Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-02 / 254. szám, szerda

4 I KÜLFÖLD 2016. november 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Hivatalos: Raoul Wallenberg halott Stockholom. Hivatalosan ha­lottá nyilvánították a svéd ható­ságok Raoul Wallenerberget, 71 évvel azután, hogy a második világháború idején sok ezer ember életét megmentő svéd diplomata eltűnt Budapestről. A svéd diplomata halálának pontos ideje és körülményei továbbra sem tisztázottak. Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként 20 ezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányok­kal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Had­sereg 1945 januárjában letar­tóztatta, a szovjet hatóságok ál­lítása szerint 1947-ben börtön­ben halt meg. (MTI) Marine Le Penre hatalmas bírság vár Brüsszel. Az Európai Parla­ment (EP) 340 ezer eurót követel vissza Marine Le Pentől, a fran­cia szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) vezetőjétől. A fran­cia EP-képviselő az uniós par­lament szerint több év alatt ennyi pénzt fizetett ki két asszisztensének, akik azonban nem a képviselői irodában, ha­nem az FN-nek dolgoztak. Ha­sonló eljárás Marine Le Pen ap­ja, az FN előző vezetője ellen is folyamatban van. Tőle 320 ezer eurót követel vissza az EP. (MTI) A párizsi tábort is „megtisztítják" Párizs. A migránsok calais-i, „dzsungelnek” nevezett táborá­nak felszámolása után a francia hatóságok megkezdték egy jóval több mint száz sátorból álló pá­rizsi menekülttábor megtisztí­tását is. A táborban több százan tartózkodnak, elsősorban afgán, szudáni és eritreiai menekültek. A hatóságok korábban arra tet­tek ígéretet, hogy a hét végéig a párizsi sátortáborokat is felszá­molják, és a menekülteket az ország különböző részeiben fel­állított befogadóközpontokba szállítják. Elszállítják sátraikat és matracaikat is. (MTI) Keresztény a libanoni államfő Bajrút. A libanoni parlament ál­lamfővé választotta Michel Aount, a hadsereg volt parancs­nokát, és ezzel véget vetett a két éve tartó hatalmi vákuumnak. A 81 éves, maronita keresztény Aoun megválasztása egy keser­ves kompromisszum eredménye a fő politikai erők között, ame­lyek általában összeütközésbe kerülnek egymással bármilyen ügyben. HaszanNaszrallah, a Hezbollah síita mozgalom veze­tője egy hete jelentette be, hogy a következő szavazáson parla­menti frakciója felhagy a több mint két éve folytatott bojkottjá­val, és támogatni fogja Aoun el­nökké választását. Néhány nap­pal korábban pedig Szaad Haríri volt kormányfő jelezte, pártja tá­mogatja a volt főparancsnok je­löltségét a posztra. (MTI) Clinton továbbra is biztosan vezet MTI-HÍREK Washington. Az amerikai elnökjelöltek támogatottsága közötti különbség az utóbbi két hétben egyértelműen csökkent, de hat nappal a választás előtt a demokrata párti Hillary Clinton most is biztosan vezet a republikánus Donald Trump előtt. Az NBC tévé hétfőn nyilvános­ságra hozott felmérési eredménye szerint a szavazók 47 százaléka vok­solna a demokrata, 41 százaléka pe­dig a republikánus jelöltre. Egy má­sik, szintén a hétvégén készített közvélemény-kutatás pedig Clin­tonnak három százalékpontnyi előnyt ad Trumphoz képest. A szavazópolgárok november 8- án államonként elektorokat válasz­tanak, akik azután kijelölik az elnö­köt. Az elnökség elnyeréséhez 270 elektor voksát kell megszerezni. Trump a szavazást megelőző egy hétben Új-Mexikóba, Michiganbe és Wisconsinba ment kampányolni, három eddig olyan biztosan demok­rata párti államba, ahol három évti­zede nem választottak republikánus elnökjelöltet. Larry Sabato, a virgi­niai egyetem egyik politológusa azt mondta: Donald Trumpnak el kell hódítania legalább egy biztos de­mokrata párti államot, valamint az összes „billegő” államot, ahol a sza­vazás kimenetele bizonytalan. 