Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-27 / 22. szám, péntek
6 | KÜLFÖLD 2017. január 27.1 www.ujszo.com Szigorúak Trump rendeletéi Az USA a jövőben csökkentheti az ENSZ szervezeteinek nyújtott pénzügyi támogatását Trump futószalagon írja alá nagy visszhangot kiváltó rendeletéit (TASR/ap RÖVIDEN Nem támogatják az elnöki rendszert Ankara. A törökök többsége nem támogatja a Recep Tayyip Erdogan államfő által szorgalmazott elnöki rendszer bevezetését - derült ki egy friss közvélemény-kutatás eredményeiből. A Géziéi török intézet felmérése szerint a megkérdezettek 58%-a az elnöki rendszer ellen szavazna az erről szóló népszavazáson, és csak 42% támogatná azt. Viszont a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) megkérdezett híveinek 80 százaléka támogatja Erdogan törekvését. Az elnöki rendszerbevezetéséről áprilisban tartanak népszavazást Törökországban. (MTI) Athén nem adja ki a 8 török katonát Athén. Megtagadta a görög legfelső bíróság annak a 8 török katonának a kiadatását, akik a tavalyjúliusi államcsínykísérlet kudarca után menekültek helikopterrel Görögországba. A legfelsőbb bíróság elfogadta a védelem álláspontját, amely szerint nincs garancia arra, hogy a Törökországba való esetleges visz- szatérésük után a katonák ügyét tisztességes eljárás keretein belül bírálnák el. A védelem azzal kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki, hogy a katonákat hazatértük után kínzásnak vetnék alá, mely az életükbe is kerülne. (MTI) Kihallgatták Haiti leendő elnökét Port-au-Prince. Korrupciós vádak miatt kihallgatták Jovenel Moise-t, Haiti megválasztott elnökét. A kihallgatásra azután került sor, hogy kiszivárgott egy helyi pénzügyi felügyelőszerv bizalmas jelentése, amely szerint Moise pénzmosásban vehetett részt, valamint még évekkel korábban kivételesen kedvező hiteleket kapott egy állami banktól. A beszámoló a megválasztott elnök, felesége és vállalkozásai folyószámláinak átvizsgálásán alapul. A február 7- én hivatalba lépő elnököt egy haiti bíró faggatta négy órán át zárt ajtók mögött. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a két rendeletet, amely a bevándorlásról és az amerikai határok védelméről - köztük a Mexikóval közös, déli határon építendő falról - rendelkezik. Donald Trump a belbiztonsági minisztérium épületében írta alá a két elnöki rendeletet. Az egyik az illegális bevándorlás megfékezéséről szól és a szövetségi támogatás megvonását helyezi kilátásba olyan - többnyire demokrata politikusok irányította - szövetségi államok és városok számára, ahol menedéket nyújtanak az illegális bevándorlóknak. Lázadó nagyvárosok New York, Seattle és más, illegális bevándorlóknak menedéket nyújtó városok vezetői jelezték, nem engednek Trump nyomásának, és a forrásmegvonásra vonatkozó fenyegetések ellenére is oltalmat nyújtanak az illegális bevándorlóknak. Több városvezető jogi lépéseket helyezett kilátásba arra hivatkozva, a tervezett büntetés az alkotmányba ütközik. Boston polgármestere, Marty Walsh megígérte: szükség esetén megnyitja a városházát a bevándorlók előtt, ha azok fenyegetve érzik magukat a kormányzat intézkedései miatt. Máris benyújtotta a brit kormány azt a parlamenti határozattervezetet, amelynek elfogadása a legfelsőbb bíróság minapi döntése alapján szükséges a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. London. Az alsóház elé terjesztett, mindössze négysoros tervezet szövege szerint Theresa May miniszter- elnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot. Az alsóház a A másik elnöki rendelet az amerikai határok megerősített védelméről szól, s ezen belül a mintegy 3200 km- es amerikai-mexikói határon megépítendő falról. Trump, miután leszögezte, hogy „visszaállítjuk a rendet és a törvényességet” az országban, hangsúlyozta, hogy „egy nemzet határok nélkül nem nemzet”, ezért az USA mától kezdve visszaveszi az ellenőrzést határai felett. Leszögezte, hogy a belbiztonsági minisztérium munkatársai túl hosszú ideig nem tehették rendesen a dolgukat, de mostantól minden megváltozik. Kritikusnak nevezte a helyzetet az USA déli határainál, s kilátásba helyezte, hogy Mexikóval és a mexikói elnökkel együttműködve rendezi ezt a helyzetet. Tarthatatlannak nevezte, hogy drogkartellek, bűnöző bandák, fegyverkereskedők lépnek át illegálisan a déli határon, s azt ígérte, ezt is megvitatja majd Enrique Pena Nieto mexikói elnökkel. Az elnök bejelentette, hogy a belbiztonsági minisztérium és a Fehér Ház azonnal megindítja a fal megépítését. Elutasította az USA-val közös határon építendő fal építését és költségeinek kifizetését Enrique Pena Nieto mexikói elnök. Trump erre azt üzente a mexikói államfőnek, ha Mexikó nem fizeti meg a határon épülő fal költségeit, akkor ne is látogasson az Egyesült Államokba. A The New York Times amerikai lap értesülése szerint Trump elnöki rendeletet készít elő az Egyesült Áljövő héten, illetve február 8-án három vitanapot tart, és az utolsó vitanapon szavaz is a beterjesztett javaslatról, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül. Theresa May korábban többször is hangoztatott álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása — amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. A beterjesztett határozati javaslat parlamenti elfogadása garantáltnak tekinthető, bár az egyes alsóházi frakciók máris jelezték, hogy számos módosító indítványt nyújtanak be a tervezethez. (MTI) lamok ENSZ-ben betöltött szerepének és egyes ENSZ-szervezeteknek nyújtott támogatásának csökkentéséről, emellett az új kormányzat felülvizsgálni készül nemzetközi szerződéseket is. Egyúttal állítólag megkezdi egyes multilaterális szerződések felülvizsgálatát, és esetleges felmondását is. Kiiktatott klímaváltozás A Reuters szerint a Trump- adminisztráció utasította az Amerikai Környezetvédelmi Hivatalt (EPA), hogy töröljék a klímaváltozást alátámasztó anyagokat a hivatali honlapról. A hírt a hivatal két dolgozója oszPárizs. Benőit Hamon volt oktatási minisztert találta a nézők 60%-a meggyőzőbbnek a francia baloldal államföjelölt-állító választásának 2. fordulója előtt a jelöltek legutóbbi televíziós vitájában. Manuel Valis volt miniszterelnökre a megkérdezettek 37%-a szavazott. A baloldali szimpatizánsok körében is Hamon lett a győztes 61%-kal, Valis 36%-ával szemben. A két jelölt vitájában a legjelentősebb nézeteltéréseket okozó témák kerültek napirendre, mindenekelőtt a foglalkoztatáspolitika és a szekularizáció kérdése, de az elmúlt napok éles szóváltásaihoz képest békésebb hangnemben. A kampányban a havi 750 eurós általános alapjövedelem bevezetésétotta meg. A kömyezetvédelmiseket kedden szólították fel a honlap törlésére, e héten már el is tűnhet a több év munkáját tömörítő anyag. A szűk határidő miatt az anyagokat most önkéntesek menekítik európai szerverekre. Az új elnökség egyik első dolga volt, hogy a beiktatási ünnepség után eltüntesse a klímaváltozásról szóló anyagokat a Fehér Ház honlapjáról, Trump pedig azonnal engedélyezte két sokat vitatott olajvezeték, a Keystone XL és a Dakota Áccess építésének folytatását. A