Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-18 / 14. szám, szerda
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Krumpliszsákból fürdőköpeny A közéleti ezoterikusok idén a megyei választáson próbálkozhatnak VERES ISTVÁN __ F eldobjuk csavarhúzó, leesik traktor. Mi az? McGyver a háztetőn. Ez a régi találós kérdés jutott eszembe annak kapcsán, hogy idén ismét megyei választások lesznek Szlovákiában. Azért jutott eszembe az említett sorozat ezermester főszereplője, aki leleményességének és technikai felkészültségének köszönhetően a kisvárosi adócsalótól kezdve a nagyvárosi autótolvajokon keresztül az erdei jetiimitátorig mindenkit képes volt megleckéztetni, mert a hazai establisment (ha illethetjük ily fennkölt jelzővel a magukat standardnak nevező pártokat) próbál kifimdálni valamilyen ügyes megoldást, hogy elejét vegye a feltörekvőben levő újfajta politikusok (közéleti ezoterikusok, szélsőséges gyógyítók és antipolitikus celebek) további térnyerésének. Mivel idén a megyei választások vannak napirenden, félő, hogy a megyei struktúrákba egyre több krumpliszsák kerül. Ha emlékszünk, az utóbbi megyei választások második fordulója előtt Robert Fico miniszterelnök mondta a besztercebányai helyzet kapcsán, . hogy Kotlebát egy krumpliszsák is képes legyőzni. Aztán Kotleba megy eelnök lett. Jelenleg ott tartunk, hogy már több (ön)j elölt is próbál a megye élére kerülni, és most valószínűleg az a rész kezdődik, hogy ki lépjen vissza kinek a javára, hogy Besztercebánya megye új elnököt kaphasson. Pozsonyban sem lesz kevésbé izgalmas a helyzet, hiszen a parlamentbe váratlanul bejutó Boris Kollár is fontolgatja, hogy jelölteti magát. Róla is többet tudunk, mint egy évvel ezelőtt, és nyilván beleönt majd egy rakás pénzt a kampányába. Bár kérdéses, hogy éppen a Smer- ellenességéről híres fővárosi választók körében mennyire lehet elég a narancssárga kockás sál, Boris Kollár tavalyi kampánycsodafegyvere, meg a szöveg, hogy azért szavazzunk rá, mert ő nem politikus. Pavol Frešo jelenlegi megyeelnök az elmúlt két választáson simán nyert, de tudjuk, azóta leépült alóla az SDKÚ, és valószínűleg annak szavazóbázisa is, és az SDKU haláltusája miatt aligha lesz ismét kedvenc. A kormány is kínlódik az ügyön: 2022-re összekötnék az önkormányzati és a megyei választásokat, biztosítva a magas részvételt, és törölné a megyeelnökválasztás második fordulóját. Ezek bizony McGyverhez méltó trükkök. Egyesek azt íiják, idén először nézünk igazán fontos és jelentőségteljes megyei választások elébe, ugyanis már nem csak az lesz a kérdés, hol mekkorát nyer a Smer, és ki kivel köt megyei koalíciót. Országos szempontból is szimbolikus jelentőséget kaphat egy-egy politikus sikere vagy bukása. Mindemellett a megyei hatáskörök főleg az úthálózatokról, a kórházakról, a középiskolákról, színházakról és néhány határon átnyúló projektről szólnak. És azt se feledjük, hogy a megyeelnök szlovákul župan, ami visszafordítva magyarra leginkább azt jelenti: fürdőköpeny. STOP A RASSZIZMUSNAK! Máris a legnépszerűtlenebb elnök (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Oszolj! MARIÁN LEŠKO M arián Kotleba egyik képviselője, Stanislav Mizík úgy ,,káderezte” az idei állami kitüntetetteket, hogy azt Alexander Mach, a Tiso-féle bábállam belügyminisztere se csinálta volna másképp 193 9-ben. Az ilyen facebookos kirohanásokat vajon egyéni túlkapásként kell-e kezelni, vagy Kotleba pártjának tevékenységeként, az ĽSNS többi tagjának megnyilatkozásaival együtt? Azért fontos ezt a kérdést feltenni, mert a válasz Kotleba pártjának betiltása lehet. A pártokról szóló törvény 2. paragrafusa kimondja, hogy politikai párt nem sértheti meg alapszabályával, programjával, tevékenységével a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az alkotmánytörvényeket, a törvényeket és a nemzetközi szerződéseket. Ha a főügyész arra jutna, hogy az ĽSNS megsérti a 2. paragrafust, akkor a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat és kezdeményezheti a párt feloszlatását. Egyszer már megtörtént ez Kotlebáékkal, első pártja, a Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitosť) programjában a rendi állam létrehozása szerepelt, amivel persze Tiso rezsimjének nyomdokaiba akartak volna lépni. Mivel ez nyilvánvalóan alkotmánysértő és demokráciaellenes volt, a testvériséget szélnek eresztette a bíróság, de Kotlebáék itt maradtak. Azóta jobban ügyelnek, amikor pártprogramot fogalmaznak, de a Facebookon már nincsenek ilyen „fogalmazási nehézségeik”, és persze nem tagadhatják meg magukat, hiszen akkor már nem azok lennének, amik. Milan Mazurek ESNS-képviselő egyik „nagy tette” a Facebookon az volt, amikor arról értekezett, hogy Hitler „harmadik birodalmáról csak hazugságokat tudunk, meséket a 6 millióról, meg a zsidókból főzött szappanokról”. Bár a Btk.-ban szerepel a holokauszttagadásra vonatkozó paragrafus, sem a nyomozó, sem az ügyészség nem emelt ellene vádat. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter akkor azt mondta, fel nem tudja fogni, miért, hiszen a törvény teljesen világosan fogalmaz. Stanislav Mizík képviselő az iszlám vallást „sátánista-pedofil vallásnak” és az „ördög művének” nevezte, hozzátéve, hogy a „muszlimok gyorsabban szaporodnak, mint a mi cigányaink”. Megúszta pénzbírsággal, bár a Btk. a nemzetgyalázással, a kisebbségek, etnikai csoportok és vallási felekezetek elleni uszítással kapcsolatban is teljesen világosan fogalmaz. Mizík azt is nehezen viselte, hogy a köztársasági elnök olyan embernek adott most állami kitüntetést, „aki jómaga vallotta be egy interjúban, hogy zsidó”, továbbá Kiska kitüntetett „egy zsidó nőt, és egy zsidó származású cseh rendezőt is, annak ellenére, hogy a szlovák történelem ismert alakjai negatívan viszonyultak a zsidókhoz”. Az ĽSNS alelnöke, Milan Uhrík azzal védte Mizík szavait, hogy nem tud olyan törvényről, amely tiltaná a zsidók kritizálását. Csakhogy Mizík csakis azért gyalázta a kitüntetetteket, mert azonos a származásuk. Kotleba képviselői csapatából már majdnem mindenki megnyilvánult úgy, mint Mazurek vagy Mizík. Ez éppen elég ok arra, hogy nyilatkozataikat ne egyes személyek megnyilvánulásainak tekintsük, hanem a párt tevékenységének. Méghozzá olyan tevékenységnek, amely miatt Kotleba pártját simán fel lehet oszlatni. Oszolj! A szerző a Trend kommentátora FIGYELŐ www.ujszo.com I 2017. január 18. A tegnap közzétett közvélemény-kutatások szerint a héten hivatalba lépő Donald Trump a modern amerikai történelem legkevésbé népszerű elnöke. Twitter-bejegyzésében Trump azzal reagált, hogy a felmérések csalnak. Az egyik felmérést a CNN hírtelevízió készíttette, a másikat az ABC televízió és a The Washington Post című lap közösen. A CNN adatai szerint Donald Trump népszerűsége 40 százalékos, szemben a jelenlegi elnök, Barack Obama 2009-ben (első megválasztása után) mért 84 százalékos népszerűségével. Az ABC-Washington Post szintén 40 százalékos népszerűségről publikált adatokat, megjegyezve, hogy Jimmy Carter 1977-es beiktatása óta ez a legalacsonyabb népszerűségi mutató. A felmérésekre reagáló Twitter- bejegyzésében Donald Trump leszögezte: „most ugyanazok készítik az elfogadottságról szóló felméréseket, akik a hamis választási felméréseket is csinálták és nagyot tévedtek. Ugyanúgy csalnak, mint korábban”, Egy másik Twitter-üzenetben a megválasztott elnök visszatért John Lewis demokrata párti képviselőre, aki vasárnap az NBC televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy nem ismeri el őt legitim elnöknek, mert „az oroszok választották meg”, és nem is megy el a beiktatási ünnepségre. „Amióta kongresszusi képviselő vagyok, ez lesz az első alkalom, hogy nem veszek részt elnöki beiktatáson” - fogalmazott Lewis. Trump leszögezte, hogy ez nem igaz, Lewis már George W. Bush elnök beiktatási ünnepségét is bojkot- tálta. „Tévedés (vagy hazugság)! Busht is bojkottálta, mert úgy vélte, hogy álságos lenne részt venni a beiktatásán... nem hiszi, hogy Bush a valóban megválasztott elnök!” - írta üzenetében Donald Trump. Marad a nőmet neonáci párt (MTI) - Elutasította a német alkotmánybíróság a széles körben neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltására tett indítványt. A párt ugyan a demokratikus berendezkedés felszámolását célzó politikát követ, de jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy törekvése sikerrel járhat, ezért nem szükséges betiltani. Az ítélet indoklásában kiemelték: a pártnak nincs kilátása arra, hogy parlamenti választáson többséget szerezzen vagy egy koalíció tagjaként hatalomra kerüljön. Eredménye a szövetségi parlamenti (Bundestag-) és az európai parlamenti (EP-) választáson alacsony szinten stagnál, egy tartományi parlamentben sem tudott tartósan képviseletet szerezni. A pártnak hatezernél is kevesebb tagja van, szervezete zsugorodik, társadalmi befolyása és cselekvő- képessége korlátozott. Az NPD felszámolását másodszor próbálták elérni az alkotmánybíróságon. Először 2003-ban - amikor a Bundesrat a szövetségi kormánnyal és a Bundestaggal együtt kérte az NPD betiltását - a testület formai okok miatt már az érdemi eljárás megkezdését is elutasította. Az NPD betiltásának ügye 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legalább tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt és NPD-s tisztségviselők között. Az új eljárás kezdeményezéséről 2012 decemberében döntött a Bundesrat. Az akkori kormánypártok - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a liberális FDP - ellenezték az újabb próbálkozást, arra hivatkoztak, hogy túlságosan kockázatos az eljárás, az esetleges újabb kudarc pedig a szélsőjobboldali párt malmára hajtaná a vizet, ezért nem jogi, hanem politikai eszközökkel kell küzdeni ellene. A szövetségi kormány és a Bundestag így végül nem csatlakozott a Bun- desrathoz. A NPD-t 1964-ben alapították, betiltásáról szinte fennállása óta tart a vita. A legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson a szavazatok 1,3 százalékát szerezte meg, visszaesett a négy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest, de így is több mint félmillióan voksoltak rá. Az EP-ben egy mandátummal rendelkezik. (MTI)
