szerint az extrémizmus elleni harcra egyáltalán nem lenne szükség, ha a társadalom elitje, a kormány és a parlamenti képviselők példát mutatnának polgári magatartásban. „Ha ezek az emberek hozzáállásukkal példát mutatnának az olyan megoldatlan társadalmi kérdésekkel kapcsolatban, mint a fasiszta szlovák állam, a kommunista totalitárius rendszer, a mečiarizmus, ha példát mutatnának abban, hogy hogyan lehetne megoldani ezeket a társadalmi kérdéseket, továbbá az egészségügy és az oktatásügy égető kérdéseit, ha példát mutatnának a korrupció elleni harcban, az igazmondásban, az erkölcsösségben, akkor nem lenne szükség a polgári nevelés megerősítésére” - állítja Crmoman. Hozzátette, jelentős az aránytalanság a politikusok viselkedése és a tőlük elvárt viselkedés között. Crmoman szerint megfelelő „példa” nélkül a pedagógusok bármit csinálhatnak, a szélsőségek és a totalitárius rendszerekhez való vonzódás csak nőni fog.
