Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-30 / 301. szám, péntek
2 KÖZÉLET 2016. december 30. I www.ujszo.com Pozsony. J6 vagy rossz volt a kisebbségi politika szempontjából az idei év? Az MKP nem jutott a parlamentbe, a Híd viszont kormánypárt lett. Nézzük az eseményeket. Az év első hónapjait a választási kampány határozta meg, amely gyakorlatilag már 2015-ben is gőzerővel folyt. A két magyar párt külön indult, ami meglátszott a kampányon is. Az MKP megpróbálta saját listáját „közösségi összefogás listájaként” beállítani azáltal, hogy több, látszólag független és párton kívüli jelöltet is indított, de a stratégia nem jött be. Nem segített az sem, hogy az MKP kampányát erősítette a Cse- madok, emellett jelentős magyarországi kormányzati és médiatámogatást is élvezett. Az eredmény ezzel együtt 4,04% lett, vagyis az MKP maradt parlamenten kívüli párt, ami végül Berényi József pártelnök lemondásához vezetett. Váratlan koalíció A Híd ugyan bejutott a parlamentbe, de a 6,5%-os eredményt ez a párt sem teszi a kirakatba. A választási eredmények azonban gyakorlatilag patthelyzetet eredményeztek: a Smernek megszokott koalíciós partnerével, az SNS-szel együtt csak 64 képviselője lett, a jobboldalnak - SaS, Sieť, Híd és OĽaNO - pedig csak nagyon kockázatos kormányzást lehetővé tevő 76. A Híd és a Sieť a stabilabb - Smer-SNS-Híd-Sieť - koalíciót választotta. A koalícióban a Híd kezdetben két miniszteri — környezetvédelmi és igazságügyi tárca -, egy parlamenti alelnöki, több államtitkári pozíciót - közte az oktatási minisztérium államtitkári posztját - és két kormánybiztosi posztot kapott. Ez egészült ki a Sieť felbomlása után egy újabb miniszteri - közlekedési tárca - és több államtitkári poszttal. Magyarügyek 2017-ben LAJOS P. JÁNOS Bugár Béla és Menyhárt József a magyar-magyar párbeszéden Eddigi eredmények A választási kampány egyik fontos eleme is volt az úgynevezett kisiskolák megmentése. A választások idején érvényes jogszabály alapján veszélybe került volna szeptembertől a kis létszámú alapiskolák működése, sok magyar tannyelvű iskola is bezárhatta volna kapuit. A vonatkozó törvényt a kormány javaslatára júniusban úgy módosította a parlament, hogy ez a veszély elhárult. Emellett nőtt a magyarórák száma is az alsó tagozaton, ami szintén az egyik követelése volt a magyar iskolák megmentéséért indított petíciónak. Jövőre a korábbi 3,9 millió euróról 4,5 millióra nő a kisebbségi kultúra támogatása, ezen belül a magyar kisebbség 1,95 millió helyett 2,25 millió euró támogatásra számíthat. A jövő évesnek csaknem a dupláját - 8 millió eurót - kapják 2018-tól a kisebbségek - a magyar mintegy 4 millió eurót - a kisebbségi kulturális alapról szóló törvény tervezete alapján, amely már túljutott a tárcaközi egyeztetésen, várhatóan az év első hónapjaiban kerül a parlamentbe. Magyar-magyar A választások előtt nem sikerült a magyar-magyar összefogás, a választások után pedig az MKP utasította el a Híd tárgyalási ajánlatát, viszont novemberben - civil körítéssel -tárgyalóasztalhozültakétpárt. Igaz, a tárgyalások nem a konkrét együttműködésről szóltak, hanem - egy hosszabb távú folyamat első lépéseként - a szlovákiai magyar oktatásügyet vitatták meg a résztvevők. Hogy a folyamat valóban eredményezi-e a két párt közeledését, azt a 2017-es megyei önkormányzati választások mutatják meg. Botrányok A Híd a kormányba lépéssel felbolygatta a magyar közéletet. Az SNS-szel és a Smerrel kötött koalíció (Somogyi Tibor felvétele) miatt sokan „árulónak” tartot- ták/tartják mind a magyar oldalon, mind a demokratikus szlovák értelmiségi körökben. Legalábbis részben kénytelen volt vállalni koalíciós partnereinek a botrányait is, így a pártra is rányomta bélyegét például a Bastemák-ügy. Bugár Béla pártelnöknek védekeznie kellett amiatt is, hogy még 2005-ben vett telkét több százezer eurós haszonnal adta el az államnak 2014-ben, mert kiderült, az az R7-es nyomvonalán fekszik. Hasonló ügybe keveredtek Hideghéty Ferenc és Gál György, a Szlovák Földalap volt vezetői, akik 2012-ben vettek, jó helyen”, a gyorsforgalmi út nyomvonalán telket, amit 2014-ben adtak el többszörös áron. Nem úszta azonban meg botrány nélkül az MKP sem, amelyre a gyanú árnyéka vetül: 200 millió forintos (655 ezer euró) támogatást kapott választási kampányára a Főnix Polgári Társuláson keresztül a magyar Miniszterelnökségtől. Végigtüntették az évet a pedagógusok Pozsony. Az elégedetlen pedagógusok január 25-től sztrájkot hirdettek. Béremelést, az ágazat költségvetésének 400 millió eurós emelését és a pedagógus-továbbképzés átdolgozását követelték. A háromhetes sztrájk alatt ezer iskola mintegy 15 ezer pedagógusa nem vette fel a munkát, 400 ezer tanítási órát nem tanítottak le. A magyar tannyelvű iskolák elenyésző számban csatlakoztak az akcióhoz. Az egyszínű smeres kormány az év elején ignorálta, és politikailag motiváltnak nevezte a sztrájkot. A korábbi béremelésekkel és egy 25%-os emelés ígéretével igyekezett olyan képet kialakítani, amely szerint a sztrájk indokolatlan. A tiltakozás stafétabotját rövid időre az egyetemi oktatók vették át, a választások előtt pedig felfüggesztették a sztrájkot. Bár a választások előtt a Híd, a Sieť és az SNS is a pedagógusok mellett állt, koalíciós partnerként viszont már óvatosabbak és szűkmarkúbbak voltak. A szak- szervezet által követelt 25%-os, illetve az ISU által sürgetett 140 eurós béremelés helyett az új kormány 6%-kal emelte meg a tanárok fizetését szeptembertől. Válaszlépésként az ISU ősszel újabb, úgynevezett fokozatos sztrájkot hirdetett, ehhez azonban már jóval kevesebben csatlakoztak. Az ágazat jövő évi költségvetése sem emelkedett úgy, ahogyan azt a sztrájkolok szerették volna. Peter Plavčan (SNS) oktatási miniszter szerint a tárca jövő évi büdzséje 300 millió euróval nő, az összeget béremelésre és az oktatásügy reformjára fordíthatják. Az ISU szerint azonban ez az összeg még a béremelés költségét is alig fedezi, ráadásul ebből egyéb kiadásokat is állni kellene. (le) Már Boris Kollár is megelőzte Robert Ficót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Robert Fico kormányfő népszerűsége leszálló ága került. Fél évvel ezelőtt a Smer elnöke még a harmadik volt a választók számára legszimpatikusabb pártvezetők listáján, mostanra azonban már csak az ötödik, s már Boris Kollár is megelőzi. A felmérést a Focus ügynökség készítette a Sme napilap számára. Míg júniusban a kormányfő a válaszadók 36,4 százaléka számára volt szimpatikus, népszerűsége mostanra 33 százalékra csökkent, s ezzel párhuzamosan nőtt a vele elégedetlenek száma is. A legnépszerűbb pártelnök továbbra is Andrej Danko, az SNS vezetője 46 százalékkal, őt Bugár Béla, a Híd elnöke követi 41 százalékkal, ám június óta mindkettejük népszerűsége csökkent. A harmadik helyre Richard Sulik, az SaS elnöke került, a negyedikre pedig némi meglepetésre Boris Kollár, a Sme rodina vezetője. A Focus felmérésén egyértelműen Marian Kotleba, a ĽSNS vezetője bizonyult a legnépszerütlenebb pártelnöknek, csak 19 százalék tartja szimpatikusnak, 74 százalék nem. Martin Slosiarik, a Focus szociológusa szerint Fico főleg a Smer szavazóinak körében népszerű, ám arányuk csökkent a lakosságon belül, és koalíciós partnerei szavazóinak táborára sem számíthat. Gri- gorij Mesežnikov politológus a lapnak nyilatkozva hozzátette, Fico népszerűségének csökkenése Vladimír Meéiaréhoz hasonlítható, s ha lenne egy erős baloldali ellenfele, valószínűleg még ennél is meredekebben zuhanna. Andrej Danko és Bugár Béla barátsága megmutatkozik a felmérés eredményeiben is. Az SNS szavazói számára Danko után Bugár a második legszimpatikusabb politikus, a Híd szavazótáboránál pedig fordított az állás. Az SNS szavazóinál azonban jóval magasabb Bugár elfogadottsága, mint fordítva. Míg a nemzeti párt választói 54 százalékban tartják szimpatikusnak Bugárt, addig Dankót a Híd-szavazók 38 százaléka fogadja el, több mint felük számára azonban nem szimpatikus az SNS elnöke. (SME, fm) Alkohol: jobban árt, mint gondolnánk ÖSSZEFOGLALÓ A szilvesztert csak kevesen tudják elképzelni alkohol nélkül, szakértők szerint viszont az országban több tízezer ember az óv más napján sem tud lemondani a szeszesitalról. A pozsonyi Drogelvonó Központban évente háromezer függőt kezelnek, ebből átlag háromszáz személyt alkoholfüggőséggel. A központ igazgatója, Ľubomír Ok- ruhlica szerint viszont az alkohol nemcsak az alkoholistákat veszélyezteti, hanem mindazokat, akik nem tudnak lemondani arról, hogy minden nap legalább egy-két pohár alkoholt megigyanak. „Ezek a személyek még nem számítanak alkoholistának, mert nem jelentkeztek náluk az elvonási tünetek, ám bizonyos szinten függők és problémájuk van, ugyanis nem tudják megállni, hogy ne igyanak. Mivel a társadalom elítéli az alkoholistákat, félnek segítséget kérni, ezért nem kezelik káros szenvedélyüket. Ennek pedig idővel komoly következményei lehetnek” - magyarázta Okruhlica. Aki hosszú távon napi szinten A gyakran alkoholizálók is függők, bár nem mindegyikük számit alkoholistának (Peter Žákovič felétele) iszogat, annak évekkel később komoly egészségügyi problémái lehetnek, nemcsak fizikai, hanem pszichikai nehézségek is felmerülhetnek. „Az alkoholizmus nem a gyakori alkoholizálás egyetlen negatív következménye. Káros hatása az emberek 55 százalékánál különböző egészségügyi problémákban mutatkozik meg, a maradék 45 százaléknál alakul ki függőség” - pontosított Okruhlica. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint ráadásul a gyakran alkoholizáló személyek produktivitása 20 százalékkal alacsonyabb az absztinens személyeknél vagy azoknál, akik csak alkalmanként isznak szeszesitalt. Ráadásul az alkoholizálóknak átlagosan két nappal többet kell tölteniük betegállományban, míg felépülnek valamilyen betegségből. A Drogelvonó Központ januártól egy új szolgáltatást indít azoknak, akik nem tudnak megválni az alkoholtól. „Elsősorban azokon akarunk segíteni, akiknek egészségi okokból le kellene mondaniuk az alkoholról, ám hosszabb időre képtelenek rá. Például olyan nőknek, akik hosszabb ideje nem tudnak teherbe esni a gyakori alkoholfogyasztás miatt, vagy olyanoknak, akiknek az orvos kifejezetten megtiltotta az alkoholfogyasztást, ám ők ennek ellenére isznak” - mondta a központ igazgatója. A kezelésekre jelentkezni lehet a 0917 606 188-as telefonszámon, az érdeklődőket péntekenként, előre megbeszélt időpontban fogják fogadni a pozsonyi központban. (dem, SITA)