Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-17 / 292. szám, szombat
20 SZALON ■ 2016. DECEMBER 17, www.ujszo.com Ravasz Ábel szerint ugyanakkor bár a Híd szavazói bázisában kétségkívül megerősödik a magyar komponens, nem fog elmozdulni egy etnikai párt irányába, ugyanis a Híd továbbra is olyan csomagot kínál a szlovák vagy a más nemzetiségű (roma, ruszin) választóknak, amit más pártok nem. A Híd sikeressége szempontjából várhatóan nem elhanyagolható szerephez jutnak a kisebbségi témák. A Smer vezette kormányok az elmúlt időszakban ezen a területen - legalábbis formálisan - a „status quo” elvét képviselték, azaz sem elvenni, sem hozzáadni nem szándékoztak (ami persze nem mindig sült el így). A jelenlegi kormány azt hangoztatja, hogy nagyobb előrelépés várható, mint akár a Dzurinda-kormányok idején. Az átfogó, komplex kisebbségpolitikai koncepció, a kisebbségi törvény viszont továbbra is hiányzik. „Egyértelmű, hogy ez a kormány sem fogja elhozni a megváltást a kisebbségi ügyekben - mondja erről Ravasz Ábel. - Azok a célok, amelyek a rendszerváltás óta megfogalmazódtak, nem fognak maradéktalanul megvalósulni. De a Híd eddig is a kis lépések politikájának a híve volt, ami azt jelenti, hogy kitűz konkrét célokat, majd ezek megvalósításán dolgozik.” Ravasz szerint nem lebecsülendők a párt jelenlegi célkitűzései. ,A kisebbségi kultúra rendbe tétele nemcsak a magyarok, hanem a többi kisebbség számára is fontos. Az oktatásügyben a kisiskolák megmentésénél is fontosabbnak tartanám a nemzetiségi oktatás definiálását, ez lehet az alapja az oktatási önkormányzatiságnak. Ha sikerül tenni valamit a kétnyelvűségért, az is fontos előrelépés volna. Rejtett kisebbségi programként pedig a déli régió fejlesztése említhető, ha a déli gyorsforgalmi utakkal sikerül előremozdulni, ez is kisebbségpolitikai eredmény lesz. Ez a koalíciós felállás persze nem ideális a kisebbségpolitika szempontjából, viszont a jelenlegi ellenzéki pártok között sem látok egyeden olyat sem, amely kisebbségpolitikai fronton ennél többre lenne hajlandó. Az OĽaNO és az SaS a múltban több kisebbségi ügyet nem támogatott, a Radiéová-kormány idején paradox módon épp az SaS volt az egyik fő kerékkötője a kisebbségi jogok kiterjesztésének” — mondta Ravasz. Kommunikáció, arrogancia A mindenkori kormány arculatát nemcsak a programja, a teljesített intézkedései, hanem képviselőinek kijelentései is meghatározzák, és ezen a téren Robert Fico mintha kezdené átvenni a szélsőségesek retorikáját. „Elhangzottak nagyon nyugtalanító kijelentések, és ez az én pozíciómból, vagyis romaügyi kormánybiztosként és az egyik koalíciós párt alelnökeként nézve még nyugtalanítóbbak - mondta erről Ravasz Ábel. - Nagyon fontos lenne, hogy ezek a kijelentések ne szivárogjanak le a kormány érdemi munkájába. Azt sajnos nem tudjuk kontrollálni, hogy a partnereink egy pártrendezvényen hogyan kommunikálnak. Amire figyelnünk kell, mi zajlik a törvényalkotásban. A magyarkártya ugyanakkor egyelőre nem bukkant elő, a Híd és az SNS közötti jó viszony precedens nélküli. Meggyőződésem, hogy amíg a magyarszlovák etnikai kiegyezésnek az az ára, hogy közösen nem szeretjük a romákat, addig ez nem optimális kiegyezés. Jó lenne, ha ez a harmadik nagyobb társadalmi csoport is eljutna egy olyan nyugvópontra, ahol már nem kell attól tartani, hogy bármikor bárki előhúzhatja ezt a témát.” Ravasz szerint a Hídnak nem kell reagálnia a politika bulvarizálódására, az ún. Trump- jelenségre, hiszen az amerikai elnökválasztáson Hillary Clinton kapta a szavazatok többségét. ,A Hídnak nem az az ambíciója, hogy 50% feletti, hanem hogy egy stabil » A kormány stabilitása szempontjából a jelek szerint nem a Híd pozíciója a meghatározó, sokkal inkább az SNS és a Smer közötti helyzet. értékrendű rétegpárt legyen. Van ebben az országban elég olyan szavazó, akiknek ez tetszik. Szerintem szükség van a Hídhoz hasonló, a régebbi vonalas politikát képviselő pártokra” - mondta Ravasz. A kormány belülről Ravasz Ábelt arról is megkérdeztük, mennyire látja stabilnak a kormány működését belülről szemlélve. „Kormánybiztosként kormányülésekre nem járok rendszeresen, de gyakran érintkezem minisztériumokkal a legfelsőbb szinten is - mondta Ravasz. - A tapasztalatom az, hogy viszonylag könnyeden tudok dolgozni a koalíciós partnerekkel, nem érzékeltem minőségi különbséget, amikor smeres, SNS-es vagy hidas minisztériumokkal dolgozom együtt.” Ravaszt egyesek Bugár Béla potenciális utódjaként is emlegetik a Híd élén. „Engem az is nagyon meglepett, hogy alelnöki ambícióim lettek, ez nem volt hosszú távú tervem. Az alelnöki pozíciót azért vállaltam, hogy a pártban dolgozó, az előző generációs politikusoktól eltérően gondolkozó fiatalokra irányítsam a figyelmet. Egy hónapja vagyok alelnök, egyelőre nincsenek más terveim” — kommentálja ezt a témát Ravasz. A kormány stabilitása szempontjából a jelek szerint nem a Híd pozíciója a meghatározó, sokkal inkább az SNS és a Smer közötti helyzet. A kormány arcát is sokkal inkább ez a két párt adja, mintsem a leginkább pragmatikus célokat követő Híd. Az utolsó szót végül úgyis a választók mondják ki, kérdés, mennyire lesznek számukra meghatározóak az elvi alapok, mennyire a pragmatikus szempontok és mennyire egyfajta irracionális, érzelmileg motivált magatartás. Czajlik Katalin Szalay Zoltán Sólymos: Más felállás nem reális S ólymos László a Híd alelnökeként kormánypozíciót vállalt a márciusban létrejött koalícióban. Arról kérdeztük, hogyan látja a kormány arculatát. A kormányalakítás után a Híd vállalta, hogy ügyelni fog a kormányzati kommunikáció mérsékelt stílusára, ami például a muzulmánellenes kirohanásokat illeti. Azóta Robert Fico kormányfő bekeményített, megerősítette korábbi idegenellenes kijelentéseit, támadást intézett a sajtó ellen, és hadat üzent a politikai korrektségnek. Rendben van ez így? Én a Hidat képviselem a kormányban, az említettek nagy része egy másik koalíciós párttól hangzott el. Az, hogy ki milyen szótárat használ, az illetőt minősíti. A Híd részéről fontos elmondani - és egyre inkább így látom -, hogy más megoldás ezen a kormányon kívül nem mutatkozott. A Híd az elmúlt nyolc hónapban pontosan azt csinálta a kormányban, amiért belépett, három témán dolgoztunk, a kisebbségi programon, a jogállamiságon és az elhanyagolt régiókon. Ezekben sokat léptünk előre, elég csak Lucia Zitňanská offshore cégekről szóló vagy az uzsorák helyzetét kezelő törvényeit, a kisiskolák megmentését, a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény elindítását, a leszakadó régiókkal kapcsolatban a tizenöt kihelyezett kormányülést említenem. A Környezetvédelmi Alap is segíti a dél-szlovákiai régiót. Amiért tehát mi a kormányzást vállaltuk, azt teljesítjük. Más kérdés a kommunikáció, én nem kommunikálnék úgy, ahogy a kormányfő teszi. Vannak azonban olyan választók, újságírók, médiumok, amelyek nem bé- kültek ki a mostani helyzettel. Számomra az elmúlt hónapok az uniós elnökségről szóltak, amelyben szép eredményeket értünk el, a sajtó egy részét azonban ez nem érdekli. Ezt ugyanakkor el kell fogadnunk, nekünk az a dolgunk, hogy a mi szavazóinknak megígért lépéseket megtegyük. Az uniós elnökség kapcsán Szlovákia akkor került be a világsajtóba, amikor Robert Fico mocskos szlovákellenes prostituáltaknak nevezte az újságírókat. Ezt a megfogalmazást nem tartom szerencsésnek. A szlovák elnökséggel viszont akkor is tele volt a világsajtó, amikor az Európai Tanács megszavazta a párizsi egyezmény ratifikációját. Nálunk viszont nem vették észre, csak miután külön sajtótájékoztatót hívtam össze. A Híd azt is ígérte, törekedni fog arra, hogy a kormány más stílusban lépjen feL Itt gondolhatunk például a