Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-17 / 292. szám, szombat

20 SZALON ■ 2016. DECEMBER 17, www.ujszo.com Ravasz Ábel szerint ugyanakkor bár a Híd szavazói bázisában két­ségkívül megerősödik a magyar komponens, nem fog elmozdulni egy etnikai párt irányába, ugyanis a Híd továbbra is olyan csomagot kínál a szlovák vagy a más nemze­tiségű (roma, ruszin) választóknak, amit más pártok nem. A Híd sikeressége szempontjából várhatóan nem elhanyagolható szerephez jutnak a kisebbségi té­mák. A Smer vezette kormányok az elmúlt időszakban ezen a terüle­ten - legalábbis formálisan - a „sta­tus quo” elvét képviselték, azaz sem elvenni, sem hozzáadni nem szán­dékoztak (ami persze nem mindig sült el így). A jelenlegi kormány azt hangoztatja, hogy nagyobb előrelépés várható, mint akár a Dzurinda-kormányok idején. Az átfogó, komplex kisebbségpolitikai koncepció, a kisebbségi törvény vi­szont továbbra is hiányzik. „Egyér­telmű, hogy ez a kormány sem fog­ja elhozni a megváltást a kisebbségi ügyekben - mondja erről Ravasz Ábel. - Azok a célok, amelyek a rendszerváltás óta megfogalmazód­tak, nem fognak maradéktalanul megvalósulni. De a Híd eddig is a kis lépések politikájának a híve volt, ami azt jelenti, hogy kitűz konkrét célokat, majd ezek megva­lósításán dolgozik.” Ravasz szerint nem lebecsülendők a párt jelenlegi célkitűzései. ,A kisebbségi kultúra rendbe tétele nemcsak a magyarok, hanem a többi kisebbség számára is fontos. Az oktatásügyben a kisisko­lák megmentésénél is fontosabb­nak tartanám a nemzetiségi oktatás definiálását, ez lehet az alapja az oktatási önkormányzatiságnak. Ha sikerül tenni valamit a kétnyelvű­ségért, az is fontos előrelépés volna. Rejtett kisebbségi programként pe­dig a déli régió fejlesztése említhe­tő, ha a déli gyorsforgalmi utakkal sikerül előremozdulni, ez is kisebb­ségpolitikai eredmény lesz. Ez a koalíciós felállás persze nem ideális a kisebbségpolitika szempontjából, viszont a jelenlegi ellenzéki pártok között sem látok egyeden olyat sem, amely kisebbségpolitikai fronton ennél többre lenne hajlan­dó. Az OĽaNO és az SaS a múlt­ban több kisebbségi ügyet nem támogatott, a Radiéová-kormány idején paradox módon épp az SaS volt az egyik fő kerékkötője a ki­sebbségi jogok kiterjesztésének” — mondta Ravasz. Kommunikáció, arrogancia A mindenkori kormány arculatát nemcsak a programja, a teljesített intézkedései, hanem képviselőinek kijelentései is meghatározzák, és ezen a téren Robert Fico mintha kezdené átvenni a szélsőségesek retorikáját. „Elhangzottak nagyon nyugtalanító kijelentések, és ez az én pozíciómból, vagyis romaügyi kormánybiztosként és az egyik koalíciós párt alelnökeként nézve még nyugtalanítóbbak - mondta erről Ravasz Ábel. - Nagyon fon­tos lenne, hogy ezek a kijelentések ne szivárogjanak le a kormány érdemi munkájába. Azt sajnos nem tudjuk kontrollálni, hogy a partnereink egy pártrendezvényen hogyan kommunikálnak. Amire figyelnünk kell, mi zajlik a tör­vényalkotásban. A magyarkártya ugyanakkor egyelőre nem bukkant elő, a Híd és az SNS közötti jó viszony precedens nélküli. Meg­győződésem, hogy amíg a magyar­szlovák etnikai kiegyezésnek az az ára, hogy közösen nem szeretjük a romákat, addig ez nem optimális kiegyezés. Jó lenne, ha ez a harma­dik nagyobb társadalmi csoport is eljutna egy olyan nyugvópontra, ahol már nem kell attól tartani, hogy bármikor bárki előhúzhatja ezt a témát.” Ravasz szerint a Híd­nak nem kell reagálnia a politika bulvarizálódására, az ún. Trump- jelenségre, hiszen az amerikai el­nökválasztáson Hillary Clinton kapta a szavazatok többségét. ,A Hídnak nem az az ambíciója, hogy 50% feletti, hanem hogy egy stabil » A kormány stabili­tása szempontjából a jelek szerint nem a Híd pozíciója a meghatározó, sokkal inkább az SNS és a Smer közötti helyzet. értékrendű rétegpárt legyen. Van ebben az országban elég olyan sza­vazó, akiknek ez