Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-12 / 287. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2016. december 12. RÉGIÓ I 3 Elfogadták a fejlesztési illeték bevezetését Csütörtökön tárgyalt Szene képviselő-testülete (A szerző felvétele) SZAKÁL KINGA Szencen egy négyzetméter épftéei telekre húsz eurót kell fizetni. SZENC Csütörtökön tárgyalt Szene képviselő-testülete, az egyik fő téma a fejlesztési illetékről szóló általános érvényű rendelet volt. Az illeték bevételi forrás a városnak, összegét az önkormányzat határozza meg. Még tavaly fogadta el a parlament a helyi fejlesztési illetékekről szóló törvényt, amely november 1-jén lépett hatályba. A héten Pozsonyban tárgyalt a közgyűlés, amely több módosító javaslatot fogadott el a rendelettel kapcsolatban. A jogszabályt most pontosították, megfogalmazták azoknak az építményeknek a listáját, amelyek után nem kell illetéket fizetni. Törölték az adómentességet a 150 négyzetméternél kisebb családi házakra. Egy négyzetméter beépítendő területre maximum 35 euró adó vethető ki. Az adó nem kötelező, elfogadásáról az önkormányzat dönt. Az adónem bevezetése nem volt kérdés a szenei képviselők körében. Abban egyetértettek, hogy a városnak szüksége van az adóból befolyt összegre. Óvodákat építenének a bevételből, útkarbantartásra és járdaátépítésre költenék a pénzt. A képviselők az illeték összegében nem értettek egyet. A Szene az én városom képviselői klub először a legmagasabb összeget ajánlotta, utána 25 eu- róra módosította a javaslatot. A javaslatot a képviselők többsége túl magasnak tartotta, végül egységesen egy négyzetméter építési területre 20 eurót szabtak ki. Az adózás mellett 12-en voksoltak, egy képviselő tartózkodott, négyen elutasították a javaslatot. „Mivel a módosító javaslatot a közgyűlés szerdán elfogadta, a plénumot pedig csütörtök reggelre hívták össze, nem ismeijük a konkrét változtatásokat. Az pedig rossz lett volna a városnak, ha semmilyen illetéket nem állapítunk meg. Amikor a törvénymódosítás hatályos lesz és pontosan ismeijük a módosítás részleteit, rendkívüli ülést is összehívhatunk, ahol tudjuk módosítani a csütörtökön elfogadott 20 eurós illetéket” - nyilatkozta Németh Gabriella képviselő. Uj dialízisközpont Galántán A dialízisközpont a kórház hetedik emeletéről költözött a szomszédos épületbe (A szerző felvétele) SZAKÁL KINGA A páciensek kényelmesebb, modern környezetben gyógyulhatnak. Átadták a felújított dialízisközpontot a járási székhelyen. A központ a kórházból költözött önálló épületbe, a B. Braun Avitum vállalat üzemelteti. Huszonegy év után költözött át a dialízisközpont és a nefrológiai rendelő a Svet zdravia által működtetett galántai kórházból egy felújított épületbe, a kórház régi gyerekrendelője helyére. „A betegek száma évről évre nő, a kórházban már nem volt elég hely” - mondta Martin Kuncek, a központot üzemeltető B. Braun Avitum igazgatója. „Örülök, hogy Galántán új, komoly szakképzettséget igénylő munkahelyek jönnek létre. Remélem, ebben a modem környezetben a páciensek is jobban érzik magukat” - mondta Peter Paška, Galánta polgármestere az ünnepélyes megnyitón. „72 helyett 96 pácienst tudunk fogadni, a férőhelyek 80 százaléka már most foglalt. A nyilvántartás alapján több mint háromezer betegnek lenne szüksége ilyen kezelésre” - mondta Lóránt Bobák, a centrum főorvosa. A rendelő váróterme és öltözője nagyobb és kényelmesebb, mint az előző volt. A központ kerekesszékkel is megközelíthető. Megújultak a fotelek és több dialízisgépet is lecseréltek. Új tévékészülék és internet-hozzáférés is van az épületben. A központban három orvos és 13 nővér gondoskodik a betegekről. „Fontos a jó együttműködés a kórházzal. A pácienseinket - ha szükség van rá - más szakorvosok is megvizsgálhatják” - mondta a főorvos. A dialízisközpontot a Galántai és a Vágsellyei járásban lakók látogatják. Az épület 2. és 3. emeletén 80 férőhelyes otthont alakítanának ki olyan idős, beteg embereknek, akik dialíziskezelésre szorulnak. Az épület átépítésének költsége 3,5 millió euró. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Ön szokott felvenni hitelt karácsonyi ajándékokra? Csák Éva: Nem! A karácsony nem a drága ajándékokról, nagy kajálá- sokról, pompáról szól, hanem a szeretetről és az együttlétről. De ezt már talán minden értelmes ember tudja. Vagy mégsem? Jankó Sidó Erzsébet: Soha nem veszek fel kölcsönt ajándékra! Akit megajándékozok, ezt nem is várja el tőlem, sőt nem fogadná el. Mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér. Czita Béla: A szeretetet és a békességet pénzért megvenni?! Azt vegyél, amire futja. Nem az érték a fontos, hanem szívből add, amit ajándékozol. Kollár Szilvia: Sok mindenki szalad kölcsönt felvenni, én nem. Katona Ildikó: Soha. A karácsony nem a drága ajándékokról szól, hanem a szeretetről. Dusza Máté: Kizárt. Azt a pénzt év közben is félre lehet tenni. Ana Mária Mostenická: Hitelt karácsonyi ajándékra? Ez vicc. Horváth Babi Andrea: Szeretetet pénzért nem lehet venni. Böbék Anett: Soha. « Szarka Mária: Nem! Lehet kettős állampolgársága, aki külföldön született? Fiam Magyarországon alapított családot. Felesége magyar állampolgár, ő maga szlovák állampolgárságú. Most született egy fiuk; és szeretné, ha itt Szlovákiában is anyakönyveznék. Ugyanakkor nem akarja, hogy a kicsi elveszítse a magyar állampolgárságát. Megkérdezte a városi hivatalban, hogy lehetséges-e ez. Elmondták, mi kell hozzá: eredeti anyakönyvi kivonatot lefordíttatni és hitelesíttetni. A hivatalban aláírattak velük egy okiratot, melyben az áll, hogy gyermeküknek a szlovák állampolgárságot választják. A kérdésem az lenne, hogy ezzel a kisfiú nem veszíti-e el a magyar állampolgárságát. Igaz, hogy mindenki ezt mondta a hivatalban, de nem magyarázták el, mi alapján, ezért maradt bennem egy kis hiányérzet. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL (Folytatás) A múlt heti cikket azzal fejeztem be, hogy Szlovákia a mai napig érvényesjogforrásként tekint az 1960-as magyar-csehszlovák egyezményre a kettős állampolgárság egyes kérdéseinek a rendezéséről, melyet ajogtárban a 37/1961 -es szám alatt hirdettek ki. Tudni kell még, hogy az alkotmány 7. cikkének 5. bekezdése szerinti nemzetközi egyezmények magasabb rendű jogszabályok, melyek tartalombeli különbségek esetén az egyszerű törvénnyel szemben elsőbbséget élveznek. Elvileg tehát e szerződés felülírja az állampolgár- sági törvényben foglaltakat. Magyarország álláspontja viszont a rendelkezésre álló információk szerint az, hogy e kétoldalú egyezmény már nincs hatályban. Maga az 1960-as egyezmény nem rendelkezik megszűnésének/egyoldalú felmondásának feltételeiről, így e kérdéskört e két államra is kötelező érvényű szabályrendszert lefektető többoldalú nemzetközi szerződésekből, illetve szokásjogból kiindulva kell megítélni. A szerződések jogáról szóló 1969-es bécsi egyezmény 56. cikke szerint egy ilyen szerződés csak akkor mondható fel, ha megállapítható, hogy a részes felek meg kívánták adni a felmondás lehetőségét, vagy a felmondásjoga a szerződés természetéből következik. A részes félnek legalább tizenkét hónappal előbb értesítést kell adnia arról, hogy a szerződést a fentiek alapján fel kívánja mondani. Ugyanakkor bizonyos esetekben az államutódlás is okot adhat az államelőd által kötött egyezmény megszűnésére. Igaz, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács 1992. december 3-i nyilatkozatában deklarálta, hogy Szlovákia kötve érzi magát azok által a nemzetközi szerződések által, melyeknek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság e napon tagja volt, csak a bennfentesek tudják, hogy a továbbiakban miként alakult az 1960-as egyezmény sorsa. Egy állampolgárság megszerzésének, illetve elvesztésének feltételeit alapvetően az érintett ország nemzetijogrendje szabályozza - hacsak nem vállalt nemzetközi kötelezettséget. Olvasónk unokájának magyar állampolgársága gyakorlatilag a magyar állam kezében van. Felvilágosítást e téren a magyar konzuli tisztviselőnél vagy más, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél kérhetnek. A jogbiztonságot segítené, ha államközi szinten is tisztáznák a szlovák—magyar kettős állampolgárság nyitott kérdéseit. Örvendetes lenne, ha e két szomszéd országnak sikerülne olyan közös megoldást találnia, mely az érintett polgárok érdekeit is szolgálja. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Jótékonysági est beteg gyerekek megsegítésére Ma 17 órától rendezi meg 12. karácsonyi jótékonysági műsoros estjét a Kantha Dóra Alapítvány. Az est bevételét a rákbeteg és súlyos egészségkárosodott gyerekek gyógyítására ajánlják fel. Áz esten a komáromi művészeti alapiskola zene- és táncszakos növendékei, Bertók Tibor (hegedű), Derzsi György színművész, a Vadkerti Imre-Sipos Dávid-Zsapka Attila- zenésztrió lép színpadra a városi művelődési központban. A hagyományoknak megfelelően Kantha Mária, az alapítvány elnöke a rendezvényen adja át az ajándékokat azoknak a betegeknek, akik részt tudnak venni az esten. A Kantha Dóra Alapítvány 2001 óta dolgozik rákbeteg gyerekek és családjuk megsegítésén. Jótékonysági rendezvényeik során, valamint a 2 százalékos adófelajánlásoknak köszönhetően eddig több mint 260 ezer eurót gyűjtöttek össze és osztottak szét. A pozsonyi kórház gyermekonkológiai klinikáját és a kórház alapiskoláját is támogatják. Az alapítvány Kantha Dóra emlékére alakult, aki 2000. december 25-én, 11 éves korában hunyt el leukémiában. (vkm)
