Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-24 / 272. szám, csütörtök
8 i KÜLFÖLD 2016. november 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Trump megtalálta ENSZ-nagykövetót Visszatáncol a leendő elnök Trump végre „felfedezte", van kapcsolat az emberi aktivitás és a klímaváltozás között Washington. Nikki Haley dél- karolinai kormányzót nevezi ki az Egyesült Államok ENSZ- nagyköveti pozíciójára Donald Trump megválasztott elnök. A 44 éves Haley az első nő, aki magas rangú pozíciót kap a most formálódó Trump-adminiszt- rációban. Állítólag az új ENSZ- nagykövet kormánytagként fog dolgozni. Ez újdonság, mert nem minden amerikai elnök kezelte kormánytagként az ENSZ- nagykövetet. Az indiai származású Haley nyíltan bírálta Trum- pot a republikánus elnökjelöltségért folytatott küzdelem idején. A dél-karolinai kormányzó annak idején Marco Rubio floridai szenátor jelöltségéért kampányolt, majd Ted Cruz texasi szenátort támogatta. (MTI) Új kolumbiai békemegállapodás Bogotá. Ma aláírják az új békemegállapodást a kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillaszervezet között - jelentette be a békéért tett erőfeszítéseiért idén Nobel- békedíjjal kitüntetett kolumbiai elnök alig két hónappal az után, hogy a lakosság népszavazáson elutasította az egyezmény korábbi változatát. Juan Manuel Santos szerint a szerződést ma írják alá a fővárosban, Bogotában. Azután beterjesztik a törvényhozó hatalom, a kongresszus elé, de újabb referendumot nem tartanak. (MTI) Pakisztáni-indiai heves tűzpárbaj Muzaffaróbád. Fegyveres támadás ért egy buszt Kasmír Pakisztán által felügyelt részén, India felől, 19 utas életét vesztette, 11 pedig megsérült. Indiai csapatok könnyű- és nehézfegyverekkel támadtak a buszra Lavat városában - mondta Dzsamil Mír, a térség rendőrfőnöke. A pakisztáni hadsereg szerint a helyszínre kiérkező mentőt is tűz alá vették. Az eseményeket követően órákig zajlott tűzpárbaj a két hadsereg térségben állomásozó erői között. Lavat a Kasmír indiaiak és pakisztániak által ellenőrzött részét elválasztó határvonal közelében fekszik. (MTI) Életfogytiglan Jo Cox gyilkosának London. Tényleges életfogytiglani börtönre ítélte a londoni központi büntetőbíróság Thomas Mairt, aki a nyáron meggyilkolta a brit parlament egyik képviselőjét. Az 52 éves Mair júniusban, egy héttel a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtt 3 lövéssel és többtucatnyi késszúrással ölte meg az ellenzéki Munkáspárt 41 éves alsóházi képviselőnőjét, Jo Coxot, aki éppen választókerületi fogadóórájára tartott Leeds egyik elővárosában. A végzés szerint Thomas Mair soha nem bocsátható feltételesen szabadlábra. (MTI) TorlódásTrump toronyháza előtt. Ez lett az új politikai központ. (Sita/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump megválasztott amerikai elnök békét akar teremteni a Közel- Keleten és nyitott a párizsi klímaegyezmény megvizsgálására is, vagyis folytatja ígéretei fokozatos visszavonását. A januárban hivatalba lépő amerikai elnök a The New York Times újságíróit fogadva beszélt külpolitikai elképzeléseiről és szólt néhány belpolitikai fejleményről is. Donald Trump azt hangoztatta, hogy ő szeretne lenni az a politikus, aki megteremti a békét Izrael és a palesztinok között. „Ez nagyszerű eredmény lenne” - fogalmazott. Ebben szerinte a veje - első házasságából származó lánya, Ivanka félje -, Jared Kushner fontos szerepet játszhatna. Kushner, aki maga is milliomos ingatlanfejlesztő, már a kampányban is fontos tanácsadói szerepet kapott, és sajtóhírek szerint Trump megkérte számára a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel járó titkosszolgálati engedélyt