Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-02 / 254. szám, szerda

www.ujszo.com ! 2016. november 2. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 Vendégmunkások nélkül lelassulhat a növekedés A szlovákiai vállalatok egyre nehezebben találnak szakképzett hazai munka­erőt (Ján Krošlák felvétele) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Pozsony. Szlovákiában még so­ha annyian nem dolgoztak, mint jelenleg, aminek köszön­hetően az állástalanok aránya is látványosan csökkent. Az e- lemzők szerint azonban a szlo­vák munkapiac mára elérte a csúcspontját, lassan ugyanis feléli a hazai tartalékokat, így egyre több külföldi vendég- munkásra lesz szükség, ha fenn szeretnénk tartani a dina­mikus gazdasági növekedést. Az idei év közepén Szlovákiában 2,49 millió embernek volt munkája, ami az itteni munkapiacon történel­mi rekordnak számít. Csak emlé­keztetőül: a gazdasági válság kirob­banása előtti évben, 2008-ban, ami­kor a szlovák gazdaság teljesítmé­nye soha nem látott csúcsponton volt, 86 ezerrel kevesebben dolgoz­tak, mint jelenleg. Ezzel párhuza­mosan idén 10 százalék alá csökkent az állástalanok aránya is, amely így most először esett az uniós átlag alá. Felgyorsul az elöregedés Az elemzők azonban már most fi­gyelmeztetnek arra, hogy a hazai munkaerővel az elkövetkező évek­ben gondok lesznek, vagyis nem számíthatunk arra, hogy a foglal­koztatottság növekedése továbbra is ilyen dinamikus lesz, mint jelenleg. „Szlovákia lakosságának demográ­fiai profilja látványos változáson megy át. Míg tíz évvel ezelőtt a fog­lalkoztatottak táborában a legnépe­sebb korcsoportnak a 26 és 30 év kö­zöttiek számítottak, manapság már a 40 év körüliek dominálnak. Az el­következő tíz évben ráadásul 130 ezerrel nő a nyugdíjasok száma, mi­közben a 26 és 30 év közötti kor­osztály nagyjából 120 ezer fővel zsugorodik” — nyilatkozta Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője, a pénzintézet ak­tuális felmérésére hivatkozva. „A szlovák munkapiac elérte a csúcsot, az elkövetkező években a gazdaságilag aktív népesség zsugo­rodására számíthatunk, a munka- nélküliség így akkor is csökken majd, ha nem jönnek létre új mun­kahelyek. Csak a demográfiai vál­tozásoknak köszönhetően jövőre 0,2-0,3, 2018-ban 0,3-0,4, 2019­Miközben az Európai Unió csúcsvezetői azt hangoztat­ják, hogy kiemelt jelentősóget tulajdonítanak a mezőgazda­ságnak, mivel a költségvetés 40%-a ezt az ágazatot szol­gálja, az EU közös agrárpoliti­kája (KAP) katasztrofális hatással van a tagországok foglalkoztatottságára. Brüsszel. Azt ma már minden tagország látja, és kimondja, hogy a közös agrárpolitika nem tekinthető sikeresnek. Míg 1962-ben az euró­pai keresőképes lakosság 20%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ma ez az arány az EU átlagában nem éri el a 4%-ot sem, Szlovákiában pedig csupán 2,2%. Éric Andrieu francia EU-képviselő szerint a KAP min­dent a termelékenység és az export ben pedig akár 0,5 százalékponttal is csökkenhet az állástalanok aránya” - mondta Arady. Alacsony képzettség Szlovákiában ugyan még mindig nagyjából 265 ezer állástalan van, ezek nagy része azonban már nem fe­lel meg a munkáltatók elvárásainak, több mint a felüknek ugyanis csupán alapiskolai vagy érettségi nélküli kö­zépfokú végzettsége van. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy az új állásajánlatoknak csupán a negyede számol az ilyen alkalmazottakkal. Az állástalanok csaknem 60 százaléka, nagyjából 154 ezer ember, ráadásul több mint egy éve, a negyedük (kb. 70 ezer állástalan) pedig már négy éve nem dolgozik, ami megnehezíti az újbóli beilleszkedésüket. Folytatódik az elvándorlás A közeljövőben a szlovák munka­piac problémáira gyógyírt jelenthet­ne a külföldön dolgozók hazacsábí­tása, az elemzők szerint azonban erre nincs sok esély. Jelenleg nagyjából 165 ezren dolgoznak külföldön. Har­maduk Ausztriában, negyedük Cseh­országban, ötödük Németországban, 5%-uk Nagy-Britanniában talált fokozásának rendelt alá, aminek kö­vetkeztében a tagországokban olyan tömegű munkaerő szabadult fel, amelyet az ipar és a szolgáltatások már nem tudnak felszívni. Nyilván­való, hogy minél hatékonyabb a ter­melés, annál kevesebb ember szük­séges egy bizonyos mennyiségű ter­mék előállításához. A KAP azt hir­dette, hogy a tagországok között bi­zonyos szakosodást kell megvalósí­tani, minden terméket ott kell előál­lítani, ahol az a leghatékonyabban megoldható, pl. a gabonatermesztést Franciaországra, a sertéshús előál­lítását Németországra kell koncent­rálni. Nehezen eldönthető azonban, hogy más körzetekben mennyire kell az adott termék előállítását vissza­szorítani, mert a kevésbé hatékony termelés is munkahelyeket biztosít. Az agroinform.hu portál szerint a munkát. „A külföldön dolgozók ará­nya nem hogy nem csökken a mun­kapiac stabilizálódásával párhuza­mosan, hanem az elmúlt időszakban még nőtt is a külföldön dolgozók szá­ma. Míg 2012-ben az aktív lakosság nem egész 5%-a dolgozott külföldön, manapság ez megközelíti a 7%-ot” - mondta Arady. Egyre több a külföldi A szlovákiai cégek az említett változások miatt egyre több külföl­dit kénytelenek alkalmazni. Míg a korábbi években nagyjából stagnált a külföldi dolgozók száma, az el­múlt egy évben ez 25 százalékkal nőtt. Hivatalosan ma 27 ezer külföl­di dolgozik Szlovákiában, akiknek nagyjából a harmada romániai, 17 százaléka csehországi, 15 százaléka magyarországi, 13 százaléka len­gyel, 5 százaléka pedig bolgár. A külföldieknek csupán 14 százaléka egyszerű, szakképesítés nélküli se­gédmunkás, csaknem ötödük maga­san képzett szakember, 6 százalékuk pedig vezető pozícióban van. Döntő többségük azonban az összeszerelő üzemekben végez szalagmunkát, és sokan dolgoznak a szolgáltatások­ban is. (mi) KAP az új tagországokban ráadásul még nagyobb arányban csökkentette a mezőgazdasági foglalkoztatottsá­got. Egyrészt a nagyobb hatékony­sággal előállított és időnként döm- pingben érkező nyugati termékek beáramlása miatt kevesebb hazai termékre volt szükség, másrészt a keletiek kevésbé tudtak versenyezni az exportpiacokért. Andrieu szerint az egyik megol­dás az lehetne, ha az EU nem kre­álna versenyhelyzetet a tagorszá­gok között. „Inkább a helyi prob­lémákra kell koncentrálni, rövid el­látási láncokat és fenntartható ter­melési feltételeket kialakítva, a tá­mogatásokat pedig elsősorban a kis- és középvállalkozók számára biz­tosítva, illetve jobban kapcsolva a munkahelyteremtéshez” - mondta Andrieu. (TASR, agroinf.) IKEA: interneten is vásárolhatunk Pozsony. Az elmúlt üzleti évben lendületesen, 10%-kal nőtt a szlo­vákiai IKEA lakberendezési áru­ház forgalma, elérve a 97,6 millió eurót, ezzel a svéd társaság 5. leg­dinamikusabb piacának számít - közölte Marek Félti, a cég közép­európai igazgatója. Idén további 3 ezer új termékkel bővült a kínálat, talán ennek is köszönhető, hogy az augusztusban zárult üzleti évben 3 milliónyian fordultak meg az IKEA pozsonyi üzletközpontjá­ban. A cég ugyan fontolgatja egy kassai bolt megnyitását is, azon­ban egyelőre még nem választot­ták ki a megfelelő helyszínt. Jö­vőre még egyszerűbbé válik a vá­sárlás, ugyanis 2017 márciusában indítják az e-shopot, ennek kö­szönhetően az interneten megren­delt árut házhoz szállítják. E téren máris komoly riválisuk akad, ugyanis a Kika üzletlánc rövide­sen szintén lehetővé teszi az in­ternetes vásárlást. (só) Csúcson a szlovákiai lakáshitelezés Pozsony. Az egyre alacsonyabb hitelkamatoknak köszönhetően látványosan megugrott a lakáshi­telek iránti érdeklődés. A jegybank legfrissebb adatai szerint