Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-02 / 254. szám, szerda

2 I KOZELET 2016. november 2. | www.ujszo.com Nem a leginkább rászorulókat támogatja a kormány LAJOS P. JÁNOS RÖVIDEN Összevonnák a választásokat Pozsony. Nem kizárt, hogy 2022-től egyszerre fogják meg­rendezni az önkormányzati és a megyei választásokat - a válto­zásokhoz több törvényt is mó­dosítani kell; a tervezetet a Smer és a Híd képviselői dolgozták ki. A megyei választások jövőre lesznek, az önkormányzatiak egy évvel később. A koalíció most az alkotmánytörvény mó­dosításával akarja négyről öt évre bővíteni a megyefőnökök és megyei képviselők mandátu­mát, minek köszönhetően a két választás 2022-ben találkozna, s egy időpontban lehetne meg­szervezni. (TASR) Procházka lelép a parlamentből Pozsony. Radoslav Procházka lemondott képviselői mandátu­máról, és kilép az általa alapított Sieť pártból is. Procházka lépé­séről a párt szóvivője, Karmen Németová tájékoztatott. Pro­cházka azt nyilatkozta: visszatér jogi praxisához függetlenül at­tól, hogy megválasztják-e az Európai Bíróság bírójának, vagy sem. A parlamentben Zuzana Zimenová válthatja a volt párt­elnököt, ezzel várhatóan eggyel csökken a koalíciót támogató képviselők száma. Zimenová közvetlenül a választások a Miroslav Beblavý fémjelezte csoporttal közösen tartott sajtó- tájékoztatón kijelentette, hogy nem támogatja a koalíciót. Ké­sőbb viszont az oktatási minisz­tériumnál helyezkedett el szak­értőként. (SITA) Pozsony. A munkaerőpiac legnagyobb problémája már évek óta a tartós munkanólkiiliség. Az állam a legtöbb pónzt mégis a rövid távú munkanélküliség csökkentésére költi. A mintegy 294 ezer munkanélküli csaknem fele, 146 ezer ember több mint egy éve nem dolgozott, vagyis tartósan munkanélküli. Ezek közül is szinte minden másodiknak - 64 ezer munkanélkülinek - több mint négy éve nem volt munkája. A tartós munkanélküli átlag 7300 eurójába kerül az államnak, miközben a mun­kanélküliség átlag 5,2 évig tart. Rengeteget megtakaríthatna az ál­lam, ha sikerülne csökkenteni a tar­tós munkanélküliség hosszát, egy átlagos munkanélküli ugyanis - 2,6 évet számítva - „mindössze” 2300 euróba kerül. A Pénzpolitikai Intézet (IFP) és a szociális ügyi minisztérium anali­tikai központjának elemzése sze­rint azonban az állam mégsem a tartósan munkanélküliek számát akarja csökkenteni, ezt mutatja ugyanis a munkaügyi hivatalok költségvetésének elemzése. A leg­inkább támogatott foglalkoztatás­politikai eszközök (átképzések, aktivációs munkák stb.) nem az el­sődleges célcsoportokat célozzák, és nem egyeznek más országok gyakorlatával sem. „A támogatá- sokjelentős részét, mintegy 60%-át a rövid távú munkanélküliekre for­dítják, a nehezebben alkalmazható, tartósan munkanélküliekre csak Közmunkások mintegy 40% jut - áll a elemzés­ben. - Túlsúlyban van a munkahe­lyek létrehozásának támogatása, és elmarad a képzési és tréningprog­ramok finanszírozása.” Ráadásul az sem hatékony esz­köz, amivel jelenleg az állam a tar­tósan munkanélkülieket segíti. Az elemzők szerint ugyanis az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül mindössze egy támogatja ezt a csoportot: a közmunkaprogram. Ennek azonban nincs meg a várt hatása, nem képes visszavezetni az állástalanokat a munkaerőpiacra. „A közfoglalkoztatás támogatása nem tűnik sikeresnek a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása „A közfoglalkoztatás támo­gatása nem tűnik sikeres­nek a tartósan munkanél­küliek foglalkoztatása szempontjából." az IFP elemzése szempontjából, a közmunka inkább a szociális politika egyik formája­(Ján Krošlák felvétele) ként jelentkezik” - állítják az elem­zők. Vagyis tartós munkát nem sza­vatol a programban résztvevőknek, viszont legalább bizonyos bevételt hoz a legszegényebbeknek. Ezzel érvel a szociális ügyi minisztérium is, ezért nem akarja megszüntetni a programot. A munka-, szociális és családügyi hivatal az egyik legnagyobb állami intézmény. Évente mintegy 1,5 mil­liárd eurót költ el, aminek a túlnyo­mó többségét, közel 80 százalékát a szociális segélyek teszik ki. A mun­kanélküliség elleni intézkedésekre csak 8,8 százalék jut. Fiktív napközi után nem járna pénz (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Polis: az emberek nem akarnak új pártokat IBOS EMESE Az iskolák finanszírozását szabályozó törvény előkészítése mellett számos egyéb feladaton is dolgozik az oktatási minisztérium kisebbségi osztálya. Pozsony. Szeptembertől négy fő­vel működik az oktatási minisztéri­um kisebbségi osztálya, december­től pedig újabb, immár az ötödik munkatárssal bővülhet. Az új munkatársak egyike, Ga- lyasová Silvia a roma iskolaüggyel foglalkozik. Prékop Mária, a tárca kisebbségi osztályának vezetője szerint a roma gyerekek oktatásával kapcsolatban számos kérdést kell mielőbb orvosolniuk, köztük a hal­mozottan hátrányos helyzetű gyere­kek mellé igényelhető asszisztensek kérdését. Jelenleg az iskolák szep­temberben kérvényezhetik és janu­árban, azaz a tanév ötödik hónapjá­ban kapják meg az asszisztenseket. „Elképzelésünk szerint júniusban kell igényelni az iskoláknak, és szeptemberben már beléphetne az asszisztens. Az új törvényben módosítanák a napközik finanszírozási rendszerét is. Prékop Mária szerint ugyanis sok olyan település is megkapta a támo­gatást, ahol egyáltalán nem mű­ködött napközi. Itt a napközi, hol a napközi? Emellett kidolgozták az oktatási miniszter egyik tanácsadó szervé­nek, a nemzetiségi tanácsnak az alapszabályát is, mely eddig csak formálisan működő tanácsadói szerv volt. „A tanácsnak hozzászólási, vé­leményezésijoga lesz a nemzetiségi kisebbségeket érintő kérdésekben. Megemeltük a nemzetiségek létszá­mát is, három-három magyar, roma, valamint egy-egy ruszin, ukrán és német tagja lesz. Reményeim sze­rint a tárcavezető még idén kinevezi őket” - mondta Prékop Mária. A tagoknak a tárca által a közel­múltban nyilvánosságra hozott nemzeti oktatási programot is véle­ményezniük kellene. Különös te­kintettel a stratégia nemzetiségi ok­tatással foglalkozó fejezetére. A ta­nácsba egyébként a civilszervezetek és a kormánybiztosok is jelölhetnek embert. Az iskolák finanszírozását szabá­lyozó törvény átfogó módosítása jö­vőre kerülhet nyilvános és tárcaközi véleményezésre, utána a kormány és a parlament elé. DEMECS PÉTER Pozsony. A parlamenti ellen­zékre fókuszált a Polis ügynökség legutóbbi felmérése, melynek eredményeittegnaptettékközzé. A megkérdezettek többsége szerint az ellenzék legjelentősebb szemé­lyisége Richard Sulik, az SaS el­nöke, ám a válaszokból kiderül az is, hogy az emberek szerint nincs sok értelme újabb politikai pártot létrehozni. A Polis felmérése október kö­zepén készült, 1409 ember rész­vételével. A legtöbb válaszadó (27,8%) épp Sulíkot jelölte meg a legjelentősebb ellenzéki szemé­lyiségnek, második helyre került az OĽaNO-NOVA elnöke, Igor Matovič (14,6%). A harmadik Daniel Lipšic lett (13,7%), aki vi­szont az általa okozott halálos közúti baleset miatt szeptember 30-ával lemondott parlamenti mandátumáról, így már nem par­lamenti képviselő. A hetedik Si­mon Zsolt 1,1%-kal. A felmérés során azt is megkér­dezték, melyik ellenzéki párt len­ne képes kormányozni Szlováki­ában. A válaszadók körében itt is az SaS nyert 13,2 százalékkal, a második helyen Marian Kotleba pártja, az ĽSNS végzett 8,6, a har­madikon pedig az Ol’aNO-NOVA 5%-kal. A válaszolók többsége, 39,4 százaléka azonban azt nyilat­kozta, hogy egyik ellenzéki párt sem lenne képes kormányozni Szlovákiában. Mivel az elmúlt időszakban újabb politikai pártok létrehozását jelentették be, a Polis munkatársai arra is rákérdeztek, mi erről az emberek véleménye. A legtöbben (63,5%) azt állítják, hogy a párt­alapításnak jelenleg semmi értel­me, a válaszadók 14,6 százaléka ennek a lépésnek inkább nem látja értelmét, mint igen. Csak 15,7 százaléknyian gondolják úgy, hogy van értelme új pártot alapí­tani. Tőlük azt is megkérdezték, hogy ennek a pártnak milyennek kellene lennie: 34 százalék szerint j obboldali pártra van szükség, 26,4 százalékuk liberális pártot szeret­ne, 11,3 százaléknyian pedig egy új keresztény pártnak örülnének leginkább. Top3 Az ellenzék legjelentősebb személyiségei: Richard Sulik 27,8% Igor Matovič 14,6% Daniel Lipšic 13,7%

Next

/
Oldalképek
Tartalom