muzulmánellenességre is. Biztosan fontos, hogy milyenek a kormányfő kijelentései a migrációs politikáról, de számomra sokkal fontosabb például, hogy meg tudjuk oldani a szlovákiai magyar kisiskolák problémáját, a szlovákiai magyar kultúraproblémáját, előrelépést értünk el a jogállamiság terén, segíteni tudtunk a kisvállalkozókon. Ezek az emberek életét érintő pozitív változtatások. Persze, ha tíz pozitív dolgot lehet hozzánk komi és egy negatívat, a negatívat fogják kiemelni. Ez viszont minket nem kedvetlenít el. A korrupció terén továbbra sem teljesít túl jól az ország. Az emberek hiányolják, hogy a politikusokat nem vonják felelősségre korrupciós ügyek miatt. Ezen a téren nem igazán látni előrelépést. Ha nem előrelépés az új offsho- re-törvény, akkor nem tudom, mi számítana előrelépésnek. A Bastemák-ügy megoldását én nem tudom befolyásolni. Ez nem a Híd ügye. Meg kell várni, amíg kivizsgálják, és ezt azoknak kell megoldani, akiket érint. A választások óta az SNS és az SaS tudta megerősíteni a támogatottságát A Híd támogatottsága stagnál. A Híd választói nem a széles tömegek. Tömegeket ma a populista politikával lehet megszólítani, ilyen a hangulat Szlovákiában is. Mi tesszük a dolgunkat, és bízom benne, hogy akik tudják értékelni a munkánkat, azok kitartanak mellettünk. Nekem az a fontos, hogy amiben megegyeztünk, amit a kormányprogramban lefektettünk, azt megvalósítsuk. Ezen túl bárki bármit mond, azt a politikai folklór részeként kezelem. Donald Trump is sok mindent mondott a kampánya során, mikor viszont győzött, szembesült a realitással, ahol már máshogy működnek a dolgok. Hosszabb távon merre haladhat tovább a Híd? Sokak számára kérdésessé vált, a Híd korábbi arculata érvényes-e még. A Híd azzal tudja a hitelét megtartani, ahogy az ígéreteit beváltja. A meéiari amnesztiák ügye mutatja például, hogy a Híd ugyanaz maradt: ugyanúgy szavaztunk, ahogy évekkel korábban. A választók akkor lehetnek elégedettek, ha minél több minden megvalósul abból, amit ígértünk. Időközben lelmerült az előrehozott választások lehetősége is. Ma nehezen tudnék más felállást elképzelni az országban. Már csak azért sem, mert az ellenzék egyik vezetője olyan, aki kiszolgáltatja a politikustársával folytatott beszélgetés hangfelvételét (Igor Matovič esete Radoslav Procházkával - a szerk. megj.), a másik pedig egy bizalmas beszélgetést szivárogtat ki (Richard Sulik esete Andrej Dankóval - a szerk megj.). Ez alapvető diszkréció és tisztesség kérdése. Nem érzem úgy a koalíción belül, hogy most aktuális volna az előrehozott választások ügye, szerintem ez senki érdekét nem szolgálná. A Smer gyengülése viszont most már biztos. A Kaliúák körüli ügy biztosan nem segít a Smernek, de ez az ő dolguk, a következményeket ők viselik. Nekünk a kormányprogrammal kell foglalkoznunk. Ha az emberek között jár, hogy látja az emberek viszonyulását a kormányhoz és benne a Hídhoz? Többször voltunk az emberek között, és nem olyan hangulattal találkoztunk, amit a közösségi média vagy a sajtó közvetít. Az embereket a szociális és jogbiztonság, a közérzetük, a tisztességes bérezésük érdekli. Az országnak ilyen szempontból nincsenek rossz eredményei. Természetesen nem mondom azt, hogy csoda megy végbe, de fokozatos eredmények vannak. Azt érezni, hogy vannak komoly problémák, a Eastern ákéhoz hasonló ügyeket le kell zárni, az embereknek látni kell, hogy aki lop, csal, hazudik, azt megbüntetik, bármilyen szinten legyen is. Például ezért is próbáljuk megreformálni a rendőrség ellenőrzését. Nem fékezi ezt túl hatékonyan a Smer? Számomra az a fontos, hogy mi mire törekszünk. Arra, hogy a jog mindenki számára ugyanúgy legyen érvényes. Ezt viszont nem tudjuk egyeden csettintéssel elintézni. Ahogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mondta, nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet, (szalzo)