Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-30 / 301. szám, péntek

www.ujszo.com I 2016. december 30.

KOZELET

3

Európai merényletek, brexit és Trump

A szélsőségesek idén is vérfürdőket rendeztek Európában, a szír hadsereg bevette Aleppót, tart Moszul ostroma

Aleppóban mára romokat takarítják, ám a szír belháború folytatódik (TASR/ap)

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

2015-höz hasonlatosan a búcsúzó év is a terror jegyében telt, a brüsszeli, nizzai, berlini merényietek mellett borzalmas vérfürdőket rendeztek Törökországban, Irakban és Jemenben is. A szíriai harcok nem csitulnak Aleppé elfoglalása után sem. Emellett a brit brexit, a török puccskísérlet és Donald Trump amerikai elnökké választása rengette meg a hírek világát.

Szilveszter éjszaka Németország több nagyvárosában tömeges szexuális zaklatást és lopásokat követtek el, többnyire észak-afrikai férfiak. A hatalmas felháborodást kiváltó bűncselekmények idején a rendőrség tehetetlennek bizonyult, a közszolgálati média késve adott hírt az eseményekről.

Január 6. Eszak-Korea bejelentette, hogy sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával. A kommunista állam az év folyamán több nukleáris robbantást hajtott végre, és közepes hatótávolságú rakétákat tesztelt, emiatt a nemzetközi közösség szigorított a Phenjan elleni szankciókon.

Január 13. Az Európai Bizottság első alkalommal alkalmazta a jogállamisági mechanizmust, előzetes vizsgálatot indítva Lengyelországgal szemben az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása és a közmédiával kapcsolatos intézkedések miatt. Brüsszel június 1-j én indította el hivatalosan a jogállamisági mechanizmust Varsóval szemben.

Január 15. Gazdasági szükségállapotot rendelt el Nicolás Maduro venezuelai elnök, miután a világ egyik legnagyobb olajkészletével rendelkező latin-amerikai országban a kőolaj árának esése és a kormány populista politikája miatt válságos gazdasági helyzet alakult ki.

Január 16. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség végleges jelentése szerint Irán eleget tett a hat nagyhatalommal 2015. július 14-én kötött nukleáris megállapodásban foglaltaknak, ezután az USA és az Európai Unió megkezdte a Teherán elleni szankciók feloldását.

Február 12. Az 1054. évi nagy egyházszakadás óta először találkozott a katolikus és az orosz ortodox egyház feje: Ferenc pápa és Kirill pátriárka a havannai repülőtéren folytatott megbeszélést.

Március 9. Gyakorlatilag lezárult az Európába igyekvő migránsok balkáni útvonala, miután e naptól valamennyi itt fekvő állam csak az érvényes útlevéllel és vízummal rendelkező menedékkérőket engedte be, Macedónia pedig teljesen lezárta határát. Március 17-én az Európai Tanács Brüsszelben elfogadta az EU és Törökország közötti migrációs egyezményt, amely 20-án lépett életbe. E naptól minden illegálisan érkező migránst visszaküldenek Törökországba, ahonnan helyettük egy másik szíriai menekültet fogadnak be.

Március 15. Mianmarban a fél évszázados katonai diktatúra utáni első szabadon választott parlament a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji vezette, addig ellenzéki Nemzeti Liga a Demokráciáért párt jelöltjét, Htin Kiavot választotta meg államfőnek.

Március 20-22. Barack Obama

személyében a kubai forradalom 1959. évi győzelme óta első alkalommal tett hivatalos látogatást a karibi kommunista szigetországban hivatalban lévő amerikai elnök.

Március 22. Brüsszelben 31 halálos áldozatot követelt az Iszlám Állam terrorszervezet által a nemzetközi repülőtéren és az uniós intézmények közelében lévő metróállomáson elkövetett merényletsorozat.

Április 3. Panama-iratok, azaz hatalmas információtömeg került nyilvánosságra a világ volt és jelenlegi vezetői, üzletemberek, hírességek titkos offshore üzleteiről, miután oknyomozó újságírók megszerezték és rendszerezték egy panamai székhelyű ügyvédi iroda dokumentumait.

