Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-14 / 264. szám, hétfő

4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. november 14. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Húsz éve működik a lakásalap Pozsony. Az Állami Lakásfej­lesztési Alap kedvező kamatozású hiteleinek és támogatási program­jainak köszönhetően az elmúlt húsz évben 289,7 ezer lakás épül­hetett vagy újulhatott meg Szlová­kiában - nyilatkozta Juraj Kurňav- ka, az alap vezérigazgatója annak apropóján, hogy az Állami Lakás­fejlesztési Alap idén ünnepli fenn­állásának 20. évfordulóját. Az alap az említett időszakban nagyjából 48 ezer kérvényezőnek együttesen több mint 2,7 milliárd eurót folyó­sított. A községi bérlakások építé­sét támogató programban 1938 projektre adtak pénzt, aminek kö­szönhetően 35,4 ezer bérlakás épülhetett. Kumavka szerint az alap a jövőben a diákszállások és nyugdíjasotthonok felújítását is fi­nanszírozhatná. (TASR) Tiltakoznak a hazai biztosítók Pozsony. A hazai biztosítók élesen tiltakoznak a vagyoni biztosításra kivetni szándékozott 8 százalékos különadó miatt. Jozefina Žáková, a Szlovák Biztosítók Szövetségének vezérigazgatója közölte, a kor­mány törvényjavaslata alkotmány- ellenes, büntető jellegű, ráadásul visszamenőleges hatályú. A társa­sági és ágazati adón felüli újabb teher jövőre 55,6 millió euró több­letkiadást jelentene a biztosítási szektornak, s ezzel a teljes vagyoni biztosítási szegmens veszteségessé válna, különös tekintettel a jármű­vek baleset-biztosítására, ami már napjainkban sem nyereséges. A kiélezett konkurenciaharc miatt a teljes többletterhet, ami az admi­nisztrációval együtt elérheti a 10 százalékot is, nem hárítják át a la­kossági ügyfelekre, azonban a biztosítók arra figyelmeztetnek, a három különböző adónem ellehe­tetleníti az ágazatot, miközben az még mindig nem számít fejlettnek. Például uniós átlagban évente 574 eurót költenek biztosításra a pol­gárok, ez a mutató Szlovákia ese­tében csupán 178 euró. (só) Brüsszel bíróság elé viheti Orbánókat Brüsszel/Budapest. Brüsszel azt mérlegeli, hogy az Európai Bíróság elé viszi a magyar termőföld- szabályozás ügyét. Már a második szakaszban jár ugyanis az a kötele- zettségszegési eljárás, amelyet az Európai Bizottság indított Ma­gyarországgal szemben a földfor­galmi törvény rendelkezései miatt - nyilatkozta Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért és szociális pár­beszédért felelős alelnöke. A vita a termőföldvásárlás magyar szabá­lyainak szigorításáról folyik. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8613 n Lengyel zloty 4,4081 IT Cseh korona 27,054 n Magyar forint 309,25 n Hon/át kuna 7,5130 Román lej 4,5160 a Japán jen 115,96 a Svájci frank 1,0732 a Kanadai dollár 1,4711 n USA-dollár 1,0904 a VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR 1 CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,12-1,05 27,83-26,21 322,69-294,89 OTP Bank 1,14-1,04 28,21-25,83 321,91-294,78 Postabank 1,13-1,04 27,97-26,08 bh Szí. Takarékpénztár 1,13-1,05 27,74-26,20 322,04-294,31 Tatra banka 1,12-1,05 27,89-26,16 321,25-295,65 ČSOB 1,12-1,06 27,71-26,33 ■Hl Általános Hitelbank 1,12-1,05 27,90-26,27 323,79-295,91 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! A kerti év véget ér! lomból: • Sütőtök, a téli kedvenc • Fűszernövények az ablakban • Raktározás * alma • Mielőtt hótakaró alá kerülnek a virágágyások.., • Tegyük színessé az őszi szürkeséget! November 16-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Az év végéig érezhetően drágulhat az élelmiszer Az évvége felé drágulhatnak az alapvető élelmiszerek (Gábriel Kuchta feiv) Róma/Pozsony. Drágulhat az iv vége előtt a kenyér, a tej, de várhatóan az édességekért is többet kell majd fizetnünk a következő időszakban. Az ok: jelentősen nőttek az alapvető mezőgazdasági termények árai októberben. Az egy évvel korábbihoz képest csaknem 10 százalékos a drágulás a piacon - derül ki az ENSZ Élelme­zésügyi és Mezőgazdasági Szerve­zetének (FAO) most közölt összesí­téséből. A FAO az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag - növényi olajok, szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor - nemzetközi piaci mozgásait vizsgálja. „Az árak ugyan még nincsenek a 2-3 évvel ezelőtti, 200 pontot meg­haladó csúcs közelében, de látvá­nyos az áremelkedés, amit elsősor­ban a gabonafélék drágulása okoz. Októberben