23 millió leadott voks Kérdés, hogy Trumpnak van-e még erre ideje és lehetősége, hiszen 37 állam 23 millió szavazópolgára már leadta a voksát, és ezeket az em­bereket már nem tudja befolyásolni, az esetükben nem használhatja ki Clinton újabb email-botrányát. Az olyan kérdéses államokban, mint Florida, Nevada, Észak-Karolina és Colorado, már leadták a várható szavazatszám legalább egyharma- dát. Floridában már több mint 3,7 mil­lióan szavaztak, csaknem fele­annyian, mint 2012-ben összesen. Ugyanez igaz Nevadára a több mint 457 ezer leadott vokssal. Észak- Karolinában 1,6 millióval, Colora- dóban pedig 866 ezerrel a 2012-es szavazatszám egyharmada van már az urnákban. Az AP hírügynökség adatai szerint a leadott szavazatok 23 milliós száma több mint a 2012. évi szám volt, és ha a részvételi arány végül hasonló lesz a négy évvel ez­előtti elnökválasztáséhoz, akkor már a szavazók csaknem 20 százaléka szavazott most levélben vagy sze­mélyesen a szavazóhelyiségekben. Várhatóan összesen 46 millióan, a szavazásra jogosultak akár 40 szá­zaléka is leadhatja a voksát még a szavazás napja előtt. Beszáll az FBI A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) után a washingtoni igazság­ügyi minisztérium is levelet küldött a kongresszusnak, amelyben gyors eljárást ígér Clinton újabb e- mailbotránya rendezésében. A le­vélben a tárca arról tájékoztatja a törvényhozókat, hogy szorosan együttműködik az FBI munkatársa­ival. A vitatott levelek nem Hillary Clinton levelezéséből kerültek elő, hanem bizalmas munkatársa, Huma Abedin és válófélben lévő félje, Anthony Weiner volt demokrata párti képviselő levelezéséből. Az FBI és az igazságügyi minisztérium most azt vizsgálja: kikerültek-e ál­lamtitkokat tartalmazó, vagy titko­sított levelek Huma Abedintől. Abedin úgy nyilatkozott: nem is tu­dott arról, hogy férje számítógépén vannak az ő levelei, és fogalma sincs arról, hogyan kerülhettek oda. Közben demokrata párti politiku­sok és George W. Bush kormány­zatának most Hillary Clinton elnök­ségét támogató politikusai élesen tá­madják az FBI igazgatóját. Azzal vádolják, befolyásolni akarja a vá­lasztások eredményét. r Iszlám Állam: élő pajzs 25 ezer civilből Genf/Bagdad. Az Iszlám Állam 25 ezer civilt szállított el a Moszultól délre fekvő Hammam al-Alil város­ból hétfőn, az alkonyulat utáni órák­ban teherautókon és buszokon, való­színűleg azért, hogy állásainál élő pajzsként használja őket. A Tel-Afar kerület felé tartó teherautók többsé­gét a járőröző légierő visszafordítot­ta, de néhány busz célba ért. „Mély aggodalommal vagyunk ezekért a tízezrekért és más civilekért. A fegy­veresek egyre közelebb viszik az em­bereket Moszulhoz” - mondta az ENSZ egyik emberi jogi szóvivője, Ravina Shamdasani. Közben az iraki fegyveres erők terrorelhárító külön­leges alakulata Moszul keleti részébe behatolva elfoglalta az állami televí­zió ottani állomását, az első fontos épületet a városban. Az iraki fegyve­res erők október 17-én indították meg a hadműveletet az ország második legnagyobb városának a