tetszik. Szerintem szükség van a Hídhoz hasonló, a régebbi vonalas politikát képviselő pártokra” - mondta Ravasz. A kormány belülről Ravasz Ábelt arról is megkér­deztük, mennyire látja stabilnak a kormány működését belülről szemlélve. „Kormánybiztosként kormányülésekre nem járok rend­szeresen, de gyakran érintkezem minisztériumokkal a legfelsőbb szinten is - mondta Ravasz. - A tapasztalatom az, hogy viszony­lag könnyeden tudok dolgozni a koalíciós partnerekkel, nem ér­zékeltem minőségi különbséget, amikor smeres, SNS-es vagy hi­das minisztériumokkal dolgozom együtt.” Ravaszt egyesek Bugár Béla po­tenciális utódjaként is emlegetik a Híd élén. „Engem az is nagyon meglepett, hogy alelnöki ambí­cióim lettek, ez nem volt hosszú távú tervem. Az alelnöki pozíciót azért vállaltam, hogy a pártban dolgozó, az előző generációs po­litikusoktól eltérően gondolkozó fiatalokra irányítsam a figyelmet. Egy hónapja vagyok alelnök, egy­előre nincsenek más terveim” — kommentálja ezt a témát Ravasz. A kormány stabilitása szempont­jából a jelek szerint nem a Híd pozíciója a meghatározó, sokkal inkább az SNS és a Smer közötti helyzet. A kormány arcát is sokkal inkább ez a két párt adja, mint­sem a leginkább pragmatikus cé­lokat követő Híd. Az utolsó szót végül úgyis a választók mondják ki, kérdés, mennyire lesznek szá­mukra meghatározóak az elvi alapok, mennyire a pragmatikus szempontok és mennyire egyfajta irracionális, érzelmileg motivált magatartás. Czajlik Katalin Szalay Zoltán Sólymos: Más felállás nem reális S ólymos László a Híd alelnökeként kormánypozíciót vállalt a márciusban létrejött koalíció­ban. Arról kérdeztük, hogyan látja a kormány arculatát. A kormányalakítás után a Híd vállalta, hogy ügyelni fog a kormányzati kommuniká­ció mérsékelt stílusára, ami például a muzulmánellenes kirohanásokat illeti. Azóta Ro­bert Fico kormányfő bekemé­nyített, megerősítette korábbi idegenellenes kijelentéseit, tá­madást intézett a sajtó ellen, és hadat üzent a politikai korrekt­ségnek. Rendben van ez így? Én a Hidat képviselem a kor­mányban, az említettek nagy része egy másik koalíciós párttól hangzott el. Az, hogy ki mi­lyen szótárat használ, az illetőt minősíti. A Híd részéről fontos elmondani - és egyre inkább így látom -, hogy más megoldás ezen a kormányon kívül nem mutatkozott. A Híd az elmúlt nyolc hónapban pontosan azt csinálta a kormányban, amiért belépett, három témán dolgoz­tunk, a kisebbségi programon, a jogállamiságon és az elhanya­golt régiókon. Ezekben sokat léptünk előre, elég csak Lucia Zitňanská offshore cégekről szóló vagy az uzsorák helyzetét kezelő törvényeit, a kisiskolák megmentését, a Kisebbségi Kul­turális Alapról szóló törvény el­indítását, a leszakadó régiókkal kapcsolatban a tizenöt kihelye­zett kormányülést említenem. A Környezetvédelmi Alap is segíti a dél-szlovákiai régiót. Amiért tehát mi a kormányzást vállal­tuk, azt teljesítjük. Más kér­dés a kommunikáció, én nem kommunikálnék úgy, ahogy a kormányfő teszi. Vannak azon­ban olyan választók, újságírók, médiumok, amelyek nem bé- kültek ki a mostani helyzettel. Számomra az elmúlt hónapok az uniós elnökségről szóltak, amelyben szép eredményeket értünk el, a sajtó egy részét azonban ez nem érdekli. Ezt ugyanakkor el kell fogadnunk, nekünk az a dolgunk, hogy a mi szavazóinknak megígért lépése­ket megtegyük. Az uniós elnökség kapcsán Szlovákia akkor került be a vi­lágsajtóba, amikor Robert Fico mocskos szlovákellenes prosti­tuáltaknak nevezte az újságíró­kat. Ezt a megfogalmazást nem tar­tom szerencsésnek. A szlovák elnökséggel viszont akkor is tele volt a világsajtó, amikor az Euró­pai Tanács megszavazta a párizsi egyezmény ratifikációját. Nálunk viszont nem vették észre, csak miután külön sajtótájékoztatót hívtam össze. A Híd azt is ígérte, törekedni fog arra, hogy a kormány más stílusban lépjen feL Itt gondol­hatunk például a muzulmánel­lenességre