Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-09 / 6. szám, hétfő
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2017. JANUAR 9. GYÓGYHÍREK Ul Gyorsan alakul ki és es az akut leukémia Az év első napján megdöbbenéssel hallottuk a hírt, hogy a 32 éves riporter, Leona Kočkovičová Fučíkova szabadságát töltve masszív agyvérzést kapott, és meghalt. A mint azt férje a Nový Čas munkatársának elmondta, az agyi érkatasztrófát akut leukémia váltotta ki, amit a kórházban diagnosztizáltak. Dr. Martin Mistrík, az egészség- ügyi minisztérium hematológiai és őssejtátültetési főszakértője ugyancsak a Nový Čas munkatársának elmondta, hogy ez a súlyos, életveszélyes leukémiafajta nagyon gyorsan fejlődik ki. Okai nem, de a betegséget kiváltó kockázati tényezői ismertek: például káros vegyi anyagok, radioaktív sugárzás és - nagyon ritkán - öröklött hajlam. Ezért nehéz megelőzésről beszélni. Szerencsére eléggé ritka betegségről van szó. 100 000 lakosra számítva évente 4-5 beteget regisztrálnak. Mi a lényeg? A leukémia a csontvelői eredetű sejtekből kiinduló kóros sejtburjánzás, amit régebben a vér rákjának is neveztek - ám ez az elnevezés nem pontos. Ennek oka az, hogy a kóros burjánzás nem a vérben, hanem részben a csontvelőben, részben pedig a nyirokrendszerhez kötött szervekben történik. Ez alapján kétféle betegségről is beszélhetünk: egyrészt akut mieloid (myeloid) leukémiáról, másrészt pedig akut limfoid (lymfoid) leukémiáról. Ugyanezt a két csoportot különböztetjük meg a krónikus leukémiák esetében is. A két alaptípus között a legfőbb különbség az, hogy míg az akut leukémiák általában heveny tünetekkel járnak, a betegség pedig relatíve gyorsan alakul ki, addig a krónikus leukémiák lassabban épülnek föl, a kórós vérképzés pedig elhúzódóan alakul ki a normális vérképzésből. Az akut leukémia tehát gyorsan indul, és esetében a véráramban pillanatok alatt fiatal, fejletlen és éretlen sejtek jelennek meg, ezek a sejtek pedig elsősorban a csontvelőben vagy a csontvelői eredetű szövetekben kezdenek fölszaporodni. Tudni kell azt is, hogy ez a betegség a leggyorsabban osztódó daganatfajták közé tartozik. Tünetek • fáradékonyság • gyengeség • sápadtság • vérszegénység • magas fehérvérsejtszám • vérfemezkehiány • emelkedett húgysavszint • fertőzésre való hajlam (novycas, egeszsegkalauz-k) Tévhitek az egészségről ELETUNK SORÁN SZÁMTALAN, AZ EGÉSZSÉGÜNKKEL KAPCSOLATOS ÁLLÍTÁSSAL TALÁLKOZUNK, CSAKHOGY JÓ NÉHÁNYNAK KÖZÜLÜK IGAZÁBÓL NINCS IS VALÓSÁGALAPJA. ÍME NÉHÁNY TÉVEDÉS: » Az 5 másodperces szabály Ennek a közismert mondásnak a lényege, hogy ha leejtünk valamilyen ételt a földre, de öt másodpercen belül felvesszük, nyugodtan megehetjük, mert ennyi idő alatt nem kerülnek rá baktériumok. Ez valójában nem igaz, mert a mikroorganizmusoknak milliszekun- dumnyi idő is elég, hogy a padlóról az ételre kerüljenek. » A csokiból pattanásosak leszünk Létezik egy kutatás, amely cáfolta ezt az állítást. A résztvevők egyik fele egy hónapig tízszer annyi csokoládét fogyasztott, mint a másik, de a kísérlet végén nem találtak több