Április 22. Az ENSZ New York-i székházában 171 ország írta alá a 2015. decemberi párizsi klímakonferencián született megállapodást. Az egyezmény november 4-én lépett hatályba.

Május 21. Amerikai drónok végeztek az afgán tálibok vezetőjével, Manszúr mohával.

Május 22. Ausztriában az elnök- választás 2. fordulójában rendkívül kis különbséggel győzött a függetlenként induló Alexander Van der Bellen az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben. Az alkotmánybíróság július 1-jén a végeredményt befolyásoló szabálytalanságok lehetősége miatt elrendelte a szavazás megismétlését. A december 4-i voksolást meggyőző előnnyel Van der Bellen nyerte meg.

Június 12. Az amerikai Orlando város egyik melegbárjában 50 embert gyilkolt meg egy afgán származású, de már Amerikában született merénylő. Az eddigi legvéresebb amerikai tömegmészárlás elkövetője vélhetőleg iszlám kapcsolatokkal rendelkezett.

Június 14-15. A NATO védelmi miniszterei úgy döntöttek, hogy négy többnemzetiségű zászlóaljat állomásoztatnak a balti államokban és Lengyelországban.

Június 23. A Nagy-Britannia európai uniós tagságáról rendezett népszavazáson a voksolók 51,9%-a a kilépésre voksolt (brexit), emiatt lemondott a bennmaradásért kampá- nyoló David Cameron konzervatív kormányfő. Július 13-án a konzervatív Theresa May lett Nagy-Britannia

második női kormányfője, fő feladata a brit uniós kilépés levezénylése. November 3-án a londoni felsőbíróság úgy határozott, hogy a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.

Június 26. A fél éven belül második spanyolországi parlamenti választáson a 2011 óta kormányzó konzervatív Néppárt (PP) jobban, a baloldali Podemos választási szövetség rosszabbul szerepelt, mint 2015 decemberében, de most is patthelyzet alakult ki. Az új, kisebbségi kormány csak tíz hónap múlva, november 4-én alakult meg, ismét Mariano Rajoy, a PP elnökének vezetésével.

Június 27. Recep Tayyip Erdogan török elnök bocsánatot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a 2015 novemberében a szíriai határnál lelőtt orosz bombázó miatt. Oroszország ezután feloldotta a Törökország ellen elrendelt szankciókat.

Június 28. Az isztambuli repülőtéren 46 halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletet követtek el; a három csecsen tettes az Iszlám Állammal állt kapcsolatban. December 10-én egy isztambuli stadionnál a mérkőzés után hoztak működésbe egy pokolgépet, majd egy öngyilkos merénylő is felrobbantotta magát. A merényletek következtében 38 ember vesztette életét.

Július 14. A francia nemzeti ünnepen Nizzában 86 ember halt meg, amikor egy tunéziai férfi a tengerparti sétányon ünneplő tömegbe hajtott kamionjával. Ä terrortámadást az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. 26-án az Iszlám Államnak esküt tett két férfi a francia Rouen templomában brutálisan kivégzett egy 84 éves papot. A két támadót lelőtték.

Július 15. Hatalomátvételt kísérelt meg a török hadsereg egy része, a puccskísérlet néhány óra alatt összeomlott. Recep Tayyip Erdogan elnök az eseményeket felhasználva leszámolt ellenzékével, tisztogatásokat hajtott végre a hadseregben, a bírói karban, a sajtóban, az oktatási intézményekben. Erdogan fő felelősnek az amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen hitszónokot nevezte meg.

Július 24. Elkövette első öngyilkos merényletét Németországban az Iszlám Állam: Ansbachban egy kitoloncolási eljárás alatt álló szíriai menedékkérő hozott működésbe pokolgépet, de csak ő vesztette életét. Négy nappal később a berlini kormány terrorellenes biztonságpolitikai programot terjesztett elő.

Augusztus 24. A török hadsereg beavatkozott a szíriai polgárháborúba az Iszlám Állam által fenyegetett határ menti térségben.

Augusztus 31. A brazil szenátus a politikai életet az év eleje óta megbénító botrányt lezárva, a költség- vetési törvény megsértése miatt megfosztotta tisztségétől a májusban felfüggesztett Dilma Rousseff elnököt. Két héttel később korrupció miatt vádat emeltek Rousseff elődje, Lula da Silva ellen is.