is. Biztosan fontos, hogy milyenek a kormányfő kijelentései a mig­rációs politikáról, de számomra sokkal fontosabb például, hogy meg tudjuk oldani a szlovákiai magyar kisiskolák problémá­ját, a szlovákiai magyar kultúra­problémáját, előrelépést értünk el a jogállamiság terén, segíteni tudtunk a kisvállalkozókon. Ezek az emberek életét érintő pozitív változtatások. Persze, ha tíz pozi­tív dolgot lehet hozzánk komi és egy negatívat, a negatívat fogják kiemelni. Ez viszont minket nem kedvetlenít el. A korrupció terén továbbra sem teljesít túl jól az ország. Az emberek hiányolják, hogy a po­litikusokat nem vonják felelős­ségre korrupciós ügyek miatt. Ezen a téren nem igazán látni előrelépést. Ha nem előrelépés az új offsho- re-törvény, akkor nem tudom, mi számítana előrelépésnek. A Bastemák-ügy megoldását én nem tudom befolyásolni. Ez nem a Híd ügye. Meg kell várni, amíg kivizsgálják, és ezt azoknak kell megoldani, akiket érint. A választások óta az SNS és az SaS tudta megerősíteni a támo­gatottságát A Híd támogatott­sága stagnál. A Híd választói nem a széles tö­megek. Tömegeket ma a populis­ta politikával lehet megszólítani, ilyen a hangulat Szlovákiában is. Mi tesszük a dolgunkat, és bízom benne, hogy akik tudják értékel­ni a munkánkat, azok kitartanak mellettünk. Nekem az a fontos, hogy amiben megegyeztünk, amit a kormányprogramban lefektet­tünk, azt megvalósítsuk. Ezen túl bárki bármit mond, azt a politikai folklór részeként kezelem. Donald Trump is sok mindent mondott a kampánya során, mikor viszont győzött, szembesült a realitással, ahol már máshogy működnek a dolgok. Hosszabb távon merre haladhat tovább a Híd? Sokak számára kérdésessé vált, a Híd korábbi arculata érvényes-e még. A Híd azzal tudja a hitelét megtar­tani, ahogy az ígéreteit beváltja. A meéiari amnesztiák ügye mutatja például, hogy a Híd ugyanaz ma­radt: ugyanúgy szavaztunk, ahogy évekkel korábban. A választók akkor lehetnek elégedettek, ha minél több minden megvalósul abból, amit ígértünk. Időközben lelmerült az előre­hozott választások lehetősége is. Ma nehezen tudnék más felállást elképzelni az országban. Már csak azért sem, mert az ellenzék egyik vezetője olyan, aki kiszolgáltatja a politikustársával folytatott beszél­getés hangfelvételét (Igor Matovič esete Radoslav Procházkával - a szerk. megj.), a másik pedig egy bizalmas beszélgetést szivárogtat ki (Richard Sulik esete Andrej Dankóval - a szerk megj.). Ez alapvető diszkréció és tisztesség kérdése. Nem érzem úgy a koa­líción belül, hogy most aktuális volna az előrehozott választások ügye, szerintem ez senki érdekét nem szolgálná. A Smer gyengülése viszont most már biztos. A Kaliúák körüli ügy biztosan nem segít a Smernek, de ez az ő dolguk, a következményeket ők viselik. Nekünk a kormányprog­rammal kell foglalkoznunk. Ha az emberek között jár, hogy látja az emberek viszonyulását a kormányhoz és benne a Híd­hoz? Többször voltunk az emberek között, és nem olyan hangulattal találkoztunk, amit a közösségi média vagy a sajtó közvetít. Az embereket a szociális és jogbiz­tonság, a közérzetük, a tisztességes bérezésük érdekli. Az országnak ilyen szempontból nincsenek rossz eredményei. Természetesen nem mondom azt, hogy csoda megy végbe, de fokozatos ered­mények vannak. Azt érezni, hogy vannak komoly problémák, a Eastern ákéhoz hasonló ügyeket le kell zárni, az embereknek látni kell, hogy aki lop, csal, hazudik, azt megbüntetik, bármilyen szin­ten legyen is. Például ezért is pró­báljuk megreformálni a rendőrség ellenőrzését. Nem fékezi ezt túl hatékonyan a Smer? Számomra az a fontos, hogy mi mire törekszünk. Arra, hogy a jog mindenki számára ugyanúgy legyen érvényes. Ezt viszont nem tudjuk egyeden csettintéssel el­intézni. Ahogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mondta, nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet, (szalzo)

Next

/
Oldalképek
Tartalom