azonban a cukor és tej­termékek ára is emelkedett” - nyi­latkozta Abdolreza Abbassian, a FAO elemzője, aki szerint a cukor áremelkedését a brazil és indiai ter­melésben tapasztalt kimaradás okozta. A sajt és a vaj ára pedig azt követően nőtt, hogy megélénkült az Európai Unió országaiban a belső kereslet, így végül a tejtermékeknél majdnem 4 százalékos árszintnöve­kedést regisztráltak szeptembertől októberig. Nem minden drágult: a római székhelyű FAO havi szinten 2,4 szá­zalékos csökkenést állapított meg az olaj- és zsírfélék esetében, amit az magyaráz, hogy a pálmaolaj iránt hónapok óta gyenge a kereslet. Visszaesett az európai sertésexport Kínába, ennek hatására pedig 1 szá­zalékkal zárt alacsonyabban világ­szinten a húsfélék átlagára. A gabo­naáraknál 1%-os volt a drágulás. Ok­tóberben három hónap óta először emelkedtek a gabonaárak, aminek az az oka, hogy bár a teljes búzatermés a vártnál nagyobb lesz, ennek csak egy kis része lesz kiváló minőségű. Az idei mezőgazdasági szezonban összesen 2571 millió tonna gabonát takaríthatnak be, 1,5 százalékkal többet tavalyhoz képest. Oroszor­szág termelése rekordméretű lehet, de Kazahsztánban is igen kedvező idő­járás volt. Ezzel a búza- és árpater­més bőven ellensúlyozza a kukori­catermésben várható, legfőképp az időjárás számlájára írható terméski­esést Brazíliában, Kínában, az Euró­pai Unióban és az USA-ban. A glo­bális gabonakereslet a 2016-17-es szezonban 2562 millió tonna lehet, és a jövő év végére akár 662 millió ton­na gabona is pihenhet a raktárakban. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), va­lamint a FAO a mezőgazdaságnak a 2016 és 2025 közötti időszak kilá­tásairól készítettjúliusban közzétett jelentésében még azt jósolta, hogy stabilak lesznek az árak, mert las­sabban nő majd az élelmiszerek iránti globális kereslet, miközben a mező- gazdasági termelékenység emelke­désének és a vetésterületek enyhe bővülésének köszönhetően fedezni tudják az igényeket. (TASR, MTI) Nagyon gyenge az idei diótermés Idén kb. 20 százalékos terméskieséssel kell számolni a dió esetében (Képarch.) Idén a diófákat több betegség támadta meg az év folyamán, így nem csupán az április végi fagyok, de a károkozók is ala­posan megtizedelték a ter­mést. Becslések szerint Szlo­vákiában idén 20-25 száza­lékkal kevesebb dió termett, mint egy évvel korábban, ami az árakon is meglátszik. Pozsony. Újdonságnak számít, hogy a diófákat is permetezni kell, sőt, csakis az alaposan felkészült termesztők érvényesülhetnek ezen a téren, mivel a permetezés eddig szinte teljesen ismeretlen fogalom volt a diótermesztésben, így minden bizonnyal nem lesz problémamentes a növényvédelem. A termelők idei számításait ala­posan keresztülhúztak a tavaszi fa­gyok, majd a vegetációs időszakban sem alakult a legoptimálisabban az időjárás. „Sok a féreg, a kártevő, ami korábban egyáltalán nem volt jel­lemző, mindig is szépen váltott zöldről szárazabbra a termés héja, nem volt komolyabb foltosodás a kérgen. Szinte hihetetlen, hogy min­den gyümölcs- és zöldségfajtát megtámad valamiféle kórokozó” - mondta lapunknak egy gazda a Du- naszerdahelyi járásból. Az idei dió­termésben jelentős károkat okozott a dióburoklégy, amely a csapadékos időjáráskor okozhat komolyabb problémákat a termésben. A zöld dió héját gyakran a buroklégy támadja meg, és ezzel szinte teljesen elrontja a dió minőségét. Egyes esetekben egyáltalán nem fejlődik tovább a kártevő miatt a dió. De nem csupán a dióburoklégy, hanem a gombásodá­sok és a baktériumos betegségek is bőven sújtották az idei diótermést. A tavalyi termésmennyiségről így csakis álmodni lehet. Sőt, a vissza­esésen kívül azzal is foglalkozni kell, hogy a betegségekkel szemben az elkövetkező években milyen per­metekkel védekezhetünk a leghaté­konyabban. „Idén nagyjából 20 százalékos terméskieséssel kell számolni a dió esetében. Az utóbbi években hektá­ronkénti átlagban 0,2 tonnányi dió termett Szlovákiában, és az ország­ban mintegy 400 hektáron termesz­tenek diót. Ebbe az összterületbe nincsenek beszámítva a még nem termő területek, vagyis azok, ahol csak egy-két évesek a facsemeték. A dió kilogrammjáért egyes helyeken hat eurót kémek a kofák, de azt is hallottam már, hogy 10 euróért kí­nálják a diót” - erősítette meg la­punknak Marián Varga, a Szlováki­ai Gyümölcstermesztők Szövetsé­gének az elnöke. (sus)

Next

/
Oldalképek
Tartalom