szeptem­ber végére a lakáshitelek összege elérte a 21,142 milliárd eurót, ami 14 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakás­hitelek piacának csaknem a két­harmadát három pénzintézet, a Szlovák Takarékpénztár, az Álta­lános Hitelbank (VÚB) és a Tatra banka uralja. (Sita) A magyar példát követnék a csehek Prága. Csehország számára is egyszerűbb lenne, ha a temelíni atomerőmű új energiablokkját nem nemzetközi pályázat, hanem egy kormányközi szerződés útján épí­tenék meg - jelentette ki Petr Závodský, a ČEZ atomerőmű épí­tési osztályának igazgatója. Závodský Magyarországot hozta fel példaként, amely a paksi atomerőmű bővítését 2014-ben magyar-orosz kormányközi szer­ződéssel pályázat nélkül oldotta meg. Jan Mládek cseh ipari mi­niszter szerint a cseh kormányzat még nincs felkészülve egy ilyen lépésre, elméletileg^azonban ez az út elképzelhető. A CEZ korábban nemzetközi pályázatot írt ki a temelíni atomerőmű két új energi­ablokkjára, de azt 2014-ben ered­mény nélkül visszavonta. Ennek oka az volt, hogy az energetikai cég nem kapott az államtól semmiféle garanciát az építésre. A cseh kor­mány állami energetikai programja szerint a temelíni atomerőmű, esetleg a Dukovany-i atomerőmű bővítéséről 2017 tavaszán kellene a döntést meghozni. (MTI) Itt az újabb piramisjátók Budapest. OneCoin a neve az újabb piramisjátéknak tűnő vállal­kozásnak, amely után Európa szá­mos országában nyomoznak. A OneCoin azt használja ki, hogy jó ideje létezik a Bitcoin virtuális fi­zetőeszköz, amelynek bár szintén nem egyértelmű a megítélése, a két rendszer közt nagyon kevés a ha­sonlóság. Noha a OneCoin ezt ta­gadja, a kriptovaluták hivatalos hírmondója, a Cointelegraph sze­rint piramisjátékról van szó. Míg a Bitcoin pénzért kapható, pénzzé tehető, lehet vele vásárolni, addig a OneCoinnal nem lehet. Belső rendszere nélkül még pénzzé tenni sem lehetséges, ráadásul ennek az előfeltétele az egyre drágább okta­tócsomagok megvásárlása. A OneCoin első körben az északi or­szágok hiszékeny polgárait célozta meg, a svéd és a finn rendőrség már nyomoz több ügyben, mára azon­ban régiónkat is megcélozta. (24.hu) Európát nem rázta meg a brexit Brüsszel. Semmiféle hatással nem volt a brexit-referendum az euró- zóna gazdasági növekedésére— legalábbis az uniós statisztikai hi­vatal, az Eurostat most közzétett jelentése szerint. A brit uniós kilé­pésről szóló népszavazás utáni első teljes negyedévben - azaz 2016. július-szeptemberben - pontosan ugyanannyival bővült a valutaöve­zet gazdasága, mint az előzőben: negyedév/negyedév alapon 0,3, év/év alapon 1,6%-kal. (TASR) A turisták elkerülik Törökországot Isztambul. A júliusi puccskísérlet és a szaporodó terrortámadások miatt idén tömegesen fordítottak hátat a turisták Törökországnak. A török idegenforgalmi tárca szerint az év első kilenc hónapjában 32 százalékkal kevesebb külföldi tu­rista érkezett az országba, mint ta­valy, ezzel párhuzamosan a turiz­musból származó bevételek is a harmadával csökkentek. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,9017 n Lengyel zloty 4,3085 D Cseh korona 27,024 Magyar forint 307,73 D Horvát kuna 7,5080 n Román lej 4,5055 n Japán jen 115,57 n Svájci frank 1,0823 n Kanadai dollár 1,4730 n USA-dollár 1,1025 n VETÉL - ELADÁS BANK DOLLÁR CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,13-1,06 27,84-26,22 322,10-294,64 OTP Bank 1,14-1,05 28,22-25,84 322,02-294,88 Postabank 1,14-1,05 27,98-26,08 HH Szí. Takarékpénztár 1,13-1,06 27,75-26,21 322,56-294,78 Tatra banka 1,13-1,06 27,89-26,16 321,31-295,71 ČSOB 1,12-1,07 27,72-26,34­Általánoe Hitelbank 1,13-1,06 27,84-26,21 323,32-295,48 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Katasztrofális az uniós agrárpolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom