Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-24 / 272. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2016. november 24. KULTÚRA I 9 Véres bosszúmese Tom Ford filmje, az Éjszakai ragadozók mától a hazai mozikban TALLósiBÉLA j Susan Morrow (Amy Adams) az elit szépművészeti galériában, a film nyitó­jelenetében (Fotók: CinemArtSK) ■I«"WWmm ‘ - •>■<( Sr*’-*. A bűnügyi történet a csodásán fényképezett texasi tájon játszódik Tom Ford nagyon érti, hogyan kell valóság és fikció elegyóre épülő mozival átvágni, orránál fogva vezetni a nézőt, hogy filmje alatt mégse vacakul, hanem jól érezze magát. A divatszakmából érkezett rendező nagyon tud hatásosan történetet mesélni, ízléses látványt teremteni - nem véletlen, hogy idén a velencei filmfesztiválon az Éjszakai ragadozókért megkapta a Zsűri Nagydíját. Az Éjszakai ragadozókban Tom Ford valós és fikciós sztorit mixel, filmet jelenít meg a filmben. A film­béli film műfaja - képi világa, han­gulata, ritmusa - ráadásul merőben más, mint a kereté. Elegáns, artiszti- kus környezetben bonyolított lélek­tani drámába illeszt bele egy kies vi­déken zajló nyers, kegyetlen krimit. Megragadó zenei akkordokkal és döbbenetes látvánnyal nyit az Éjsza­kai ragadozók. Testes, lógó hájukat remegtető pucér hölgyek váltják egy­mást egy pódiumon, piroslámpás házba illő búj a vörös függönyök előtt. Mielőtt azonban a nézőnek elmenne a gusztusa, vált a kép. Szerencsére nem egy lepukkant varietében foly­tatódik a film, hanem egy előkelő kortárs művészeti galériában. A me­zítelen hölgyek fellépnek az üvegáll­ványokra, és ilyen-olyan pózokban mozdulatlanná merevednek. Innentől kezdve nincs közük a történethez (szerencsére kimúlnak a filmből - a sztoriba ekkor belépők ízlésére utal csupán addigi jelenlétük). A dúsgazdag Susan Morrow (Amy Adams) rendezte a kiállítást, amely­nek megnyitóján sznob dúsgazdagok társaságában az a beszédtéma, hogy a feleség számára milyen előnyei van­nak az olyan házastársi kapcsolatnak, amelyben a félj homoszexuális. Su­san a második férjét fogyasztja, a tár­sadalmi elitbe tartozva arisztokrati­kus életvitelt folytatnak, mindenük megvan, de a kapcsolatukból kikop­tak a gyengéd érzelmek. A kiállítás­megnyitó másnapján Susan egy cso­magot kap exféijétől, Tony Has- tingstől (Jake Gyllenhaal). Az ő leg­újabb regényének kéziratát rejti a csomag. A csatolt kísérőlevélben a férfi arra kéri volt feleségét, olvassa el amit írt, már csak azért is, mert a re­gényt neki ajánlja (lényeges az aján­lás, sok mindent megmagyaráz). Su­san belekezd a kézirat olvasásába. A FILMKOCKA Éjszakai ragadozók ■ Eredeti dm: Nocturnal Animals ■ Szlovák cím: Nočné zvieratá ■ Színes amerikai thriller, 2016,117 perc ■ Rendező: Tom Ford ■ Forgatókönyvlró: Tom Ford ■ Operatőr: Seamus McGarvey ■ Zene: Abel Korzeniowski ■ Szereplők: Jake Gyllenhaal, Amy Adams, Isla Fisher, Armie Hammer, Aaron Taylor-Johnson, Michael Shannon A film előzetesét megnézhetik az ujszoxom-on. vadregényes mű Edward Sheffield - őt ugyancsak Jake Gyllenhaal játssza - tragikus végű nagy utazását meséli el. A regényt természetesen nem fel­olvasással, hanem filmes változatá­ban ismerjük meg. Azzal kezdődik a történet, hogy Edward Nyugat- Texasba indul feleségével és kamasz lányával. A csodásán fényképezett texasi tájban kocsikázva megtámadja őket