pattanást az első csoport tagjain. » Napi egy alma távol tartja az orvost Az almában sok a rost és a C-vitamin, amelyek valóban egészségesek, de napi egy alma nem sokat segít, ha valamilyen vírus vagy baktérium jut a szerveze- j tünkbe. Például az influenzát sem kerülhetjük el így - még mindig az oltás a legbiztosabb védekezés. » A méz egészségesebb, mint a cukor Ennek a feltételezésnek az alapja, hogy míg a méz „természetes" édesítő, addig a cukor feldolgozott élelmiszer. Valójában a méz ugyanúgy hizlal, és ugyanolyan sok benne a kalória, ha túlzásba visszük, tehát ugyanolyan egészségtelen is lehet. » Nem szabad fagyit enni, ha meg vagyunk fázva Nem kell aggódnunk amiatt, hogy így csak rosszabbul leszünk, mert nem igaz. Épp ellenkezőleg: a hideg tejes édesség segíthet enyhíteni a torokfájást, és ha képtelenek vagyunk enni, mert alig tudunk nyelni, legalább némi energiát is nyerünk belőle. (hazipatika) MEGALAPOZZA JÓ TESTI ÉS SZELLEMI ERŐNLÉTÜKET, VÉDI ŐKET A BETEGSÉGEKTŐL Hogyan szerettessük meg a gyerekkel a gyümölcsöt és a zöldséget? A 15 évnél idősebb szlovákiai népesség 46,6 százaléka nem fogyaszt napi szinten gyümölcsöt és zöldséget. Ezt mutatja az Eurostat felmérése, amiből az is kiderül, hogy csak az emberek 10,8 százalékának kerül naponta az asztalára az ajánlott 5 napi adag. A gyermeknevelés egyik nagyon fontos része a helyes étkezési szokások kialakítása már gyermekkorban. Ahogyan írni és olvasni meg kell tanulnia, a helyes táplálkozást is el kell sajátítania a kisgyereknek. A szülőknek szem előtt kellene tartaniuk, hogy a rendszeres gyümölcsös zöldségfogyasztás nagymértékben befolyásolja a kicsik helyes fejlődését. Megalapozza jó testi és szellemi erőnlétüket, védi őket a betegségektől. A gyümölcs és zöldség gazdag rostforrás, ami fontos szerepet játszik néhány civilizációs betegség - elhízottság, vastagbélrák - megelőzésében és kezelésében. Ha a gyerek elutasítja a gyümölcsöt és zöldséget, az alábbi három módon megszerettetheti meg vele. Kezdje korán A gyerekek nagyon fogékonyak az új ismeretekre. Ezért fontos, hogy minél előbb ismerjék meg az új ízeket. Például a szülő meséljen neki a gyümölcsökről és zöldségekről, ruházza fel őket emberi tulajdonsággal. Ne adja fel a küzdelmet az első elutasítás után. Legyen kitartó és gondoljon arra, hogy bármilyen szerény is az eredmény, igyekezzen azt egész évben fenntartani. Legyen világos terve A gyerekekre gyakran külső hatások hatnak. A szülőtől függ, hogy a környezete segít- e önnek, vagy lerombolja a tervét. Hatásos eszköz, ha szövetkezik a nagyszülőkkel, a barátokkal, a szülőtársakkal. Válassza a legjobb megoldást! A szakemberek javaslata: az öt zöldség- vagy gyümölcsadag mindegyike más, vonzó és könnyen emészthető legyen. Legjobb, ha magunk készítjük el, de nem mindig van erre idő. Nem szabad hát megfeledkezni az alternatíváról, ami lehet püré vagy 100 százalékos dzsúsz. A kételkedő szülőknek jegyezzük meg: az EÜ-ban szigorúan tilos a 100 százalékos dzsúszokhoz festékanyagot, tartósítószert, cukrot t vagy mesterséges édesítőt adni. (ki)