Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-12 / 287. szám, hétfő
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. december 12.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre több cég nem fizet időben Pozsony. Szlovákia javuló gazdasági mutatói ellenére egyre több itteni társaság késik a számlák kifizetésével, ami jelentős gondot okoz az üzleti partnereiknek - derül ki az EOS pénzügyi szolgáltató cégcsoport legújabb tanulmányából. Eszerint a rossz fizetési morál miatt idén a cégek 42 százalékának a vártnál alacsonyabb volt a nyeresége. „Ez a trend az elmúlt időszakban folyamatosan erősödött” - nyilatkozta Michal Šoltes, az EOS KSI Slovensko ügyvezetője, aki szerint tavaly még csak a cégek 3 8 százalékának volt hasonló tapasztalata. (SITA) Ezt köszönhetjük Trump győzelmének Milánó. Masszív tőkekivonás zajlik a térségünkből Donald Trump győzelme óta. Az UniCredit Research adatai szerint Trump amerikai elnökké választása óta már 12,1 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők a feltörekvő kötvénypiacokról, ez vetekszik a 2013 tavaszán kialakult miniválsággal, ami az amerikai kötvényhozamok hirtelen megemelkedése miatt alakult ki. Mindez a bank elemzői szerint nem túl sok jót vetít előre térségünknek. A múltbeli történésekből ugyanis azt a következtetést vonják le, hogy az elkövetkező időszakban folytatódhat a tőkekivonás. (MTI) Újabb megszorítások a görögöknek Athén. A görög parlament szombat este elfogadta a jövő évi költségvetést, amely újabb megszorító intézkedéseket és adóemeléseket tartalmaz. Az ötnapos vitát követően a parlament 152 tagja - a baloldali Szirizából és a nacionalista Független Görögökből (ANEL) álló kormánykoalíció politikusai - szavazott a büdzsé mellett, míg 146 képviselő ellene voksolt. A 2017-es költségvetésről szóló voksolás fontos erőpróba volt az Alekszisz Ciprasz vezette kormány számára. A miniszterelnök a vitát lezáró beszédében hangsúlyozta, hogy a 2017- es az első „derűlátó” és „gazdasági növekedést” előrevetítő költségvetés. Ciprasz szavaival a hazai össztermék (GDP) kormány által jósolt 2,7 százalékos növekedésére utalt. A görög költség- vetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel, és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM T VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,8393 Hl Lengyel zloty 4,4454 n Cseh korona 27,027 a Magyar forint 314,45 Horvát kuna 7,5327 D Román lej 4,4994 □ Japán jen 121,48 D Svájci frank 1,0756 D Kanadai dollár 1,3914 Q USA-dollár 1,0559 El VÉTEL - ELADÁS 1 BANK DOLLÁR 1 CSEH KORONA I FORINT Prlvatbanka 1,09-1,04 27,70-26,35OTP Bank 1,12-1,02 28,22-25,84 328,09-300,43 Postabank 1,11-1,02 27,98-26,09Szí. Takarékpénztár 1,10-1,03 27,77-26,23 328,77-300,46 Tatra banka 1,10-1,03 27,90-26,17 327,20-301,12 ČSOB 1,09-1,04 27,72-26,35 MHH Általános Hitslbank 1,09-1,02 27,83-26,21 328,34-300,06 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! December 15-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ A tartalomból: • Készítsünk hógömböt házilag! • Fotósuli: Zsánerfotózás • Mobiltelefonnal nem lehet farkast lőni • Családunk- kiértékeltük a decemberi Fotópályázatot Felveszik a harcot a külföldi agrárbárókkal Gyakoriakaz olyan esetek, amikor maguka tulajdonosoksem tudják, hogy épp ki gazdálkodik a földjeiken (Képarchívum) Pozsony. Hatalmas a káosz a szlovákiai termőföldek tulajdonjogával kapcsolatban. Rengeteg a jogilag rendezetlen parcella, sokan azt sem tudják pontosan, hogy kinek a földjén gazdálkodnak. A jelenlegi helyzet a hazai ás külföldi agrárbáróknak kedvez. „A földek tulajdonjogi rendezetlensége miatt az agárbárók több tíz-, sőt százezer hektárnyi területhez juthattak hozzá. Ennek véget kell vetni” - véli a Vidéki Platform, amely több agrárszervezettel együtt a földhöz való tulajdonjog rendezését alkotmánymódosítással akarja átültetni. A Vidéki Platformhoz csatlakozik a Szlovákiai Agrárkamara (AKS), a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK), a Földtulajdonosok Szlovákiai Szövetsége, a Fiatal Gazdák Szövetsége, az Agrárvállalkozók és Családi Farmok Szlovákiai Szövetsége valamint a Magánerdő-tulajdonosok Regionális Uniója is. Alkotmánymódosítás „Idén januártól dolgozunk azon, hogy kiharcoljuk az alkotmánymódosítást, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy a hazai földek a szlovák állampolgárok tulajdonában maradjanak. Többször tárgyaltunk a politikai pártokkal és a mezőgazdasági érdek- védelmi szervezetek képviselőivel. Egyeztettünk a földművelésügyi miniszterrel, Gabriela Matečnával is” - erősítette meg lapunknak Lucia Gal- lová, a Vidéki Platform elnöke, aki derűlátó az alkotmánymódosítással kapcsolatban. A döntő szót azonban várhatóan a koalíciós tanács hozza meg. Többségben a dánok „A legutóbbi kimutatások szerint Szlovákiában 1,921 millió hektárnyi kihasznált mezőgazdasági földterület található. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara felmérése szerint nagyjából 100-150 ezer hektárnyi földterület lehet a külföldi állampolgárok kezében, akik között a dánok, hollandok, olaszok és kínaiak dominálnak” - mondta Gal- lová, azonnal hozzátéve, hogy az SPPK adatai a földművelésügyi tárca szerint nem teljesen mérvadóak, egyes kimutatások szerint ugyanis a gazdálkodás 90 százalékban bérbe adott földterületeken történik. Nagy a felfordulás A tulajdonjog rendezését a Szlovákiai Agrárkamara is támogatja. „Rengeteg példa van arra, hogy a gazdákról a helyi önkormányzatoknak sincs tudomása, sőt, gyakoriak az olyan esetek, amikor maga a tulajdonos sem tudja, hogy épp ki gazdálkodik a földjén. A kisebb parcellákkal rendelkező gazdákat a huzamosabb időre lekötött bérleti szerződések is jelentős mértékben fékezik” — mondta lapunknak Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. Az Európai Bizottság (EB) már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a szigorú szlovák jogszabályok diszkriminálják a külföldi földvásárlókat. Az EB szerint nem szabadna előnyben részesíteni a föld- vásárlásnál az adott ország állampolgárait. Gallová szerint így tisztában vannak vele, hogy az alkotmánymódosítási javaslatukkal kemény fába vágták a fejszéjüket. Nem félnek az EU-tól „Megértem az EB nyitott piaccal és liberalizációval kapcsolatos filozófiáját. Meggyőződésem szerint azonban különbséget kell tenni a hazai és külföldi vásárlók között, mert a föld nem egy klasszikus áru. Tudatosítjuk, hogy az alkotmánymódosítás nem elég. Ha azonban legalább ezt sikerülne elérnünk, óriási lépést tennénk meg a jogalkotás területén. Ám még akkor is vagy öt-hat fontos lépésre, törvénymódosításra lenne szükség” - véli a Vidéki Platform elnöke. (sus) Drágább lesz a tankolás 2001 óta nem volt olyan fontos megállapodás az OPEC- és a nem OPEC-olajkitermelők között, mint most, ennek hatására szárnyal az olajár: a Szlovákia számára is mérvadó Brent olajfajta árfolyama az elmúlt napokban több mint 15 százalékkal nőtt, amit várhatóan a szlovákiai töltőállomásokon is msgérzünk. Béc*. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli olajtermelő országok szombati bécsi találkozójukon megegyeztek abban, hogy január 1-jétől naponta együttesen 562 ezer hordóval (159 liter) csökkentik a termelésüket. Az OPEC tagországai már a november végi ülésükön megállapodtak abban, hogy összesen napi közel 1,2 millió hordóval csökkentik a kitermelésüket, hogy azzal közelebb kerüljön az egyensúlyhoz az olajpiac, és stabilizálódjon az olajár. A kitermelés visszavágásából a legnagyobb részt természetesen a legnagyobb kitermelő, Szaúd-Arábia vállalta 486 ezer (Képarchívum) hordóval, de Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok is jelentősen csökkentené az olajkitermelést. Oroszország már a kezdetektől fogva támogatta az OPEC-et a kitermelés visszavágásában, sőt, a megállapodás körülményeit jól ismerők szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin személyesen egyengette el a háttérben az OPECmegállapodást. Oroszország azt vállalta, hogy jövőre napi 300 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését a 30 éves csúcsnak számító napi 11,2 millió hordós kitermelési szintről. így már nem okozott nagy meglepetést az, hogy szombaton a nem OPEC-tagországok is megállapodtak a kitermelésük csökkentéséről. Oroszország a már korábban bejelentett napi 300 ezer hordós csökkentést erősítette meg, Mexikó napi 100 ezer, Omán 40 ezer, Azerbajdzsán 35 ezer, Kazahsztán pedig napi 20 ezer hordóval fog kevesebb olajat kitermelni. Összesen így napi 558 ezer hordóval csökkenhet az OPEC-en kívüli országok kitermelése. Az igazán nagy bombát azonban Szaúd-Arábia robbantotta: a nem OPEC-országok szombati megállapodását követően azt nyilatkozta az ország olajminisztere, Khalid al- Falih, hogy Szaúd-Arábia még annál is jóval nagyobb csökkentést hajt végre a kitermelésben, mint amiben november végén megállapodtak a bécsi OPEC-ülésen. (TASR, MTI)