egy banda. Feleségét és lányát elrabolják, őt pedig véresre verve ki­teszik a pusztaságban. A regény, vagyis a film a filmben mindvégig iz­galmas, erős töltetű energiákat moz­gat. Minél többet olvas el Susan a kéziratból, annál inkább szenved, mert visszaemlékezve szakítása, vá­lása okaira, rádöbben: a kegyetlen mese exférj érői, róla és lányukról szól, és nem más, mint elhagyott férje bosszúja. (Susan emlékei harmadik síkkal bonyolítják a szaggatott cse­lekményfolyamot.) Tom Ford az Éj­szakai ragadozókkal próbára teszi a nézőt: számít a kreativitására, hogy a váltogatott síkokból összerakja az egyenes vonalú narrációt. A Toni Erdmanné az idei Lux díj Brüsszel/Strasbou rg. A Toni Erdmann című film nyerte idón az Európai Parlament (EP) Lux diját - jelentette be Martin Schulz, a testület elnöke az EP szerdai plenáris ülésén rendezett díjátadón Strasbourgban. A német-osztrák-román kopro­dukcióban, Maren Ade rendezésé­ben készült film tragikomikus tör­ténete napjaink vállalati kultúrájá­nak világába kalauzolja el a nézőt, bemutatva egy apa újbóli közeledé­sét a kizárólag karrierjének élő lá­nyához. „Ez a film, amely egy sötét komédia és egy vidám dráma kom­binációja, bemutatja nekünk egy külföldön élő fiatal nő és apja bo­nyolult, gyengéd és időnként ab­szurd kapcsolatát. Megrendítően ír­ja le, miként változnak és befolyá­solnak minket a családi kapcsolatok. A film nem kínál könnyű választ, de a vidámság hullámai között arra ösztönöz minket, hogy keressük azt, amit védeni és ápolni kell” - mondta a ceremónián Martin Schulz. A Toni Erdmann mellett még két film jutott a döntőbe. Az egyik a Leyla Bouzid által rendezett, Fel­nyitom a szemem című film, amely egy fiatal tunéziai lány életét követi 2010 nyarán, nem sokkal az arab ta­vasz kezdete előtt. A másik pedig az Életem cukkiniként című animációs film Claude Barras rendezésében, amely egy kilencéves kisfiú életét mutatja be, akinek édesanyja tragi­kus hirtelenséggel elhunyt, ezért ár­vaházba kerül, hasonlóan nehéz sor­sú gyerekek közé. Az európai mozi, kultúra és értékek népszerűsítésére szolgáló díjra jelölt bárom döntős filmet az Európai Unió összes hiva­talos nyelvén feliratozzák, és min­den tagállamban bemutatják. (MTI) RÖVIDEN Bányavakság a Thália Színházban Kassa. Ma mutatják be Kassán a Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház első közös produk­cióját, a Bányavakságot. Székely Csaba darabjának öt szereplője közül ketten a komáromi társulat tagjai: Incét, a lepusztult bá­nyászfalu alkoholista polgármes­terét Fabó Tibor játssza, kihívóját, Izsákot, a mélymagyar vállalkozót Tóth Tibor formálja meg. Az Ince nővérét alakító Vasvári Emese friss tagja a Tháliának, és Kassán játszik Lax Judit is, aki Ince lá­nyának szerepében látható. Flo- rint, a román rendőrt Benkő Géza kelti életre. A díszletek és a jel­mezek Gadus Erika munkáját di­csérik, az előadás rendezője Czaj- lik József, a Thália igazgatója, (k) Forradalom a Magyar Intózetben Pozsony. Holnap rendezik a Po­zsonyi Magyar Intézetben az Iro­dalmi Szemle új lapszámának be­mutatóját. Ezúttal két témát jár­nak körül az est folyamán, a Régió és a Forradalom blokk jelent meg a folyóirat két legutóbbi számá­ban. Az est vendége Bogyó Noé­mi feltörekvő író, aki Vakfoltok című első regényéről, valamint „szívügyéről”, a