Szeptember 12. Szíriában életbe lépett az amerikai-orosz megállapodáson nyugvó tűzszünet. Ezt a szíriai hadsereg egy hét múlva felmondta, szíriai és orosz repülőgépek folyamatosan bombázni kezdték a felkelők kezén lévő Aleppót. Miután az ENSZ leállította segélykonvojait, a városban a második világháború óta az egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófahelyzet alakult ki. December derekán a szír erők elfoglalták Aleppót.

Október 2. Kolumbiában népszavazáson kis többséggel elutasították a kormány és a FARC baloldali gerillaszervezet között augusztusban született, fél évszázados belső konfliktust lezárni hivatott békemegállapodást. A kormány és a FARC közötti átdolgozott megállapodást december 1 -jén hagyta jóvá a törvényhozás.

Október 13. Az ENSZ Közgyűlése a portugál António Guterrest választotta meg a világszervezet főtitkárának, aki január 1-jén lép a délkoreai Ban Ki Mun helyébe.

Október 13. Meghalt a 88 éves Bhumibol Aduljadedzs (IX. Ráma) thai király, aki a világon a legtovább, 70éven átülttrónján. Utóda fia lett, aki X. Ráma néven december 1- jén lépett trónra.

Október 17. Irakban átfogó hadművelet kezdődött az Iszlám Állam kezén lévő utolsó nagyváros, Moszul felszabadítására.

November 6. Az amerikai támogatást élvező arab és kurd csapatok megkezdték az Iszlám Állam szír központja, Rákká város ostromát.

November 8. Donald Trump milliárdos üzletember, a Republikánus

Párt jelöltje nyerte meg az amerikai elnökválasztást, pedig Hillary Clinton, a demokratákjelöltje országosan kétmillióval több szavazatot kapott. A republikánusok a képviselőházban és a szenátusban is többséget szereztek.

November 20. Angela Merkel német kancellár bejelentette, folytatni kívánja a kormányzást, kancellárjelöltként indul a 2017-es parlamenti választáson. November 24-én Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke bejelentette, 2017 januárjában lejáró megbízatása után nem jelölteti újra magát a tisztségre, a német szövetségi parlamenti választáson indul.

November 25. Elhunyt a 90 éves Fidel Castro kubai vezér, aki 1959- től 2008-ig vezette a kommunista karibi szigetországot.

December 1. A rendkívül népszerűtlen baloldali Francois Hollandé francia elnök bejelentette: nem indul a jövő évi elnökválasztáson. Előzőleg november 27-én Francois Fiiion nyerte meg a francia jobboldal államfőjelölt-állító szavazását, majd átvette a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságiak vezetését. December 6-án lemondott Manuel Valis francia miniszterelnök, aki a Szocialista Párt jelöltjeként akar indulni a jövő évi elnökválasztáson, utóda Bemard Cazeneuve lett.

December 4. Olaszországban népszavazáson elbukott a kormány alkotmányos reformjavaslata, a baloldali Matteo Renzi miniszterelnök december 7-én, a költségvetés elfogadása után lemondott, utóda Paolo Gentiloni addigi külügyminiszter lett.

December 11. Romániában a parlamenti választásokon hat párt jutott be a parlamentbe, a mandátumok javát a baloldali Szociáldemokrata Párt szerezte meg. Az RM- DSZ, amelynek listáján a Magyar Polgári Párt két jelöltje is befutó helyet kapott, a szavazatok 6,35%-ával került be a törvényhozásba.

December 19. Berlin nyugati részének központjában, az egyik leghíresebb karácsonyi vásáron egy teherautó szándékosan a tömegbe hajtott. A német hatóságok által terrorakciónak minősített támadásnak 12 halálos áldozata volt, ebből egy cseh állampolgár is, mintegy 50 ember megsebesült. A feltételezett tunéziai merénylőt december 23-án Milánóban agyonlőtte a rendőrség.

Brüsszel a repülőtéri merénylet után. A folytatódó terror miatt Európa többi nagyvárosaiban is az utca képéhez tartoznak a fegyveres katonák. (TASR/AP)