vezetékek nemcsak az olaj lobbi győzelmét mutatják, de az amerikai őslakosok tiltakozását is lesöpörték. (MTI, Index) nekjavaslatával kitűnő 49 éves Hamon egy „kívánatos jövőt” javasol a franciáknak. A baloldal harmadik jelöltje a függetlenként induló, de korábban a szocialista kormány gazdasági minisztereként ismertté vált Emmanuel Macron. Francois Fiiion volt francia kormányfő, a tavaszi elnökválasztás konzervatív jelöltjének felesége mintegy félmillió euró fizetést kapott 8 éven át képviselői asszisztensként, húsz hónapig pedig egy folyóirat munkatársaként vett fel fizetést, de nincs nyoma annak, hogy az állásokat ténylegesen betöltötte - állította a Le Canard enc- hainé hetilap. A francia hatóságok máris vizsgálatot indítottak az ügyben. (MTI) Elnökjelöltek tévévitája Felkelők ezrei tették le a fegyvert Damaszkusz. Mintegy 2600 felkelő tette le a fegyvert a Da- maszkusztól északra fekvő Barada-völgyben, ahol a szíriai fővárost ivóvízzel ellátó forrás ered - közölte a szíriai orosz megbékélési központ szóvivője, Alekszandr Blinkov ezredes. Blinkov azt mondta, hogy a Barada-völgy lakossága visszatért a normális élethez, a területi megbékélési terv első lépéseként mintegy 2600 felkelő tette le a fegyvert. Azokat, akik nem hajlandóak letenni a fegyvert, családjaikkal Idlíb tartományba szállítják a szíriai hatóságok felügyelete alatt. Damaszkusz- ban december vége óta súlyos vízhiány van, ami legalább 5 millió embert érint. (MTI) Tegnap beiktatták hivatalába Alexander Van der Bellent, az új osztrák államfőt, aki személyes hangú beszédében az európai béke fontosságát hangsúlyozta, és arról szólt, hogy aki Ausztriában menedéket kér, annak be kell tartania az ottani törvényeket. „Kedves osztrákok, kedves külföldi állampolgárok. Nem vagyok bennszülött osztrák, egy menekültgyerekként kerültem Ausztriába" - kezdte az elnök a beszédét. Emlékeztetett Ausztria semlegességére. „Ausztria Európa szívében fekszik, földrajzilag és politikailag is" - mondta. (tasr/ap) Országos osztrák razzia Bócs/Beriin. Terrorellenes razziát tartott az osztrák rendőrség és az alkotmányvédelmi hivatal Bécsben és Grazban. A grazi ügyészség közleménye szerint nyolc embert őrizetbe vettek. Fritz Grundnig, a grazi rendőrség szóvivője az Öl osztrák közszolgálati rádióban arról tájékoztatott, hogy országos terrorellenes akció keretében rendőrök tucatjai jelentek meg Grazban, Stájerország székhelyén. Az akcióban mintegy 800 rendőr vett részt, és 8 embert őrizetbe vettek. A grazi bevetés a város északi részén lévő Kalvariengürtel nevű út közelében történt, és külföldi, elsősorban az arab országok által finanszírozott muszlim gyülekezési helyeket kutattak át. Áz akciót hetek óta tervezték, és már egy ideje figyelték azokat az egykori Jugoszláviából érkezett embereket, akik gyaníthatóan egy szélsőséges iszlám szervezetet próbáltak meg kiépíteni, és abba tagokat toborozni. Németországban hat év szabadságvesztésre ítéltek egy 16 éves lányt, aki az Iszlám Állam terrorszervezet követőjeként megkéselt egy rendőrt. Az alsó-szászországi tartományi felsőbíróság közleménye szerint a Safia G. néven azonosított német-marokkói kettős állampolgárt gyilkossági kísérlet, súlyos testi sértés és külföldi terrorszervezet támogatása miatt ítélték el. Elítéltek egy 20 éves német- szíriai kettős állampolgárságú fiatalembert is, ő 2,5 év büntetést kapott, amiért tudomást szerzett a lány tervéről, és arról is tudott, hogy az Iszlám Állam követője, de nem értesítette a rendőrséget. (MTI) Gyors lépés a brexit felé