visszavéte­léért az Iszlám Államtól. (MTI) Flegmaság, nyugalom. Moszul egyes pontjait már a hadsereg ellenőrzi. (TASR/AP-felvétel) „Nem adja meg magát” a Cumhuriyet Ankara. „Nem adjuk meg magunkat" felirattal a címoldalán jelent meg a török kormánykritikus napilap, a Cumhuriyet tegnapi száma. Hétfőn a hatóságok őrizetbe vették az újság főszerkesztőjét, több igaz­gatósági tagját és újságíróját, össze­sen 13 embert egy terrorizmus elleni intézkedés keretében. A gyanúsítottak állítólag bűncse­lekményt követtek el a július 15-ei katonai puccskísérletért felelőssé tett Kanada 300 Ottawa. Kanada bejelentette, az idei évhez hasonlóan jövőre is 300 ezer gazdasági bevándorlót ós menekültet fogad be. Ottawa figyelmen kívül hagyja azokat az ajánlásokat, hogy a gazda­sági növekedés gyorsítása érdekében Fethullah Gülen muzulmán hitszó­nok vezette nemzetközi hálózat, va­lamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatistái nevében, bár nem tagjai a terrorszervezeteknek. Martin Schulz, az Európai Parla­ment elnöke az esetet a sajtó-, illetve véleményszabadság durva megsérté­sének, a történteket elfogadhatatlan­nak nevezte. A Cumhuriyet oknyomozó­tényfeltáró tevékenységével került a nemzetközi figyelem középpontjába. 2015 májusában felvételeket közöl­növelje a befogadottak számát. 2011 és 2015 között átlagosan 259 542 be­vándorló kapott évente letelepedési engedélyt a mintegy 35 milliós lélek­számú Kanadában. Bili Momeau pénzügyminiszter korábban azt java­solta, hogy az észak-amerikai ország a következő öt évben évi 450 ezerre emelje a bevándorlás felső határát. tek arról, hogy a török titkosszolgálat fegyvereket szállított Szíriába. A cikk miatt Recep Tayyip Erdogan török elnök személyesen indított pert. A Török Újságírók Egyesülete adatai alapján a hatalomátvételi kí­sérlet óta eltelt három és fél hónap­ban közel 170 médiumot állítottak le és 105 újságírót helyeztek fogságba. Jogvédő szervezetek úgy vélik: a tisztogatások nemcsak az összeeskü­vők, hanem a másként gondolkodók, illetve a kurd szeparatizmus támoga­tói ellen is irányulnak. (MTI) A kanadai kormány azt is bejelen­tette, 2017. december 1-jével eltörli a román és a bolgár állampolgárokkal szemben alkalmazott vízumkény­szert. Bukarest és Szófia ezt támasz­totta annak feltételéül, hogy hozzá­járulásukat adják az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyez­mény megkötéséhez. (MTI) „Moszkva olyan, mint az ebola” Moszkva. Oroszország kész lenne együttműködni az Egyesült Államokkal, ám Washingtonban az ebolával és az Iszlám Állam terrorszervezettel egyenértékű nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintik Moszkvát - jelentette ki Nyikolaj Patrusev, a Vlagyimir Putyin elnök mellett működő nemzetbiztonsági tanács titkára. Közben a brit belbiztonsági szolgálat (MI5) vezetője is Moszkvát bírálta. Andrew Parker szerint a világ elhárító ügynök­ségeinek figyelme jórészt az isz­lám szélsőségre összpontosul, de egyes országok is mind nagyobb fenyegetést jelentenek a stabili­tásra, közülük is mindenekelőtt Oroszország. A The Guardian- nek adott interjúban kijelentette: Oroszország egyre agresszívab- ban használja minden állami in­tézményét külpolitikai céljai el­érésére, és eszköztárából nem hi­ányzik a propaganda, a kémke­dés, a felforgató tevékenység és a kiberhadviselés sem. Moszkva hevesen tagadta a vádakat. (MTI) ezer bevándorlót fogad be

Next

/
Oldalképek
Tartalom