ahhoz, hogy a Fehér Házban .dolgozhasson. Amerikai lapok szerint az ortodox zsidó vallású Kush- nemek kiváló kapcsolatai vannak Izraelben, s ezeket már a kampány idején is mozgósította apósa támogatására. Az izraeli jobboldal egyébként örömmel is fogadta Trump győzelmét. „Mindenki mástól különböző a megközelítésem” - mondott nehezen értelmezhetőt Trump, amikor a szír konfliktus megoldásáról kérdezték. Szerinte Amerikának nem nemzetet kell építenie Szíriában, csak rendet kell teremtenie. A megválasztott elnök az újságírók előtt kitért egy másik fontos, a világ jövőjét érintő ügyre: a párizsi klímaegyezményre. A kampányban végig határozottan tagadta, hogy az emberi tevékenységnek köze lenne a globális felmelegedéshez, és kitartott amellett, ha elnökké választják, felmondja az USA részvételét a megállapodásban. A The New York Times munkatársaival folytatott beszélgetés során azonban már arról értekezett, hogy az embereknek mégis van közük a felmelegedéshez, és nyitottnak mondta magát a klímaegyezmény megvizsgálására is. „Nagyon közelről figyelem a dolgokat, nyitott vagyok ebben a kérdésben, s úgy gondolom, hogy van kapcsolat az emberi tevékenység és az éghajlat- változás között”-szögezte le Trump. Hangsúlyozta azt is, „meg kell vizsgálni, ez az egyezmény mennyibe kerül az amerikai vállalatoknak és milyen következményekkel járhat az amerikai versenyképességre. ” A leendő elnök szólt a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélső- jobboldali csoportokról, amelyeket az USA-ban újabban alternatív jobboldalként is emleget a sajtónyelv. A héten két orgánum is - a The New York Times és a The Washington Post - arra szólította őt, hogy tisztázza viszonyát ezekhez az egyébként rá hivatkozó csoportokhoz. Trump az újságírók előtt elhatárolódott tőlük, hangsúlyozta, hogy nem is áll szándékában lelkesíteni. Trump viszont védelmébe vette Steve Bannont, aki a Fehér Házban főtanácsadója lesz. A 62 éves, volt bankár a közelmúltig a radikális jobboldali Breitbart hírportál vezetője volt, s ezért került a támadások kereszttüzébe. Rasszizmussal és antiszemitizmussal vádolták meg egyes sajtótermékekben, de most Donald Trump ismét kiállt mellette. Az ügy most vált különösen kényessé, amikor előkerült egy felvétel, amin a szélsőjobboldal vezetője, a náci ideológiák teijesztése miatt Magyarországról is kitiltott Richard B. Spencer „Hail Trump” felkiáltással zárja egy pártja konferenciáját. A résztvevők pedig náci karlendítéssel válaszoltak. (MTI, index) Ankara: jegelhetik az uniós csatlakozási tárgyalást A török európai uniós csatlakozási tárgyalások befagyasztását szorgalmazta az Európai Parlament (EP) számos képviselője. Ankara közölte: nincs jelentősége az Európai Parlament döntésének. Strasbourg/Ankara. Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, „állandó párbeszédre és kölcsönösen előnyös megoldásokra” van szükség a felek között, márpedig szerinte azzal mindkét oldal csak veszítene, ha Törökország csatlakozási tárgyalásai eredménytelenül érnének véget. Leszögezte ugyanakkor, hogy amennyiben Ankara végül a halál- büntetés visszaállítása mellett dönt, azzal azt az üzenetet küldi, hogy az ország nem kíván részese lenni az európai családnak. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy az EU „nem nézheti ölbe tett kézzel a törökországi eseményeket, nem lehet szó nélkül hagyni a történteket”, ezért be kell fagyasztani a csatlakozási tárgyalásokat. Aláhúzta, hogy nem a tárgyalások beszüntetését kezdeményezik, az egyeztetések viszont a jelenlegi helyzetben nem folytathatók. Az uniós parlament liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt támogatásáról biztosította a tárgyalások befagyasztásáról szóló indítványt, mondván, hogy az egyre autoriterebbé váló török rezsimmel folytatott egyeztetések az unió hitelének elvesztését vonják maga után. Ankara számára nincs jelentősége az Európai Parlament (EP) mai szavazásának a török csatlakozási tárgyalások felfüggesztését célzó állás- foglalásról, bármi is legyen az eredménye -jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. Kifejtette: az EP szavazása is csak azt mutatja, hogy Európa pártfogolja a terrorszervezeteket. „Már többször világossá tettük, hogy Ankarának fontosabbak az európai értékek, mint számos tagállamnak” - fogalmazott.,dinnek ellenére nem látunk konkrét támogatást a Nyugat részéről, a menekültügyi megállapodásban foglalt ígéreteik egyikét sem tartották be” - hangoztatta Erdogan. Az EU és Törökország a márciusban kötött menekültügyi megállapodás keretében a csatlakozási folyamat felgyorsításáról is rendelkezett, de az a július 15-i törökországi puccskísérlet után jelentősen lelassult. Erdogan arra figyelmeztette az EU-t, hogy év végéig döntenie kell Törökország csatlakozásának ügyében, különben Ankara népszavazásra bocsátja a kérdést, amelyen akár a halálbüntetés visszaállítását is felvetheti. Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből az Európai Unió lett. 1995-ben vámunióra lépett az EU-val, amely 1999-ben elismerte Törökország csatlakozási kérelmét is. A csatlakozási tárgyalások 2005- ben kezdődtek meg. (MTI) Az orosz csendes-óceáni flotta lapja szerint Oroszország hadihajó-elhárító rakétákat telepített a Kuril-szigetcsoport négy legdélebbi tagjára, amelyre Japán is igényt tart. Konkrétan Kh-35 és Basztyion típusú rakétákat állítottak hadrendbe a japán határ szomszédságában. A négy sziget a II. világháború végén került a Szovjetunió birtokába, és Moszkva nem hajlandó lemondani róluk. A két ország a területi vita miatt még nem írta alá a háborút lezáró békeszerződést. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője indokoltnak nevezte a lépést, hozzátéve, ez nem befolyásolhatja Moszkva ésTokió gazdasági kapcsolatait. (TASR/ap) Karácsonyi terrorveszély Washington. Az amerikai külügyminisztérium esetleges terrorakciók miatt óvatosságra intette az Európába készülő amerikaiakat. A szaktárca a kezdődő ünnepi szezonra tekintettel adott ki figyelmeztetést, bár leszögezte: készülő támadásról, konkrét fenyegetésről nincs tudomásuk az amerikai hatóságoknak és hírszerző szerveknek. A figyelmeztetést azonban egy franciaországi bejelentést követően fontosnak tartották nyilvánosságra hozni. Franciaországban ugyanis vasárnap Strasbourg és Marseille városában sikerült megakadályozni az Iszlám Állam terroristáinak újabb merényleteit. Az amerikai főbb televíziós csatornák arról számoltak be: a meghiúsított terrorakciók időzítése valószínűleg nem volt véletlen, a terroristák az ünnepi készülődés időszakára összpontosítanak Európában. Fennáll a terrortámadás veszélye a Brüsszel belvárosában pénteken nyíló karácsonyi vásár helyszínén az amerikai hírszerzés szerint - állította a La Libre Belgique című belga napilap. A belga napilap úgy tudja, a tömegeket vonzó brüsszeli karácsonyi vásár is a lehetséges célpontok között van. Az ünnepek alatt a hármas, „súlyos” szinten tartják a terrorfenyegetettség szintjét. Brüszszelben az esetleges terrortámadás veszélye miatt 2007 óta többször nem engedélyezték a szilveszteri tűzijátékot. Az idei értesülés nem az első, amely nehezíti a több mint 1,5 millió látogatót vonzó belvárosi karácsonyi vásár megtartását. Tavaly egy valószínűsített támadás bejelentése után napokig nem nyithattak ki az árusok-írta a lap. (MTI)