forradalomról beszél, valamint Misad Katalin nyelvész, a Comenius Egyetem oktatója. A kezdés időpontja 19 óra, a novemberi lapszámot be­mutatja és a beszélgetést vezeti Mizser Attila főszerkesztő és Száz Pál szerkesztő. (juk) Ádadják az Arany Opus díjat Dunaszordahely. Holnap adják át az év irodalmi alkotásának járó Arany Opus díjat. A Szlovákiai Magyar írók Társasága által hazai szerzők számára meghirdetett jel­igés szépirodalmi pályázatra idén húsz pályamű érkezett. Az alkotá­sokat neves irodalmárokból álló zsűri (Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, Grendel Lajos Kossuth-díjas író és Keserű József irodalomkriti­kus) értékelte. A győztes pályamű szerzőjének kilétére a Vermes­villában rendezett díjátadó ünnep­ségen derül fény, ahol a zsűritagok értékelik az idei mezőnyt és meg­osztják az érdeklődőkkel döntésük kritériumait. Közreműködik Ber­ták István zongoraművész és Sza­bó Viktor színművész, aki felol­vassa a győztes művet. A Szlová­kiai Magyar írók Társasága a ti­zenegyedik Őszi írófesztivál kere­tében több dunaszerdahelyi és kör­nyékbeli iskolában szervez író- oívasó találkozókat. (juk) PENGE Kockázatos mondatok és mellékhatásaik Milyen érzés egy csökkent libi- dójú, vért és csontvelőt hányó ba­rátnak vinni a kávét? Mit mond az ufókról Franz Kafka? Milyen ízű a félelem? Nos, minderre a választ Jódal Kálmán Újvidéken élő író harmadik, Die Liebe című köteté­ből kapjuk meg. Időzzünk el egy kicsit a borítónál. Álmokat imitáíó halványkékbe lép egy kemény, ellenvetést nem ismerő, acélbetétes csizma. Rög­tön kijelöli a lépést, áthágja a képzelet és a valóság közt feszülő határt. Határátlépő, a legális faj­tából. Aki itt benyit, veszélyes te­rületre téved, ahol a vigasztalan káosz hamar megfertőzheti. Eredeti, bátor hangvétel, drámaian bizarr humor jellemzi a novellákat. Már a szövegek felütése is szokat­lan, nem igazán találjuk párját a kortárs magyar prózairodalomban. Újvidék újragombolva, a poszta­pokalipszis szép fényébe helyezve, ahol világos képet kaphatunk a globalizmus és a technika uralta és torzította jövőről. A szerző boncol: húst, megrögzött ideákat, túlságo­san is emberi viszonyokat. A pszichonovellák szereplői tu­lajdonságok nélküli emberek, hajlamaik, furcsa szokásaik, az agresszió, a fájdalom és a szenve­dés ruházza fel őket, kölcsönöz alakot nekik. Jódal a legkisebb fé­lelmeinket is felnagyítja. Hétköz­napi emberi konfliktusok, min­dennap megélt apró hatalmi játsz­mák következményeként a vere­ség nagytotálba kerül, mintha egy hatalmas, társadalomérzékeny nagyítón keresztül szemlélnénk mindent. Ettől Thomas Bernhard és Lars von Trier is megnyalná mind a tíz ujját. Jódal itt-ott túlírja, túlzsúfolja ké­peit, olyankor pedig csak a pont parancsol megálljt a szövegnek. A rendkívüli líraiságról és vizuali- tásról árulkodó címek és leírások, a habkönnyű nehézvízgyász vagy a zselékockába dobozolt alkony­krém könnyen teret nyit a szabad asszociációnak. Néha azonban komoly fejtörést igényel, hogy kiderüljön, egy őrült elme kreálta tartományba csöppentünk, vagy a félelem és káosz legyűrte világ közegének természetessége raj­zolja ki a helyszínt és a benne sínylődő alakokat hihetően és erőteljesen. Jódal Kálmán: Die Liebe. Fó­rum Kiadó, 2016. Értékelés: 8/10 >. AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom